Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-291

291. országos ölés 1898. április 30-án, szombaton. gQg az állam az erdőbirtokosok helyett oly teendők végzését veszi át, melyek azokat tulajdonosminőségökbe i illetik meg, s ehhez képest felhozható ez alapon az a kifogás a javaslat ellen, bogy az állami beavatkozás jogkörét a ma tör vényesen gyakorolhntónál nagyobb mértékűre kívánja kiterjeszteni. Ez a kiterjesztés azonban megokolAsát találja abban, hogy a szakszerű, jó kezelés, mely a kérdésben forgó erdők fentartása szempontjából elvégre is a legkiválóbb figyelmet érdemli, ezen az úton érhető el legbiztosabban. És midőn e mellett a javaslat, különben igen természetszerűen, határozottan kimondja a birtokosoknak birtokuk állományával és hasznaival a törvényes jogszabályok szerint őket megillető szabad rendelkezésnek érintetlenül való hagyását, másfelől elég jelentékeny pénzbeli áldozatot hoz az állam azáltal, hogy a kezelési költségek nem csekély részének az ország közjövedelmeiből való viselését is elvállalja. Ez a költségelvállalás pedig már az első időben évenként kerekszámban 96.000 forint oly terhet hárít az államra, melyet a birtokosoknak kellene viselni; ezen kivül azonban nem Szabad kételkednünk abban sem, hogy ezek a költségterhei?, miután joggal feltebetö, hogy az állam, illetve az ennek képviseletében eljáró földmívelésügyi miniszter urak, tekintettel arra, hogy az erdős vidékeken lévő községek lakosságának nagy tömege és a volt úrbéresek általában, hazánk népének legnehezebb viszonyok közt élő részét képezik, a most viselt költségek netaláni felemelését csak a legszükségesebb és legelkertílhetlenebb esetben fogják alkalmazni s így azok jövőre is biztosabban fognak az állam terhére emelkedni, mint javára apadni; a mely költségeknek egyébiránt a birtokosok terhére való legméltányosabb és legkedvezőbb megállapítását az országnak az a közgazdasági érdeke is tanácsolja és követeli, mely szerint kívánatos, hogy a községek és úrbéresek körében minél nagyobb mértékben öregbíttessék az a meggyőződés és kedv, hogy^ erdeiket se eladni, se felosztani ne kívánják, sőt ellenkezőleg, mint olyan testületek, melyek a hitbizományszerű birtoklásra legalkalmasabb erdővagyonnak megszerzésére, illetve gyűjtésére a leginkább hivatottak közé tartoznak, s a mely vágjon szaporítása iránt kedvük és hajlandóságuk ma is fennáll és gyakran tapasztalható, a maguk szá mára minél több erdőbirtoknak megvásárlására serkentessenek, melyet aztán, figyelemmel az erdőknek árvizvédelmi tekintetben biró közhaszna hivatására is, egészen országos közérdekből, mindenkor és minden irányban a leghathatósabb segély eszközökkel kell támogatni (Élénk helyeslés.) A törvényjavaslatnak főbb vonásaiban általam megjelölt rendelkezései képezik azt a törKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XV. KÖTET. vényhozási alkotást, melynek ezélja a hazai földmívelés terén, a többi államokéhoz képest, nálunk kétszeres jelentőséggel biró erdőgazdaság érdekében s ezzel a szántó-vető és állattenyésztő gazdák javának szolgálatára is, a kisebb birtokosok és a közön birtokosok kezén levő erdők fentartására és ápolására azt a törvényes biztosítékot létesíteni, mely a kezelési eljárásnak állandóságát s kevésbbé költséges voltát, szerves egyöntetűségét és czélszertíbb vezethetését s az illető birtokosok által kihasznált erdők helyett szükséges új erdők felnevelésének nagyobb zálogát, a magyar erdőtisztek hazafiságárä, szorgalmára és hűségére alapított reménynyel, megnyugtatóbb mértékben nyújthatja. Az elmondottak után engedje még meg a t. ház abbeli szerény véleményemnek kifejezését, hogy a tárgyalás alá veendő törvényjavaslatban foglalt rendelkezésekkel szabályozott gazdasági intézkedések nem annyira a közvetlen szükségesség szempontjából és politikai tekintetekből lesznek bírálhatók, mint inkAbb abból a közgazdasági jelentőségből, melylyel a javaslat az erdészeti igények kielégítése mellett a mezőgazdasági és állattenyésztési érdekek szolgálatára van hivatva. (Helyeslés.) Ugyanezért kérem a mélyen tisztelt házat, hogy a javaslatot a földmívelésügyi bizottság által előterjesztett szövegezés szerint, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől. Szólót számosan üdvözlik.) Molnár Antal jegyző: Kubinyi Árpád! (Halljuk ! Halljuk!) Kubinyi Árpád: T. ház! Ritkán veszem igénybe a t. ház figyelmét és nem szólási viszketeg indít a felszólalásra, de képviselői kötelességemet vélem teljesíteni, midőn a tárg3'alás alatt lévő törvényjavaslathoz szót emelek. (Halljuk! Halljuk!) A javaslat Üdvös czéljait elismerem, hanem időszerűségére és magának a törvénynek végrehajtására nézve vannak közgazdasági és politikai szempontból aggályaim. Engedje meg a t. ház, hogy a viszonyok ismeretén alapuló nézeteimnek és aggályaimnak kifejezést adhassak, (Halljuk! Halljuk!) A javaslathoz mellékelt indokolás szerint az ország 63 vármegyéje köztíl az állani szerződési alapon 38 vármegyének összes községi erdeit vette kezelése alá. A kisebb erdőbirtokosoknak pedig több mint egy harmadrésze bizta állami kezelésre erdeit. Az intézmény bevált és eredményre vezetett ott, hol a törvény folytonosan és szigorúan végrehajtatott. De a miniszter úr indokolásában hangsúlyozza, hogy ez az intézmény szerződéses alapon fenn nem tartható és nem fejleszthető; mert a szerződésileg megállapított évi járulékok a törvényhatóságok által 39