Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

801. orszttgos fllés 1898. májas 18-án, sserdán. 173 kok, a melyeket 8 előadott, már olyanok, a melyek kizárják a lehetőségét annak, hogy ilyen szempontból egy törvényjavaslat bármilyen intézkedést felvegyen, tudniillik hogy politikai okokból valaki fel ne vétessék egy szövetkezetbe, hogy arról gondoskodva legyen a törvényben, az talán egy magába véve is elég czáfolat arra, hogy ezt az indítványt ne méltóztassék olyan alakban sem elfogadni, a melyben Kossuth Ferencz képviselő úr ezt tette. Mert az alapszabályokban előre megállapítani azokat az indokokat és momentumokat, a melyek mérvadók legyenek arra nézve, bogy az igazgatóság fel vegyen valakit vagy sem, az egyáltalában lehetetlen, de nem is lehet az igazgatóságnak autonóm hatáskörét megszorítani, hogy a felvételnél ne járhasson el, az ő felfogása és az ő meggyőződése szerint. Én tehát kérném a t. házat, méltóztassék ezen okból az indítványt mellőzni. Kossuth Ferencz: T. ház! Csak pár szóval akarom szavaim értelmét megmagyarázni. (Halljuk!) Nagyon helytelennek találtam, — bocsásson meg, előadó úr, — hogy ha azt mondja, hogy o a felhozott indokokból utasít vissza egy különben talán helyes módosítást; mert ha egy módosítás helyes, helyes az akkor is, ha az indokolás nem teljesen megfelelő. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én azt kérdem az előadó úrtól, hogy vájjon ő azt kivánja-e, hogy nz alapszabályokkal ellen tétben is lehető legyen az, hogy beléphessen és befogadta?sék valaki a szövetkezetbe. Elnök: A képviselő úr nem szavait magyarázza ! Neumann Ármin előadó: Bocsánatot kérek, nem ezt mondtam, hanem azt, hogy az alapszabályok esetleg nem is jelölik meg az okokat . . . (Nagy taj.) Elnök (csenget): Senkisem kívánván szólani, a vita be van zárva. Bekezdésenként fog szavazás alá bocsájtatni a szakasz. Az első bekezdéshez nincs módosítvány, az tehát elfogadtatott. A második bekezdéshez szintén nincs módosítvány, hanem utána Komjáthy Béla képviselő úr pótlást kivan felvétetni. Tessék felolvasni, Perczel Béni jegyző (olvassa a pótlást). Elnök: A második bekezdés el van fogadva. Azok, a kik utána a fölolvasott pótlást kívánják felvét-tni, kérem, álljanak fel. (Megtörténik), Kisebbség. A ház nem fogadja eí a pótlást. A harmadik bekezdés el van fogadva, Az utolsó bekezdés helyett Makfalvay Géza képviselő' úr egy egészen más szöveget ajánl, mely így hangzik: Perczel Béni jegyző (olvassa amödosítványt.) Elnök: A bizottság szövegét teszem fel szavazásra. Ha az nem fogadtatik el, akkor elfogadottnak tekintendő Makfalvay Géza képviselő úr módosítványa. Kérem azokat, a kik a bizottság szövegét fogadják el, a mint van, álljanak fel. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el a bizottság szövege, marad tehát a Makfalvay Géza képviselő úré, azt pedig a ház elfogadta. Következik már most Komjáthy Béla képiseíő ár pótlása az utolsó alineához. Perczel Béni (olvassa a pótlást.) Elnök l Kérem azokat, a kik ezt az utolsó bekezdést fel akarják venni, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház nem fogadta el ezt a módosítást. Következik a 10. §. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadtatik. Molnár Antal jegyző (olvassa a 11. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Módosítványnyal nem alkalmatlankodom, hanem egész tisztelettel kérni fogom a t. miniszter urat, hogy a nagyközönséget nyugtassa meg, mert ezen szakasznál bizonyos jogi hézagok merülnek fel. Ali. §-nak tulajdonképeni rendeltetése az, hogy bemutatóra szóló papírok ne lehessenek hitelszövetkezeti részletjegyek, hanem azok névre szóljanak és a mint a miniszteri indokolásból megtudtuk, egyoldalúlag átruházhatók ne legyenek. Mit értsünk egyoldalúlag át nem ruházható üzletrégz alatt, arról a törvényjavaslatban semmi felvilágosítást nem nyerünk. Egész tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy nyugtassa meg a közvéleményt, hogy e tekintetben ne merüljenek fel differencziák. Mi a czélja a kormánynak ezzel a javaslattal? Azt akarja-e, hogy az üzletrészek, a melyek névre szólanak, általában véve ne legyenek átraházhatók? Vagy ha az egyoldalú átruházás tilalma alatt az értendő, hogy csak az igazgatóság beleegyezésével, vagy csak oly korlátozásokkal ruházható át, hogy csak szövetkezeti tag kaphassa, mi az oka annak, hogy ez kodifikálva nincsen? De, t. képviselőház, kérdezem a t. miniszter urat, végrehajtás esetén mi történik az ilyen üzletrészszel, a mely végrehajtási árvetés útján ruliáztatik át másokra? Tudom én azt, hogy a kereskedelmi törvény rendelkezéseire szándékozik a t. miniszter úr reflektálni és erre akarja utalni a közönséget. De hogy ezt az érvelést előre is tárgytalanná tegyem, méltóztassék megengedni, hogy ezen törvényjavaslat szövegezése szerint a 8. §-ban megmondtuk azt, hogy az alapszabályok tartalmazhatnak egyéb, itt meg nem állapított feltételeket is. Már most, t. hás, az egyéb feltételek közé jöhet az, hogy az egyik szövetkezet ki fogja zárni a nőket, a másik, hogy ne