Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-293

883. országos ülés 1898. májas 4-én, szerdán. g Ebben nem látok rácziót, nem látok logikát. Tudja meg egyébként a t. miniszter úr, hogy nem ijedünk ám meg! Mehet a bírósághoz vagy bárhová, bátran meg fogunk mindenütt felelni; mert nekünk nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is figyelmeztetni híveinket, hogy azt a tanúsítványt alá ne írják, mert azt a szövetséget, a melyet polgári házasságnak nevez a törvény és a miniszter úr is, nekünk házasságnak elismernünk nem szabad. (Hosszantartó, nagy zaj és ellenmondás a jobb- és szélső baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Gyalázat! Gazság! Ki kell dobni! Nagy zaj. Az elnök ismételten csenget.) Kubinyi Géza: Ki kell dobni a gazembereket! (Folytonosan tartó, nagy zaj!) Olay Lajos: Elég baj, hogy a kormány nem elég erélyes ezekkel szemben! (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások : Kossuth-gyalázok !) Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek! Tessék folytatni. Molnár János: T. ház! (FelkiälMsok jobbfelől: Eláll! Eláll!) Kubinyi Gyúr .... bocsánat, György t. képviselő úr. (Nagy zaj.) Gyurkának akartam mondani, mert az egész ház így nevezi. (Felkiáltások a jobboldalon: Eláll ! Ki vele! Nagy zaj !) Elnök: Kérek csendet! Meg kell mindenkit hallgatni ! Buzáth Ferencz: Éljen a szólásszabadság! (Nagy zaj.) Elnök % Buzáth képviselő urat rendreutasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha onnan akarnak a képviselő urak rendet csinálni, sohasem lesz rend! Az az én dolgom. Kérek csendet ! Tessék már most folytatni. Molnár János: Kubinyi György . . . Kubinyi György: Ne vegye tisztességes ember nevét a szájába! Elnök: Kérem a képviselő urat, ne szakítsa félbe a szónokot, hiszen kimentette magát. Molnár János: Kubinyi György képviselő úr azt kiáltotta, hogy beszéljek a ezobolyprémes hölgyről. Erre nézve vau szerencsém kijelenteni neki is és a t. képviselőháznak is, hogy én erről a dologról már beszéltem, és pedig u

&y, h°gy minden gavallér embert kielégítettem. (Zaj a jobboldalon.) Kubinyi György képviselő urat nem elégítettem ki, úgy látszik, újra akar róla hallani; azonban én szavamnak ura vagyok, megígértem akkor, hogy én semmiféle ilyen dologról sem a házban, sem a házon kivűl többé beszélni nem fogok. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez a legkényelmesebb!) Azon óhaját tehát, hogy erről beszéljek, nem fogom teljesíteni. Azonban ha kívánja a képviselő úr, hogy beszéljek ő felőle, azt meg fognám tenni, de biztosan tudom, hogy nem fogja kívánni, hogy másodszor is beKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XVI. KÖTET. szeljek. (Zaj.) Méltóztassék tehát azt folytatni, a mit eddig is folytatni szokott, tudniillik a mélységes hallgatást, akkor nekem semmi kifogásom sem lesz a t. képviselő úr elleti. (Derültség a baloldalon.) Hentaller Lajos: Sehluck's himmter und erstick' ! (Derültség.) Molnár János: Minthogy a belügyminiszter úr válasza engem ki nem elégít, a választ tudomásul nem veszem. (Zaj.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Csak néhány pillanatra kívánom a t. ház figyelmét igénybe veani, hogy azokra, miket a képviselő úr viszonválaszában mondott, néhány nagyon rövid reflexiót tegyek. Azt mondta a képviselő úr, hogy én — úgy látszik — tanítást akarok neki adni, mikor a polgári házasság fogalmáról és a reverzálisok lényegéről emlékeztem meg válaszom bevezető részében. Én nagyon sajnálom, hanem azok után, miket ő most mondott, úgy látom, hogy az én tanításom nagyon rossz volt; sokkal elemibb dolgokon kellett volna kezdenem, (Elénk helyeslés és tetszés.) Olay Lajos: Ügy van ! Perczel Dezső belügyminiszter: Mert a mit most mondott a képviselő úr, hogy hát a polgári házasságnak nevezett szövetség, vájjon nem az-e, ha így lehetne okoskodni, akkor teljesen igaz lesz, ha én úgy beszélnék, —• nem én, hanem egy más, Molnár János agya szerint gondolkozó ember: »a komáromi apátnak nevezett Molnár János«, »az embernek nevezett Mohiár János«. (Elénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Én ezt sem tartanám helyesnek ; de azt a kifejezést pem, hogy »polgáii házasságnak nevezett szövetség«. Az nem annak nevezett, hanem valóságos polgári házasság. Különben erről ne vitatkozzunk, mert nagyon messze menő tanításokba, cliluczidáeziókba kellene bocsátkozni. Különben azt mondja a képviselő úr, hogy a mit az 1894 : XXXII. törvényczikk 1. §-a megenged, az nem reverzáiis-e ? Mik voltak a régi reverzálisok, mint a házasfelek megegyezései? Akkor nem méltóztatik tudni, —pedig tudnia kellene annak, ki hosszú ideig anyakönyvvezető volt •— mi a reverzális. A reverzális egy olyan egyoldalú nyilatkozat, a mely a másik félnek mindenféle beavatkozása, vagy hozzájárulása nélkül egyoldalálag az egyik fél által adatik. És éppen azért, hogy ezek a reverzálisok és az általuk felidézett kontroverziák megszűnjenek, vált szükségessé, hogy az 1894 : XXXII. törvényczikkbe ez a rendelkezés a megegyezésnek a lehetőségéről felvétessék. (Helyeslés jobbfelöl.) De azt hiszem, nem tartozik ide, hogy ezekről a dolgokról viszonválasá keretében itt