Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

166 301. országos ülés 1898, !. május 18-án, szerdán. hogy e szavakban: »vagyona felett szabadon rendelkezik* már bennfoglaltatik az, hogy teljeskorú; itt tehát kimondani azt, hogy teljeskorú, tantológia, szószaporítás. Mert a ki vagyonával szabadon rendelkezik, az teljeskorú; mert ha kiskorú, akkor nem rendelkezik szabadon vagyonával. (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás jobbfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha nem kivan senki szólani, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Azt hiszem, egyet méltóztatik velem érteni abban, ha egész röviden a beadott indítványokra, illetőleg azok érdemére rátérek, s azokra vonatkozólag nézetemet kifejteni. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, Komjáthy Béla t. képviselő úr azon észrevételére, hogy várta, hogy vágyj az előadó úr, vagy a miniszter a felvetett ellenvetésekre előbb válaszolni fog, azt kívánom csak megjegyezni, hogy a miniszternek, s illetőleg a kormánynak álláspontja itt van a törvényjavaslatban kifejezve, két bizottságban tárgyaltatott, a javaslat indokolásában benne foglaltatik, addig tehát, míg a kormány ki nem jelentette, hogy egyik vagy másik intézkedést nem tartja fenn magában ebben a szövegezésben és a kifejtett indokokban bennefoglaltatik álláspontja. A kinek az nem tetszik, bátran támadhatja, és nem szükséges minden lépten-nyomon az előadónak és miniszternek felszólalásaival a vitát húzni. Mint mondám, áttérek egyenesen a beadott indítványokra, első sorban a Polónyi Géza képviselő úréra, a ki ezt a javaslatot részletes intézkedéseiben igen rossznak tartja. A 8. §. első bekezdése következőleg szól (olvassa) : »A szövetkezetbe esak olyan teljeskorú egyén léphet be, ki a szövetkezet kerületében lakik és vagyona felett szabadon rendelkezik.« Ez a bekezdés qualifikáezióját állapítja meg a szövetkezeti tagnak. Az ebben foglalt teljeskorúság értelmét félre méltóztattak magyarázni, valamint azon törvényt, a melyben ez a judikaturában elfogadott terminus technikus bennefoglaltatik. Úgy értelmezik a törvényt, mintha a teljeskorúak alatt nem értetnének azok, a kik 24. életévüket be nem töltötték, de a gyámhatóság által nagykorúaknak mondattak ki, úgyszintén azok, a kik az ipartörvény szerint önálló ipart folytatnak és ez úton teljeskorúságukat elérik. Az 1877 : XX. törvényczikkben világosan bermefoglaltatik, hogy a teljeskorúság jelenti azt, a ki 24. életévét betöltötte, a ki a gyámhatóság által nagykorusíttatott és azt, a ki az ipartörvény szerint önálló ipart folytat és ez által teljeskorúságát eléri. Következőleg a szakasz rendeltetése szerint az első qualifikáczió az, hogy a szövetkezeti tag ilyen teljeskorú legyen. A másik rendelkezés, a melyet Kossuth Ferencz képviselő úr teljesen félreértett, az, hogy olyan is legyen, a ki vagyona felett szabadon rendelkezik, mert van olyan teljeskorú egyén, a ki vagyona felett nem szabadon rendelkezik, mint az elmebetegség, testi fogyatkozás vagy pazarlás miatt gondnokság alá helyezettek. Tehát Kossuth Ferencz képviselő úr értelmezése egyáltalán meg nem állhat. Kimondja továbbá ez az intézkedés, hogy helyben kell laknia, vagyis községi lakosnak kell lennie. Ezek azok a lényeges qualifikaczianális kellékek, a melyeket a javaslat a szövetkezeti tagsághoz előir. Mit akar ezzel szemben Polónyi Géza képviselő úr? Felolvasom a szöveget, a mint hangzanék, ha Polónyi Géza képviselő úr módosítása elfogadtatnék, (olvassa): »A szövetkezetbe csak olyan teljeskorú, nagykorúsított, vagy önálló keresettel biró olyan kiskorú egyén léphet be, a ki a szövetkezet kerületében lakik és vagyona felett szabadon rendelkezik.« A t. képviselő úr itt egy egészen új eszmével operál, ez a »teljeskorú nagykorúsított.« Hogy mi ez, nem értem. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Vessző van közte! Zaj. Elnök csenget.) Ha vesszőt teszünk is; (olvassa): »teljeskorú, nagykorúsított*, az értelme mindegy, mert a teljeskorúban benne van minden nagykorúsított. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Ellenmondás a baloldalon.) Itt van az 1877: XX. törvényczikk, tessék megnézni, ennek értelmében a »teljeskorú« szóban a nagykorúsított is bennefoglaltatik. Már most azt mondja tovább (olvassa): »teljeskorú

>(i nagykorúsított lehet tagja, vagy önálló keresettel biró olyan kiskorú, a ki vagyona fölött szabadon rendelkezik.« Olyan kiskorút nem ismerünk, ki vagyona fölött szabadon rendelkezzék. Barta Ödön! Hát a mester-legény! Polónyi Géza: Sajnálom a miniszter urat! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Az ilyen kiskorú a magánjogi szabályok szerint keresményéről rendelkezhetik, de miért ne lehetne neki más vagyona is. A vagyonban a keresmény is benfoglaltatik, s ha azt mondjuk »a vagyona felett«, akkor azt értjük, hogy nemcsak keresménye, hanem egyéb vagyona felett is szabadon rendelkezhetik, ilyen kiskorút pedig a képviselő úr Magyarországon nem ^talál. Azután azt az eszmét, hogy lehetnek teljeskorúak, de vagyonuk felett szabadon nem rendelkezők, nem lehet teljesen elejteni a szövetkezeti tagságnál, már pedig a képviselő úr szövege, a