Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

172 301. országos ülés 1898. májas 18-áa, szerdán. denki helyesli, hogy azért azután nagy bölcsen állást foglaljunk ellene. Én azért szólaltam fel, hogy arra figyelmeztessem a házat és a t. miniszter arat, hogy ha ily dolgokkal így operálunk, szántszándékkal csinálunk perekre alkalmat, mert kétféle terminus levén megállapítva, sohasem fogjuk tudni, kinek van igaza, annak-e, a ki a belépés szerint vagy annak-e, e ki a bejegyzés szerint akarja a tagsági jogokat s az azokkal járó konzeqneneziákat levonni. Ezt akartam megjegyezni, szabad választást engedvén arra nézve, hogy mily szövegezéssel kívánják a törvénynek ezen helytelen intézkedését helyesbíteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. liáz! Mindenekelőtt Polónyi Géza képviselő ár ezen újabb felszólalásával kell hogy foglalkozzam. A t. képviselő úr ismét teljesen és ruminózusan ugyancsak félreértette e két szakasz közötti különbséget. Á tárgyalás alatt levő szakasz tisztán a szövetkezet belügyére vonatkozik, körülírja a belépő tagnak a szövetkezettel szemben való jogát, tudniillik azt állapítja meg, hogy a szövetkezet mikor tekinti az illetőt tagnak és az illető mikor tekintheti magát a gzövelkezet tagjának; ez a 23. §-al egyáltalában semmiféle összefüggésben nincsen. Itt egészen más nomenklatúrát kellett használni, mert a 23. §. a szövetkezet tagjának kifelé való jogviszonyát szabályozza és azt állapítja meg, hogy melyik az az időpont, a melytől kezdve a végrehajtási elsőbbség, melyet a törvény statuál, hatályos. Ez nem lehetett más, mint az, a mikor az illető szövetkezeti tagok jegyzékébe bevezettetett; ez határozza meg, hogy attól kezdve a később csinált adósságokra nézve, ha szemben áll egy harmadikkal a szövetkezet, a szövetkezetnek elsőbbsége van. Mielőtt valaki a tárgyalt szakaszhoz módosítást kívánna benyújtani, megkívánhatja a t. ház tárgyalásainak komolysága, hogy tudja, hogy az egyes szakaszokban mi foglaltatik és jmi azoknak a lényege. (Helyeslés és tetszés jdbbfelöl. Úgy van! Úgy van! a hal és szélső baloldalon.) Makfalvay Géza képviselő úr indítványa éltelmében az igazgatóság határozata legyen az az időpont, a melyben valaki tagnak tekintésnek. Habár a javaslatban foglalt rendelkezés a kereskedelmi törvény 318. §-sához alkalmazkodik és a kereskedelmi ügyleteknél a kötelezés beálltának időpontja az elküldés, tekintettel arra, hogy a képviselő úr által javasolt meghatározás talán kevesebb bonyodalomra fog okot szolgáltatni és czélszerűbb lesz, ha egy biztos időpontot állapítunk meg, ennélfogva Makfalvay Géza igen tisztelt képviselő úr módosítványát elfogadom. Komjáthy Béla t. képviselő úr indítványával szemben már nem vagyok ebben a szerencsés helyzetben. Nem pedig azért, mert olyan elvet, a mely szerint egy nyereségvágyból megbüntetett ember, ha büntetését kiállotta, sőt büntetésének hatálya is elmúlt, a szövetkezetből ki zárható legyen, törvényben iktathatni nem kívánok, mert azt hiszem, az, hogy valaha valaki nyereségvágyból elkövetett cselekmény miatt büntetve volt, nem képezhet elfogadható okot arra, hogy szövetkezeti tag ne lehessen. (Helyeslés.) Más oldalról nem fogadhatom el azért sem, mert én annak a szövetkezetnek igazgatóságát abban, hogy kit vegyen be, kivel álljon szövetkezésbe, korlátozni sem sem pro, sem kontra nem kívánom, hanem igenis annak a szövetkezetnek és a szövetkezetet képviselő igazgatóságnak meg kell lenni azon jogának, hogy ő azokat a személyeket, a kikkel szövetkezni akar, úgy anyagi, mint személyi érdekek alapján megválaszsza és bírálat tárgyává tehesse. Tisztelettel kérem a t. házat Komjáthy Béla t. kép-iselő úr indítványának elutasítására. (Helyeslés a jobboldalon.) Kossuth Ferencz: T. ház! Szólani akartam volna, még mielőtt a t. miniszter úr felszólalt, de most utólag vagyok bátor benyújtani egy módosítást a 9. §-koz. (Halljuk!) Már az általános vitánál kifejtettem azon aggodalmamat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatból eredő alkotás is fel lesz használható pártpolitikai czélokra, és ez az aggodalom, azt hiszem, nagyon is jogosult, ha meggondoljuk, hogy minden választásnál a most létező pénzintézetek, melyekben a kormánypártnak túlnyomó a befolyása, meg szokták fenyegetni a szavazókat azzal, hogy ha ellenzékire szavaznak, megvonják tőlük a hitelt. Én tehát arra igyekszem, hogy e szakaszba oly szöveg vétessék fel, a mely lehetetlenné teszi azt, hogy politikai okokból tagadtassék meg a belépni akarónak befogadása. Ezért indítványom az, hogy a 9. §. végére a következő szavak illesztessenek be: »A visszautasítás csak az alapszabályokban előre meghatározott okokból meríthető.« (Helyeslés a seélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Senki!) A vitát bezárom. Neumann Ármin előadó: T. ház! Csupán Kossuth Ferencz t. képviselő úrnak az imént tett módosítványára vagyok bátor egy pár szót szólani, kérvén röviden azt, hogy méltóztassék azt mellőzni. Nem fogadhatom el a toldást, mert az indo-