Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-280
m 280. országos ülés 1898. április 18-án, hétfőn. katliolikus és a pragmatiea sanetio szerint a fóherczegek, a kik trónöröklésre hivatvák, nem lehettek mások, mint törvényes ágyból származó római katholikusok. A főrendiháznál is van különbség. A katholikus püspökök hivataluknál fogva, a protestánsok pedig csak ancziennitásnál fogva jöhettek be a főrendiházba; a közjogi különbség fennáll a katholikus ünnepnek megtartásában is. El tudnék mondani egy egész légiót, de nem foglalkozom vele, mert ezek mind nem függnek össze a kongruával, hanem akár van közjogi különbség, akár nem : ott van a kérdés csomópontja, és erre kell mindig visszatérni, hogy a katholikus egyháznak vagyona van, a többinek pedig^ vagyona vajmi kevés, vagy épen semmi. És ez a lapis offensionis; azért, a ki egyházpolitikával alaposan, gyökeresen foglalkozik, annak nem lehet, nem szabad másra visszatérni, mint arra, hogy ez a vagyonkérdés is végre valahára teljes megnyugvásra rendeztessék. És miután, t. ház, én sohasem láttam szükségesnek azt, hogy a magyar képviselőházban felekezetemre való hivatkozással állítsak fel tételeket, mert én megelégszem a képviselőházban annak hangsúlyozásával, hogy magyar vagyok, a nélkül, hogy szükségesnek tartanám megmondani, hogy katholikus vagyok: ez a hazafiságom engem arra oktat, hogy elsősorban a törvény iránt tisztelettel viseltessem; (Zaj. Halljuk! Halljuk' Elnök csenget.) ez a törvénytisztelet pedig azt követeli, hogy az a kormány, a mely ezen törvények szentesítésének 50 éves évfordulója ünnepét — és majd egy alkalommal rámutatok, hogy mily nagy nem egyesűit görögtűz mellett, rendeztette; (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) az a kormány a mely tudja, hogy a magyar király is megesküdött arra hogy »a törvényeket megtartom, és megtartatom,» tartozik azzal, hogy a királyi eskü védelmében is ne engedjen oly tanokat hirdetni az előadói székről, a melyek oda engednek konklúziót, hogy ez a nemzet saját törvényeit, a melyeknek szentesítését csak most ünnepelte, nem tiszteli, hanem azokat nemcsak végre nem hajtja, de azoknak intézményes biztosítékaival homlokegyenest ellenkező törvényeket iktat be. T. ház! Befejezésül csak ennyit mondok Látom, érzem szükségét magam is; — tudom hogy félremagyaráztatnék más álláspontom — követelem és kivánom én is, hogy a lelkészkedő protestáns papság égető szükségén, nyomorán enyhítsünk, és azért én készségesen megszavazom azt a nyolszáz egynéhány ezer forintot, a mi a törvényjavaslatba fel van véve; megszavazom az eddig követett rend és mód szerint, hogy az a költségvetésbe mint állami dotáczió állíttassék be, mert ez semmiféle félre magyarázásokra okot nem szolgáltat. Azontúl pedig, kérem, kivánom, követelem, hogy hajtassék végre az 1848. évi XX. törvényczikk és pedig nemcsak a 2. hanem a 3. §-ában is, és benyújtom erre vonatkozólag határozati javaslatomat. Kíváncsian várom és regisztrálni fogom, kik azok, a kik ezt le fogják szavazni. (Mozgás jobbfélól.) Mert le fogják szavazni; az iránt nekem kéttségem úgy sincs, de kíváncsi vagyok reá, kik fogják leszavazni, (Mozgás jobbfelől.) mert rám nézve, és 1. képviselőtársaim jegyezzék meg maguknak, a katholikus klérus számára is erősebb érvet képeznek az ezen határozati javaslat felett adott képviselőházi szavazatok, mint gróf Apponyi Albert leszegezett az a nyilatkozata, hogy a katholikusok saját vagyonukból kongruájukat rendezni képesek. A törvényjavaslatot sem általánosságban sem részleteiben el nem fogadom és nem térve a részletekre, melyek külön indokolnák, hogy gróf Apponyi Albert képviselőtársam határozati javaslatához legnagyobb sajnálatomra nem járulhatok hozzá — kijelentem, hogy az ő határozati javaslatát sem fogadom el. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Nyegre László jegyző (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy a tárgyalás alatt levő javaslatban felsorolt lelkészek javadalmazásának kiegészítésére égetően sürgőssé vált és a pénzügyi bizottság véleménye szerint 832.191 forint összegben fedezendő államsegélyt az 1899. évi költségvetési előirányzatba vegye fel és fedezete iránt javaslatot terjeszszen a képviselőház elé. Ezzel kapcsolatosan határozza el a képviselőház, hogy a törvényjavaslatot magát azzal az utasítással adja vissza a kormánynak, hogy az az 1848 : XX. törvényczikk rendelkezéseinek, így különösen a hivatkozott törvényczikk 2. és 3. §-ának megfelelő javaslatot terjeszszen a képviselőház elé. Polónyi Géza.« Elnök: Az idő előhaladván, a tanácskozás félbeszakíttatik. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjét a most megszakított tárgyalásnak folytatása képezi. Az ülést bezárom. (Áz ülés végződik d. u. 2 ára 45 percekor.)
