Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

-jr% oinp" Á /^i/^\C3 TTT "Tji^H 1898. évi május hó 16-án, hétfőn, Berzeviczy Albert elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felirat, kórvények bemutatása, zetek. — Napirend. Gazdasági és ipari hitelszővetkeA kormány részéről jelen-vonnák : B. Bánffy Dezső, Lukács László, Perczel Dezső, Erdély Sándor, b. Danid Ernő, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik déli 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Perczel Béni úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Molnár Antal és a javaslatok ellene felszólalókat Lakatos Miklós jegyző úr jegyzi. Méltóztassék meghallgatni a legutóbbi ülés jegyzökönyvét. Nyegre László jegyző (olvassa az 1898. évi május hó lá-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Nincs észrevétel. (Nincs!) Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelenteni ki. Bemutatom Vasvár megye közönségének feliratát, a törvényhatósági tisztviselők anyagi helyzetének javítására iránt. Továbbá Dormány János és társai köbölkuti lakosoknak Polónyi Géza képviselő által beadott kérvényét, az ország függetlensége tárgyában. Kun szentmárton község lakosainak Hajdú József képviselő által beadott kérvényét, a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt. Kiadatnak Aárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi ;bkottságnak. Következik a napirend a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslat (írom. 379, 412) tárgyalásának folytatása. Szavazás előtt az igazságüoyminiszter úr kivan szólani. (Halljuk! Malijuk!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Az általános vita benyomásai alapján konstatálhatom, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, mely kiválóan a nép érdekében való, a képviselőház összes pártárnyalatai, egyedül a néppárt és Polónyi Géza képviselő úr kivételével, az általános vita alapjául elfogadják. Igaz, már az általános vita folyamán a javaslat egyes rendelkezései ellen tüzetes kifogásokat emeltek azzal a kijelentéssel, hogy ha e kifogások orvoslást nem nyernek, abban az esetben a javaslatot harmadik felolvasásakor nem fogadják el. Ha azonban vizsgálom e kifogások érdemét és lényegét, azt a meggyőződést merítem, hogy ezek a javaslat egyes rendelkezései ellen irányuló kifogások legnagyobb részben félreértésen alapulnak. Ezekből azt a reményt merítem, hogy a javaslat úgy, a hogy előterjesztetett, lényeges alapelveinek sérelme nélkül törvényerőre fog emelkedni és megteszi a maga hódító nagy útját az ország társadalmi és közgazdasági területein, (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) egyszersmind igen erős védbástyát fog képezni az állam rendének felbontására törekvő szoczialisztikus áramlatok ellen. (Igaz! Úgy vem! jobbfelől.) A részletes rendelkezések ellen felhozott 19*