Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-280

76 280. országos ülés 1893. április 18-án, hétfőn. logiában nagyon járatos. A baptistákat és nazarénusokat ne méltóztassék a felekezetenkivül állók közé sorozni. t (Mozgás jobbfelöl.) Pardon, egyházi értelemben ne méltóztassék oda sorozni, csak állami szempontból sorozhatok oda, mert a mi törvényeink szerint ezek sem nem bevett, sem nem elismert felekezetek, de egyházi fogalmak szerint olyan felekezetek, a melyekről gróf Csáky Albin nem egyszer, de ismételten zengett dithyrambusokat, hogy a vallásosságnak milyen példányképei, és kik az állam törvényei ellen fennálló vallásosságot és vallásgyakorlatot űzhetik ezen felekezetnélkfíliségi törvény alapján, de őket reczipiálni nem lehet, mert a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény egyik feltétele, hogy a felekezet nem ismerhető el, ha az állam törvényeibe ütközik annak egyik vagy másik tantétele, mint a hogy a nazarénusoknál a fegyverviselés dogmája, és lehet egy másik vallás, a melynél az adó nem fizetés dogmája sehogy sem illeszthető be az állami törvény keretébe. Már most, t, képviselőház, ezen felekezetnélkfíliségi torvény alapján történt és történik az, hogy a mit gróf Csáky Albin dicshimnuszokkal övez körül, mégis van és létezik az a felekezet, mint ilyen, úgy a hogy, bár el nem ismerve, és terjeszti vallásának és felekezetének azon tanításait, a melyekkel az állam törvényeibe ütközik. De ezen törvényjavaslat szempontjából, t. képviselőház, nem ez itt a döntő. És hogy ne legyek hosszadalmas, méltóztassék csak gróf Csáky Albinnak meghallgatni egy egyház jegyzőkönyvét; itt van a kezemben. Az evangélium szerint reformált tiszántúli egyházkerület egyházi értekezlete 1897. szeptember 21-én mit mond? Méltóztassanak csak meghallgatni, mit találunk ebben. Ezt nem én mondom, hanem mondja egy tekintélyében mindenesetre akczeptált, egy kiváló helyet elfoglaló egyháznak a közgyűlése (olvassa): »Ha az igazat megvalljuk, egyházi adózásunk a maga községenkinti változatosságával épen ezeknek a követelményeknek felelt meg. Egyenlőtlenül, a teljesesítés! képességgel tenni arányban nem állónak rótta ki a terheket s míg számos kisebb, gyöngébb, talán épen a nemzetiségi s vallási szempontokból legkitettebb helyeken fekvő egyházközségekben a szegényebb földmíves tagok termésének 20°/o-át, néha még többett is követelt, a gazdagabb, erősebb községek tagjait nem egy esetben alig valami, vagy épen semmi sem terhelte, sőt ugyanazon egyházközségben is kiáltó sok helyütt az aránytalanság s valljuk meg őszintén, hogy hogy épen a csekély birtokú, vagy birtoktalan osztály túlterhelésével.* Es most méltóztassék meghallgatni a következőket. Azt mondj a (olvassa): »Ez a körülmény teszi sokhelyütt fogékonynyá a közrendű egyháztagokat a szoczializmus gazdasági és politikai jellegű izgatásaival, atheizmust hirdető tanaival, (Igaz! Úgy van! balfelöl.) a nazarenizmus és baptizmus rajongásaival szemben. Paupertas maxima meretrix; a nyomor, a szegénység nagyon rossz tanácsadó. Ez űzött már százakat a felekezettnélktíliség karjaiba.« (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon. Mozgás.) T. ház! Bekövetkezett és be fog következni még súlyosabb mértékben az, a mit én prognosztizáltam akkor, midő.i az egyházpolitikai törvények tárgyaltattak. Mit mondtam és mit mondok ismételten és fogok mondani százszor is. (Halljuk!) Azt, t. ház, hogy most fog ezen törvény után igazán bekövetkezni az, a mit én megjósoltam és a mi nagy részben már bekövetkezett és méltóztassék rá megemlékezni — mert ezt külön fogom még tárgyalni — hogy ezen törvényjavaslat után légiószámban lesznek a azok az emberek, a kik meg fogják tagadni az egyházfelekezetüket terhelő adókat, mert most már az állam mondja, hogy ő fizeti a papokat. (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.) Mezőssy Béla: Csinálják Szabolcsban most is tuczatszámra! Polónyi Géza: Önök csináltak a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényben a felekezetek számára egy védvámot, azt mondván, hogy a ki egy felekezetből kilép, az esedékes adókat tartozik fizetni; és a ki egy felekezetből kilép, addig, míg más bevett, vagy elismert felekezet kötelékébe át nem megy, öt évig tartozik as egyházi járulékokat volt egyházának fizetni. És mi történt t. ház? Az, a mit én megjósoltam: Az az ember, a kit vallási meggyőződése nem tart egy felekezetben és a kinek elég az indokul arra, hogy egy felekezetből kilépjen, hogy adót nem akar fizetni, vagy annyit nem akar fizetni, annak mindegy, hogy egyszer cserél-e bundát vagy kétszer, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és most mit csinál? Kilép a protestáns egyház kebeléből és azonnal belép a katholikus egyházba. Pulszky Ágost: Ezt régen is csinálták! Polónyi Géza: Akkor már nem tartozik öt esztendőn át fizetni az egyházi járulékokat (Mozgás jobbfelöl.) és azután a katholikus egyházból kilépve lesz felekezetnélkülivé. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kétehasséecroiser-n megy keresztül és egy

T garas adót sem kell fizetnie. (Mozgás és zaj. Halljuk! Halljuk!) Mikor önök ilyen törvényeket alkottak, (Zaj jobbfelöl. Felkiáltások balról: Halljuk! Helyre!) akkor előre kellett önöknek látniok azt, — mert figyelmeztetve lettek rá, — hogy ez állapotok bekövet-