Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

301. országos ülés 1898. májas 18-án, szerdán. 165 kezet kerületében — beléphessen a szövetkezetbe. Azt hiszem, e részben talán a t. miniszter urnak nincs kifogása. Van azonban egy újítás a beadott indítványban és ez az

? vájjon a kiskorúakat is beveszszük-e a szövetkezet tagjai közé,| vagy pedig nem? Ez egész határozottan újítás, mert tudomásom szerint Németországban, a hol a szövetkezeti ügy nagy lendületet vett, a kis korúak még nincsenek felvéve a hitelszövetkezetekbe. Ez azonban ránk nézve nem lehet irányadó. És ha átlátjuk annak üdvös voltát, hogy a fiatalságot is bevonjuk ezekbe a szövetkezetekbe, annak útját állni nem lehet; mert az feltétlenül igaz — és úgy hiszem, ezt senki sem fogja tagadhatni — hogy már maga az a tény, hogy az a fiatal ember belépett a szövetkezetbe, a testületi szellemet fejleszti, őt szorgalomra, takarékosságra buzdítja, és mintegy reményt nyújt neki arra, hogy mikor eléri azt az időt, hogy akár a gazdaságban, akár az ipar terén önállóan akar valamit tenni, bizonyos alapra számíthat épen a szövetkezet kebelében. Igaz, hogy minden példa sántítani szokott, nem is akarok ebből fegyvert kovácsolni, de a napokban érdeklődtem Anglia szövetkezetei iránt és többek között megnéztem két ily szövetkezetnek, a »Manchester Unity« és a »Forester« működését. Ezek 1867-ben kezdették a fiatalságot körükbe bevonni, 1867-ben a Foresterben a fiatalság száma 4858 volt, 1897-ben már 116.881 tagra rúgott és ma az általuk befizetett összegből a tartalékalap 148.378 font sterlinget tesz ki. Ez a példa is mutatja, t. ház, hogy a fiatalságnak a szövetkezetbe való bevonása erkölcsileg is a helyes útra tereli azt és bázist ad neki jövőjének megteremtésére. Általában tehát azon kell lennünk, hogy mindenki beléphessen a szövetkezetekbe. Egészen más kérdés azután, hogy mindenki hitelre képesített is legyen. Egyáltalában nem tartom helyesnek azt sem, hogy a szövetkezetnek csak az lehessen tagja, a ki a kerületben állandóan lakik, mert nagyon sok ember lehet, a kit sok érdekszál: vagyoni viszonyai vagy politikai érdeke köt valamely kerülethez. Igen helyesen jegyezte meg múltkori beszédében a t. miniszter úr, hogy a szövetkezetek iránt, az azok alakításánál történt visszaélések miatt, bizalmatlanság ébred fel. Jó hatással lehet tehát, ha egy kerületnek a képviselője, vagy valamely vagyonos birtokos, a társadalomnak egy kiváló alakja azon tényével, hogy egy üzletrészt jegyez, belép egy ily szövetkezetbe és ez által a szövetkezet jövő izmosodásának alapját veti meg. Azt mondhatná valaki, hogy a tagok számát és a kiskorúak bevételét azért kell talán megszorítani, mert a hitel talán nagyon igénybe lenne véve és még azon szükséget sem lehetne kielégíteni, a melynek kielégítése az illető kerület érdekében áll. De ez sem áll, t. képviselőház. A hitelnyújtás az igazgatóság kezében van és így az állapíthatja meg, hogy a belépett tag hitelképességgel bir vagy sem. Mindezek alapján, t. ház, részemről hozzájárulok azon módosítványlioz, a melyet Polónyi Géza képviselő úr bemutatott, mert e szöveg érdekében egészen üdvösnek és szükségesnek tartom. (Helyeslés balfelől.) Lakatos Miklós jegyző í Makfalvay Géza ! Makfalvay Géza: T. ház! Már az általános vita alkalmával kifejezést adtam azon aggodalomnak, hogy mi fog történni, ha ez a törvényjavaslat változatlanul törvényerőre emelkedik, a szövetkezetekkel, melynek kötelékéből a kiskorúak kizárattak. Erre azt mondták, hogy a 8. §. e tekintetben teljesen kielégítő, mert ott az van, hogy a szövetkezetbe csak olyan teljes korú egyén léphet, a ki a szövetkezet kerületében lakik és vagyona felett szabadon rendelkezik; tehát csak azokról van szó, a kik jövőre lépnek be. A szakasz tehát nem bir visszaható erővel; én azt gondolom, t. ház, hogy mégis sokkal helyesebb, ha a szövegbe világos rendelkezések vétetnek fel, mert hiszen törvényekkel kicsit magam is foglalkoztam, és én bizony nem látom ezt olyan világosnak, a milyennek mondják és nagyon lehetőnek tartom, hogy ilyen alapon a létező szövetkezetek vagy' kénytelenek lesznek, a mi szerintem jogilag lehetetlen, a kiskorúakat kizárni, vagy nem illeszkednek be ezen törvény keretébe. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy a 8. §, második bekezdése után a következő szavak tétessenek (olvassa): »A már létező szövetkezetek nem teljeskorú tagjaikat tovább is megtarthatják, de ezek a közgyűlésen szavazati joggal nem bírnak és jövőre hitelt igénybe nem vehetnek.« (Helyeslés Mfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Én azt indítványozom, hogy a 8. §-ban ezen szó helyett: »lakik«, tétessék: »községi illetőséggel bir«. Mert igen könnyen megtörténhetik, hogy valakinek egy községben például gyára van, s ámbár ott gyára van és ennek következtében ott igen fontos érdekei lehetnek, ily szövetkezetbe még sem léphetne be, mert nem lakik ott. Nagyon helyesnek tartanám tehát, hogy a »községi illetőséggel bir« szavak vétessenek fel. Egy másik javaslatom is van a 8. §-hoz, az, hogy hagyassanak ki ezek a szavak: »teljeskorú«. Ezen módosítást már mások itt megtették ; de azon esetre, ha nem fogadtatnék el, azt az indokot hozom fel ezen két szó törlése mellett,