Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-284

a kik félrevezetik azt a népet. De nehezen f gja azt tehetni. Egész bátran és nyugodt lélekkel hivatkozhatom most is azon választásokra, a melyekből ezek a képviselők velem együtt kikerültek. Ezek nem néznek ki úgy, mintha ott furfangos félrevezetők működtek volna, a mint nem is igaz, mert ott közegyetértésben és a kiérdemelt autoritások tiszteletben tartásával szokták intézni az őket illető közügyeket, és minderre egy másik nívóra való hivatkozással akarok Pulszky Gusztáv t. képviselőtársamnak felelni, a melyről neki, mint szűkebb értelemben vett magyarországinak talán nincs is teljes ismerete: értem az erdélyi három nemzetek nívóját. De lesz arról tudomása báró Bánffy Dezső miniszterelnök úrnak, kinek ősei is valószinüleg ott voltak azon országgyűlésen, a hol egymás közt vívott nevezetes, erős, kemény harezok után összelépett a három nemzet és az uniót megkötötte, és azon idő óta a mai napig axióma maradt minden magyar államférfiú előtt, hogy ezen faktorok; — a magyarok, székelyek és szászok képezték e három nemzetet,— hogy e három nemzet uniálása, jó barátsága, közel egymáshoz való tartozása képezi a titkát Erdélynek szereneséskezü kormányzásának. Erről emlékezzünk meg! Ne felejtsük el, hogy az erdélyrészi lakosságnak ezen elemei bizonyos mértékben talán még ma is képezik azon országrésznek a csontvázát. Ha ezt a ténykörülményt mindnyájan, a kik itt vagyunk, szem elől nem tévesztjük, úgy az isteni gondviselés segedelmével el fogjuk érni, hogy az egész testet egészséges és viruló állapotban fogjuk láthatni. Én, igaz, rövid idő óta vagyok ismét szerencsés e ház tagjailmz tartozhatni, de vannak még egyes régi tagjai e törvényhozásnak, a kik esetleg megemlékeznek még szerény egyéniségemről a múlt időből, s úgy tudni s elismerni fogják, hogy lojális igyekezetemmel mindig az igazságnak kívántam szolgálni. A törvényjavaslatot pedig nem fogadom el, hanem csatlakozom Meltzl Oszkár t. képviselőtársam határozati javaslatához. Elnök: Az idő előre haladván, a tanácskozás holnapra halasztatik. Mielőtt a napirendet folytatnék, javaslom, hogy a holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendjén legyen a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat. Elfogadja a ház javaslatomat? (Helyeslés.) Ezt tehát mint határozatot kimondom. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr válasza Olay Lajos képviselő úr interpellácziójára. (Bálijuk! Halljuk!) B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! Olay Lajos t. képviselő úr a folyó év márczius 9-én tartott üléseu április 22-én, pénteken. a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa) : »1. Tudja-e a miniszter úr, hogy a budapesti közúti vasút rendeletei folytán az utazó közönBég az utazásra alkalmas jegyek újra megváltásának követelése által tudva a, büntető törvény által tiltott módon megkárosíttatik ? 2. Ha tudomással bír, szándékozik e ezen visszaélések folytatását sürgősen megakadályozni ?« T. ház! Ebben az interpelláczióban oly súlyos vád emeltetett a közúti vaspálya-társulat ellen, hogy mielőtt a választ megadtam volna, kötelességemnek tartottam e tekintetben beható vizsgálatot tartani és csak e vizsgálat eredményéhez képest a t. interpelláló úrnak a választ megadni. A vizsgálat a következő tényállást derítette fel: Mindenekelőtt konstatálni kívánom, hogy azon rendeletek és utasítások, a melyeket a közúti vaspálya-társulat a menetjegyek kiállítására és kezelésére nézve kiadott, s a melyeknek betartására az illető kocsik kalauzait is kötelezte, tökéletesen megfelelnek az engedély-okmány 9. §-ában előirt módozatoknak, a mely engedélyokmányban foglalt 9. §. tökéletesen egyértelmű és ugyanazouos a területi használatra nézve a székesfővárossal kötött szerződés 20. §-á val, a melyet a székesfőváros a villamos vasúti társasággal 1895. évi augusztus 28-án, illetőleg szeptember 5-én kötött. A társaság akkor, midőn lófogatú vonalait átalakította villamos üzemre, ezt nem egyszerre hajtotta végre, hanem szakaszonként. Az egyes szakaszokat a villamos üzemnek átadta és megadta az utasításokat is a kalauzoknak a tekintetben, hogy milyen jegyeket adjanak ki és különösen hogy az átszállási jegyek miképen kezeltessenek. A mint így esetről-esetre az összes vonalak villamos üzemre alakíttattak át, akkor a társaság utasításait összefoglalta egy könyvecskében és ezek pontos betartására utasította a kalauzokat. Ezen utasításokat és rendeleteket én magam átnéztem és átvizsgáltam, különben a t. háznak is rendelkezésére bocsáthatom, és ezekből konstatálhatom azt, hogy ezen utasítások és rendeletek tökéletesen megfelelnek azon határozmányoknak és azon kikötéseknek, a melyeket a székes főváros a területátengedési szerződés 20. §-ában kikötött. Ezekben tehát semmiféle alapot nem látok arra, hogy ilyen interpelláczió intéztessék hozzám, a mely egyenesen megbélyegzi a társulat működését, állítván azt is, hogy a társulat olyan rendeleteket bocsátott ki, a melyekért még büufenyítő eljárás alá is vonható volna és így valami különös' intézkedés e tekintetben a kormány részéről nem szükséges. Ha a t. kép-