Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-299

130 299. országos ülés 1898. bele ne vonjuk, mert azok, mikor a kötelezvényt aláírják, a szolidaritást nem értik, s akkor, midőn a fizetésre kerül a sor, sehogysem tudják igazságérzetökkel megegyeztetni azt, hogy a ki kötelezettségét teljesítette, miért tartozzék jogtalanul másokért fizetni azért, a ki kötelességét nem teljesítette. És jogethikai szempontból, t. ház, a magyar népnek ez nemcsak nem populáris, de okulva a keseríí tapasztalatokon, a leginpopulárisabb intézkedés volna, a mi csak a világon létezik. Már most, t. ház, a korlátlan felelősség elvében közelebb áll az, a ki tízszeres felelősséget akar, kevésbbé közel az, a ki csak ötszörös felelősséget akar. Ez csak diminuálja a bajt, de nem eryészteti el. Legyünk tisztában azzal, hogy mit akarunk ezekkel a szövetkezetekkel. Azt úgy-e bár, hogy olyan emberek lépjenek be, a kik vagyonnal is rendelkeznek és hitelképesek is. De az a törvény a jogok gyakorlását csak egy üzletrészhez köti és az közömbös, hogy valakinek száz vagy csak egy üzletrésze legyen. Mi lesz a gyakorlati életben a konzequenczia? Az, hogy egy üzletrész mellett besettenkedik a hitelképtelen vagy a hitelre alig képes egyén, hogy ott igénybe vehesse a maga számára az ő első rátájának a hitelt, és akkor az az ember, a kinek 10—20—30 üzletrésze van, mentül vagyonosabb, annál több, ötszöröstől egész tízszeres felelősség mellett, esetleg egész vagyonával felel, annak az egy embernek könnyelműségéért, fizetni nem akarásaért vagy fizetésképtelenségéért. Azért én az ötszörös és tízszeres felelősség elvét épúgy nem |helyeslem, mint a hogy nem helyeslem a korlrtlan felelősség elvét, és ha választani kell a kettő között visszatérek a törvény eredeti álláspontjára, legalább kisebbítem vele a veszélyt, a melyet a magam részéről egész mértékében látok. Általában, t. képviselőház, a mint még két pontra vonatkozólag ki fogom mutatni, a pénzügyi bizottság operácziójával ezen törvényjavaslat körűi nagyon furcsán áll a dolog, és csodálatos, hogy először jutunk abba a helyzetbe, — legalább magam, — hogy a bizottsági módosításokkal szemben a törvényjavaslat eredeti álláspontjára helyezkedem. Itt van a másik eset — erre rátérek — ott, a hol módosították a törvényt azon részében, hogy az igazgatóságot nem most kell egyszerre megvalósítani, hanem csak a felét. Hiszen az látszólag nagyszerű dolog, az ellenzéknek tett egy konczeszszió; majd kimutatom, hogy milyen konczeszszió. Ilyen a 80°/o kérdése is. De csak menjünk sorban. A 24. §-ra megjegyzésem csak egy. Én feltétlenül helyeslem azt. hogyha mi egészséges organizmus mellett — nem ezen javaslat szemájns 14-én, szombaton. rint — szövetkezetet akarunk életbe léptetni, a melynek kötvénykibocsátási jogot adunk: úgy a végrehajtási elsőbbséget annak föltétlenül követelem. De, t. képviselőház, épen azért, mert ezen állásponton vagyok, ezt a szakaszt megint nem fogadhatom el, legalább mostani alakjában nem. Mert ez azt a czélt, a melyet elérni akar, tudniillik, hogy a kis embert az uzsorások körmei közül kiszabadítsa, csak ezen a réven érheti el, de ily módon való szövetkezés mellett azt el nem érheti. Mert, t, képviselőház, ha ennek az általánosan kötelező elvnek, a végrehajtási elsőbbségnek érvényt akarunk szerezni, akkor mire kell ügyelni? Arra, hogyha én találkozom az indokolásban azzal az előterjesztéssel, hogy a törvényes zálogjegy elméletével szemben ea az elsőbbségi jog nem alterálja a szerződés útján adott kézi zálogjogot, és ha e mellett megjegyzem magámnak a váltótörvénynek azt a rendelkezését, mely a váltó alapján megtartási jogot, tehát nem elsőbbségi jogot biztosít, akkor én mint gyakorlati ember, ki ezt az életpályát eléggé taposom, nagyon jól tudom, hogy mi ennek a konzequencziája ? Az, hogy a szövetkezetek ezen jogát minden nap harminczszor ki fogják játszani. Annak az embernek, ki a szövetkezetektől hitelt kapott, miután ott hitelét kimerítette, az uzsorás fog hitelezni, csakhogy kézi zálog mellett. Kiköti az istállóból a tehenét; az elvándorol a szomszédba, és ott fog szolgálni neki kézi zálog gyanánt biztosítékul arra, hogy a törvény által másnak biztosított elsőbbséggel szemben megkapja a maga követelését, azonkívül a váltó alapján biztosított megtartási jogot és még egyet, t. ház. Tessék elkészülve lenni arra, hogy az az ember, a ki a szövetkezetet ki akarja játszani, felvesz 100—200—300 forintnyi kölcsönt — mindegy akármennyit — 3—6 hónap vagy egy esztendei lejáratra; másnap exequáltatja magát hitelezőjével, és az háromszor is elárverezteti annak az embernek pereputtyát addig, míg annak a szövetkezetnek követelése lejár és végrehajtás alá vonható. A gyakorlati életből akárhány példát tadnék erre felhozni. T. ház ! Én nem azért aggódom, a miért Mezei Mór t. képviselőtársam, — a kire még szintén röviden át akarok térni, (Derültség a szélső baloldalon. Egy hang a szélső baloldalon; A beszédjére/) ő reá is! -— hogy e szakasz a kereskedelmi törvényre vonatkozik, hanem épen ellenkezőleg azért aggódom, hogy ily szövegezéssel azt a czélt, a melyet mi, legalább a függetlenségi és 48-as párt el akar érni, — a melynek tagjai, ha valami miatt rajongtak, — e javaslatért, úgy igenis azért tették ezt, hogy a szegény magyar gazdát és kisiparost az uzsorások, a Harpagonok, a Shylockok körmeiből kiment-