Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

144 800. orgs&gos ülés 1898. májas lfi-äu, hétfőn. kezesnek, akkor felolvasom. (Halljuk! Hallj'tik ! Olvassi) : »Kongresszusunk magában a községi hitelszövetkezetek rendezésére és belső életére vonatkozó részben ugyanazon elveknek látván kifejezését, a melyek a mi szövetkezeteinket vezették eddigelé is, és a melyeknek tulajdonítjuk az eddig elért eredményeket, készségesen határozta el azoknak tőle telhető gyakorlati támogatását, annál is inkább, mert teljesen meg van győződve a gyakorlati életben arról, hogy ágy az egész javaslat, mint különösen a javaslat 23. §-ában foglalt kedvezmény a szövetkezeti követeléseknek az elsőbbségi jogát illetőleg nálunk is nagy mértékben fog azon üdvös eredményre vezetni, miszerint szövetkezeti tagjaink, különösen kisgazdáink nem egyszerűen hitelforrásnak fogják tekinteni szövetkezetünket, hanem egy erkölcsi testületnek, a mely összes bajaiban segítvén, teljes bizalomra tarthat velük szemben számot, és mely épen azért, anyagi és erkölcsi hatását éreztetve, nem új adósságcsinálásra, hanem összes tartozásaik nyilvántartására és a szavatosságból folyó erkölcsi kényszer nyomása alatt azok fokozatos visszafizetésére fogja őket szorítani. Ezen eredményeket a gyakorlati élet mutatván fel nálunk, az újabb szövetkezetek többjénél már tényleg beállváu ez az eset, semmi kétségünk sincs az iránt, hogy ezen elsőbbségi jog nagy horderejű' tényező lesz azoknak a már érintett czéioknak az előmozdítására.* Ez, t. képviselőház, a mi itt ki van fejezve, indított engem arra, hogy jogászi skrupulusaim daczára ezt a privilégiumot, ezt a kedvezményt a szövetkezetek részére javaslatba hozzam. (Helyeslés jobbfelöl.) Polónyi Géza : A kézi záloggal ki lehet játszani! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Szóba került a képviselőházban a korlátlan felelősség kérdése is. Ez is egy azon sok kérdés közül, a mellek a szövetkezetek kérdésében a legel lentétesebb nézatek kifejtésére adnak okot. Igen sokan a korlátlan felelősség elve mellett vannak és azt állítják, hogy a korlátlan felelősség kötelező kimondása nélkül szövetkezet nem is prosperálhatna. Ez a tan szintén németországból származik. De ott, a hol ebben a kérdésben már oly sok és oly nagyszerű szakmunka keletkezett, a hol ennek a kérdésnek már egész könyvtára van a hátterében, ott Németországban, a hol ezt a dolgot csakugyan a szövetkezetek nélkülözhetetlen panaczeájának tartották, ott is újabb időben belátták, hogy ez nem így áll, mert utóbbi időben a törvényhozás a nem korlátlan felelősséggel alakúit szövetkezeteket is megengedi. Meg kellett lenni az okának. Én bővebben ennek a kérdésnek fejtegetésébe most szintén nem bocsátkozom, csak röviden fogom jelezni azt, hogy mi indított engem arra, hogy a koiiátlao felelősség elvét perhorreszkálva, egy meghatározott felelősséget állapítsak meg, mintegy a különböző divergens nézetek közt a középutat választva. A korlátlan felelősség elleni álláspontomat én ennek az országnak a viszonyaival indokolom. Mindenki tudja itt a t. képviselőházban, hogy hazánkban a korlátlan felelősség alapján alakúit társaságok milyen káros és milyen rossz eredményeket tüntetnek fel. (Úgy van! Ügy van! jobbfelöl.) Felhívom figyelmét a t. képviselőháznak a belga bank által ilyen korlátlan felelősséggel alkotott társaságokra és az ezek körében felmerült hátrányokra. De ma is mindennap fordulnak elő a leg nagyobb visszaélések, nagy károsodások. A mi népünk értelmes, az kétségtelen,' de nem elég tanúit, nem képes belátni a legmesszebbmenő magyarázattal sem azt, hogy az a korlátlan felelősség hova visz és csak a mikor koldusbotra jut, akkor mondja, hogy ez nem igazságos dolog. (Ügy van! jobbfelöl,) E tekintetben ma is nap-nap után fordulnak hozzám panaszszal. Én tehát ezzel a rendelkezéssel, midőn a korlátlan felelősséget kizárom, tulajdonképen önelhatározásával szemben is a népet védeni akarom. (Helyeslés a jobboldalon.) S erre a gyakorlati élet tapasztalatai szerint — méltóztassék elhinni — szükség van. (ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) Makfalvay Géza képviselő úr felhozta még a kiskorúság kérdését is, s a javaslat azon intézkedését, mely szerint (Halljuk! Halljuk!) kiskorú a szövetkezetbe nem léphet be, akként magyarázza, hogy e rendelkezés következtében meg lesz akadályozva az, hogy a már létező Szövetkezetek a központba beléphessenek, és meglesz akadályozva az, a mi különben törekvésünk, hogy a kiskorúak a szövetkezetekben, a mint ő mondotta, résztvehessenek és a takarékosság szelleme bennük uöveltessék. (Halljuk! Halljuk !) E szakasznak ily értelmezése egészen téves. A szakasz rendelkezése szerint kiskorú a szövetkezetbe be nem léphet. Szándékosan van e kifejezés használva és nem az, hogy kiskorú a szövetkezet »tagja« nem lehet, mert igenis fordulhat elő eset, hogy kiskorú is lehet tagja a szövetkezetnek : először abban az esetben, midőn egy régi szövetkezetben már kiskorú van és az a szövetkezet lelép a központba, másodszor pedig azon esetben, midőn a kiskorúaknak egy létező szövetkezet tagjaiként szereplő szillei elhalnak, ez esetben a kiskorúak továbbra is a szövetkezetben maradhatnak. Csak az van megtiltva, hogy egy már létező szövetkezetbe a