Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-280

280. országos ülés 1898. április 18-án, hétfőn. 79 mint azt Tisza Kálmán hirdeti, ezt az elvet fentartani, de a vagyoni kérdés révén a katholikns egyház lelkészeit továbbá is a hatalom karjai közt tartani, most pedig a protestáns autonómiát nem érinteni, csak bizonyos pontjában, de a lelkészeket mind hatalmába keríteni s ennek fejében a magyar állampolgárokat felekezeti különbség nélkül megadóztatni: ez az, a mi az 1848 : XX. törvényczikk szellemével nemcsak meg nem egyezik, hanem azzal homlokegyenest ellenkezik. Ezért nyilt őszinteséggel jelentem ki, hogy én, azt hiszem, nem tévedek, ha

1 azt állítom, hogy Magyarországon a felekezeti béke addig, míg a vagyoni kérdés megoldva nincs, helyreállani nem fog. Az a politikus, ki a struccpolitika módjára ezen kérdés megoldásától fázik, nem teljesít hazafias szolgálatot. Ezen kérdésnek szemébe kell nézni, azt meg keli oldani mindnyájunk megnyugvására, s azt hiszem, hogy ez lehetséges is lesz. Nem szükséges, hogy én csináljak kormányprogrammot, de azt a játékot, a melyet most látok, midőn a katholikus autonómiának függőben hagyásával megint oly kérdések szellőztetnek, hogy a vagyont nem adjuk ki az autonómiának, hanem csinálunk belőle egy popanczot, mely nevetség tárgya lehet, . . . Rakovszky István: Olyat nem csinálunk! Polónyi Géza: ... ezt a törekvést a magam részéről nem támogatom, s épen azért nem habozom kijelenteni, hogy igen szükségesnek tartom, hogy az 1848 : XX. törvényczikk végrehajtásaként s annak szellemében oldassék meg a vagyon kérdése is. Madarász József: Helyes! Polónyi Géza: Az én meggyőződésem szerint, a katholikus egyháznak adott dotácziók és donácziók természetük szerint különfélék. Hiába mondja nekem gróf Csáky, és hiába hangoztatják azt mások, hogy ezek tisztán a ka tholikus egyháznak tulajdonát képezik. Tudjuk, hogy ezen a téren mélyebb kontroverziák fordultak elő. Az országgyűlés diariumai azt bizonyítják, hogy bizottság volt kiküldve, melynek ezen vagyon jogi természete felett kellett volna véleménytmondania, de ez is az elaltatott bizottságok közé tartozik. Nekem az a véleményem: teljesen igaz, hogy azon vagyonnak egy része adatott közjogi szolgálmányok teljesítése fejében is, adatott tisztán egyházi czélokra, is, de van ezen egyházi vagyonnak oly része, mely kizárólag oktatási, népnevelési czélokra adatott. Álla píttassék meg ezen vagyon jogi természete; az, a mi a római katholikus egyháznak világosan egyházi czéljaira adományoztatott, legyen az övé, de a mi oktatási czélokra adományoztatott, erről azok a férfiak, kik mint én az állami oktatásnak voltak, vannak és maradnak hívei, joggal állítják azt, hogy a vagyon ezen része feltétlenül az államé és az állam által fordítandó az oktatás czéljaira. Meg vagyok győződve, hogy ezen az úton megvalósítható a teljes béke és végre valahára csend lesz a felekezetek közt és nem leszünk kitéve annak, a minek ki vagyunk téve ma. Miről van szó ? Csinálunk egy törvényt, de milyen törvényt? Tisza Kálmán kétszer is hangsúlyozta, hogy ez csak ideiglenes törvény; Fabiny Teofil azt mondja, hogy ez csak első lépés. Tisztelt miniszter ur! Igaz-e, hogy ez a törvény ideiglenes, mert ezt a minisztertől kérdem? (Halljuk! Halljuk! balfelől) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás Ügyi miniszter: Minden törvény ideiglenes! (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Helyes; teljesen korrekt a válasz. De ez a felelet egyúttal annak a Tisza Kálmánnak is, a ki a költségvetési törvényt ideiglenesnek tartja, de ezt a törvénytállandónak és viszszavonhatlannak tekinti, mert azt mondja, hogy ő azért járul hozzá ehhez a javaslathoz és azért követel annyi garaneziát, mert ezen törvényjavaslatban egy állandó és vissza nem vonható Ígéret foglaltatik, melyet soha — bármiféle kormányváltozás legyen is — visszavonni nem lehet. Köszönöm a t. miniszter úrnak, hogy rövid közbeszólásával megezáfoita Tisza Kálmánnak alkotmányjogi theoriáját. Én sem ismertem és én sem ismerek törvényt, a mely ne lenne módosítható. Módosítható ez a törvény is, módosítható a költségvetési törvény is bármikor; noha a költségvetési törvény abban az előnyben részesül, hogy arra az évre, a melyre megszavaztatott, már nem módosítható. (Derültség.) És azért még erősebb az a jogezím és azért én ném habozom már most is kijelenteni, hogy minden kétséget kizárólag én a segélyre szorult lelkészek helyzetén akarok segíteni, még pedig rögtönöseu, mert azt mondják és tudom is, hogy rögtöuös isegélyre van szükség. De én akarok segíteni azon a helyes úton, a melyen eddig a törvényhozás indult, akarok segíteni a költségvetésben való megszavazása által annyi forintnak, a mennyire szükség van; azontúl engem sem Tisza Kálmán, sem más nem ejt tévedésbe az iránt, hogyha időre van szükség a helyes alapoknak való megtalálására és az 1848 : XX. törvényczikk végrehajtására, legyen meg az idő, de ne legyen meg az a törvény is, mely ezt a törvényt végrehajtja. Ilyen elvek által vezéreltetve én magam részéről természetesen ehhez a törvényjavaslathoz hozzá nem járulhatok ; de mint katholikus, magam részéről ünnepélyesen tiltakozom az el len — és ezt itt a képviselőház színe előtt teszem