Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-280

280. országos ülés 1898 . Április 18-án, hétfőn. 6? abban áll, hogy egyes felekezetek ki vannak zárva a javaslat előnyeiből nem azért, mert arra nem szorultak volna, hanem azért, mert nagy áldozatok árán és erejük túlfeszítése mellett máris biztosították leikészeikuek nemcsak ajavasbitban foglalt valóban szegényes létminimumot, hanem ennél jóval túl is mentek. Hogy mily szégyenletesen szegényes a javaslatban foglalt létminimum, arra legyen szabad a legújabb időből példát felhoznom. Ugyanis a porosz kormány éppen e napokban törvényjavaslatot terjesztett a porosz »Landtag« elé, mely a 4800 márkán alóli lelkészi fizetéseket rendezi. A porosz javaslat is a lelkészi állásokat különböző osztályokba sorozza. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: A qualifikáezió szerint? Meltzl Oszkár: Ép azt akarom a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani, hogy porosz kollegája nem avatkozott a lelkészi minősítés kérdésébe, hanem abból a szempontból osztályozta az állomásokat, a mely az állami tekintetekből az egyedüli mérvadó, tudniillik a szerint, hogy minő mérvben forgott fenn az állami segélyezés SEüksége az egyes álloinísokra nézve. E javaslat az összes lelkészi állomásokat öt osztályba sorozza. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter! Hisz ez fizetés-szabályozás, nem létminimum ! Meltzl Oszkár: Bocsánatot kérek, ez is csak az akar lenni, mert hiszen a minimális fizetés megállapítása nem egyéb a létminimum megállapításánál. Az első osztályba tartoznak azok, a kiknek évi törzsfizetése 1800 márka éa így tovább az V. osztályig, melyben a törzsfizetés 4200 márka. E törzsfizetések mellé szerveztetnek még úgynevezett korpótlékok, — Al teis-Zulagen, — melyek a szolgálatijdővel növekednek úgy, hogy az első osztályban levők, a kiknek törzsfnetése 1800 márka, 25 évi szolgálat múlva 4800 márkát élveznek. Legyen szabad a porosz törvényjavaslat indokolásából még csak egy rövid mondatot felolvasnom a végből, hogy a t. miuiszter úr lássa, miként fogja fel porosz kollegája az állam állását és viszonyát a felekezetekhez, miként bánik a felekezetekkel, és hogyan respektálja azok autonómiáját. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Isnerem! Meltzl Oszkár (olvassa): »Der oben angeführte Staatszuschuss wird dcn einzelnen evangelisehen Kirchen überwieseu in angemessener Quota. Diese Quota wird auf die Konsistorialbezirke vertlieilt und den kirchlichen Behörden zur Verfügung gesteílt, um »Leistuagsfähíge Gémei ndeu« in stand zu setzen, die obengenannten Grundgehälter und die Alter-Zulage Kassenbeiträge zu bezahlen. Da den kirehlichen Behörden die jährlicbe Ersparnisse an den für ihre Bezirke besti ítnten Summen verbleiben sollen, so werden sie aus eigenem Antrieb darauf Bedacht nelimen, Beihülfen nur an leistunggfähige Gemeinde zu bewilligen. Auf diese Weise wird das im staatlichen Interessé zu stellende Verlangen, dass Staatsmittel nur für leistungsfähige Kirchengemeinden verwendet werden, von selbst erreicht. Anderseits bietet die Bestimmung, das die in dcn Kirchengesetzen hiezu berufene Kirchenbehörde übei' die B^willigung und Versagung von Beihülfen zu besehliessen hat, die Gewähr, dass die kirehlichen Gesichtspunkte bei Prüfung dev Leistungid'ähigkeit soll zur Geltung komnien werden. Die staatlichen Rechte werden dadurch gewahrt, d; ss der Beschluss der Kirchenbehörde der Zustimmung des Regirungspräsidenten bedarf und das Kultusministerium Rekursinstanz bleibe.« Visszatérve előbbi megjegyzésemre, hogy tudniillik vannak felekezetek, a melyek a jelen törvényjavaslat által kontemplált segélyezésből kizáratnak, hozzá kell tennem azt is, hogy ezt az igazságtalanságot még tetőzi az, hogy ugyanezen felekezetek elvesztik néhány év eltelte után azt a segélyt is, a melyet eddig 1890 ót.i a lelkészi jövedelem kiegészítése czímén nyertek, és ezáltal igen súlyos helyzetbe jutottak. így például az erdélyi ágostai evangélikus hitvallású felekezet, bizva a kormány által tett és a törvényhozás által ratifikált Ígéretben, rendezte lelkészeinek javadalmazását olyképen, hogy a magasabb kiképzéssel bíró lelkészek minimális törzsfizetése 800, illetőleg 1000 forintban állapíttatik meg; az úgynevezett nem akadémikus lelkészek törzsfizetése, azoké tehát, a kik csakis valamely theologiai seminariumot végezlek, 500, illetve 600 forinttal állapíttatott meg. Ehhez a törzsfizetéshez mindkét osztálynál még négy-négy, ötödéves pótlék járul, a mely az első osztályban száz forinttal, a második osztályban a rendelkezésre állott szerény eszközökhöz képest 50 forintban állapíttatott meg. Világos tehát, hogy ez az egyház az ezen törvényjavaslat által biztosított segélyezésből ki van zárva. Ez pedig csakis annak árán volt lehetséges, hogy egyes községek valóban az elviselhetlenséggel határos mértékbe i meg vannak adóztatva egyházi és iskolai czélokra; és ha ez a törvényjavaslat oly körültekintéssel, és oly liberális szellemben intézkedett volna, mint az általam említett porosz törvényjavaslat, akkor ezen egyháznak módjában állott volna, a leginkább megterhelt községeken segíteni és egyáltalában a segélyösszeg felett a maga szükséglete szerint a legczélszerüebben diszponálni. •Í*