Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-284

284. országos ülés 1898. április 22-éu, pénteken. 169 nok egyszerre ilyen jótékonyságot árasztó és az Ő egyszerűségében hirtelen nem fogta fel ennek a horderejét. De az emberiség felett épen válságos időkben, a népek, a nemzetek felett van egy őrködő gondviselés, a mely megadja mindig a válságos pillanatokban az igazság lelkét. Akkor is a népnek igazi vezére azt mondotta e törvényjavaslatban : Ki ellen akarsz te síkra szállani? Emberi törvényekkel, vagy emberi erőszakai akarjátok az isteni eszméket és elveket megsemmisíteni? Ez lehetetlen. Minden üldözésnél, az erőszak minden eszközénél, a pirotechnika minden fegyverénél rútabb és álnokabb az az eszköz, a midőn ravaszul, simán bérencz szolgákká akarják aljasítani Isten szabad egyházát. A történelemben a szabadságért és minden nemesért hevülő népek előtt emlékezetes marad, midőn a népnek legegyszerűbb férfia az ilyen javaslatra, a mely bérencz szolgahaddá akarta aljasítani a független, szabad, nemes, önérzetes lelkeket, azt mondotta: Ez a legnagyobb gonoszság, ez hallatlan gonoszság, infandum scelus. És valahányszor bárhol, akármely nemzetnél ismétlődik a századok folyamán ez az infandum scelus, mindannyiszor teljesül amaz ősz vezérnek jövendőlése, hogy: Oh zsarnok caesar Nero, ki fog téged irtani a népek istene, azon hallatlan vétked, amaz infandum scelus miatt, a melylyel Isten szabad egyházát, a nemes, szabad, független lelkeket rabszolgákká akartad tenni! Te léssz utolsó sarja fajodnak s hogy veszne ki benned minden ily zsarnoki fajzat. És valahányszor a nemzetek életében ilyen infandum scelus ismétlődik, mindannyiszor hatalmas uralmak fognak roskadozni a porba, és az igazság diadalát fogja ülni, mert a népek istene örökké híí marad az ő népéhez, az ő jegyeséhez, A nép, emez első néppárt igaz, nemes vezérének, fejének ez a jövendölése beteljesült. A századok folyamán még mindig, mindenütt beteljesült. Akkor is Nero, a hatalmas, nagy Caesar törvényjavaslatával mindenestül elveszett nyomorűltan 31 éves korában. A mi liberalizmusunk épen ez esztendőben lép szintén a harminczegyedik esztendőbe. Én nem kívánom egyetlenegy magyarnak sem a vesztét, hanem azt kivánom még a legliberalisabbnak, a legzsarnokabbnak is, még annak a Nérónak is, hogy inkább térjen meg; de ha nem tér meg ez a mi liberalizmusunk az ő pogány, istentelen, gonosz átjárói semmi sem téríti le őt 31-ik évében, akkor magam is kivánom, hogy mint Néró, úgy veszszen el nyomorultul a mai liberalizmus. Azt a hármas, nagy eszmét, mely ebben a törvényjavaslatban kidomborúl, vagy inkább azt a három nagy álarczot érdemes lesz lerántani, hogy megnézzük, mi rejlik azon belől? Mind a jelentésekben, mind a törvényjavaslat KÉPVH. NAPLÓ. 1896 - 1901. XV. KÖTET. ban lépten-nyomon szó van az állam érdekéről. Hát ki az, mi az az állam? Apáink, a kik ezt a hazát elfoglalták, és életét életük árán fentartották, egy ezredéven át nem ismerték ezt a fogalmat. Ismertek és szerettek hazát; életüket áldozták érte, de az állam egy modern fogalom. (Derültség.) Hasonló elnevezés igenis van a régi századokban s ezredévek előtt is, de ama koroknak nagy férfiai nem szűntek meg ostorozni a Báliam fogalmát, mely épen ellentéte volt az emberiség igaz boldogságának üdvössége Istenének. Az újabb korban ismeretes, hogy mikor a zsarnoki önkény kielégíttetni vágyik, felállítja az elvet: »ki az állam«. És igaza van a történésznek, a ki azt mondja, hogy XIV. Lajos, Robespierre, vagy az utolsó liberális, teszem azt Bánffy között, nincs semmi különbség, a mikor azt mondja, hogy »Az állam én vagyok«, sőt több, a mennyiben az állam feje az állam istene már a pogányvilágban is. Tehát a mi ma Bánffy-ellenes, az már egyszersmind* államellenes is lenne ? Bánffy istenségét, a magyarok nem fogadják el istennek ! (Nagy derültség.) Ugy-e, hogy önök is kinevetik azt az istenséget? Pedig lám nyíltan kimondták már itt a házban is, hogy az új, modern theoria szerint a nép kegyelméből és nem az Isten kegyelméből uralkodnak, mit ismertek el ezáltal ? Épen azt, hogy: »az állam én vagyok!« és annak feje volna tehát az önök istensége, mint volt Nero, a kit istenítettek, de örök az örök Istennek irása, a mely szerint: »Faragott képet ne ne csinálj magadnak: más a te Urad Istened, s a Báliam aranyborját eléje ne helyezd!« Az állam érdeke az, hogy legyenek nemes, szabad, független és önérzetes férfiak, a kik a zsarnokság előtt meg nem hajolnak. Az állam főjava, hogy van egy sziklavár, az örök igazság sziklavára, a mely nem az emberek kénye-kedvétől függ, mint egy kiváló nemes férfiú irja. Ha a Lajos Fülöpök zsarnokok akarnak lenni, van egy hatalom, a mely miatt minden zsarnoknak meg kell fontolni, mielőtt valamit tenni akar. Ha zsarnokok akarnak lenni, rettegnek eme szótól : deposuit potentes de sede. ugy-e értik önök, hogy mit jelentenek e szavak, s ha nem értik, remélem, nem sokára meg fogják érteni, Ép akkor, mikor az önkény egész a szívek mélyéig hat, akkor támad fel az emberiség a szabadság igazi hajnalára. A magyar ember, a magyar szellem, a magyar lélek rabszolgaságot nem tűrt soha és ezzel az eszmével táplálkozik a kereszténység már kétezer éve, a magyar egy ezredéve. Ezt az eszmét a magyar gyermek anyja kebeléről szívja magába és áldás az eszmére, a szabadság e nemes eszméjére! 22