Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-283

283. országos Ülés 1898. április 21-én, csütörtökön. 149 vannak bevett vallásfelekezetek, vannak a jövőben elismerendő és ha majdan elismertettek, elismert vallásfelekezetek. Lepsényi Miklós: Tehát mégis felekezetek ! Pulszky Ágost i Igenis, mihelyt el vannak ismerve, felekezetek és ezenkívül vannak, a kik Bem a bevett, sem az elismert vallásfelekezetekhez nem tartoznak. Ezek mint felekezetenkivüliek szerepelnek és csakis mint felekezetenkivüliek jöhetnek szóba. Már pedig épen a nazarénusokról jól tudja az igen tisztelt képviselő úr, hogy azok sem bevett, sem elismert, sőt ez idŐ8zerint még elismerhető vallásfelekezetet sem képeznek, egyszerűen azért, mert — legalább a mai napig — nem feleltek meg azon feltételeknek, melyeket az állam, illetőleg a törvény az elismerendő felekezetek részére megszab. Tehát teljesen igaza volt és a törvénynyel teljesen összehangzó volt gróf Csáky xilbinnak kijelentése, mikor ezekre hivatkozott, mint olyanokra, a kik felekezeten kivül vannak és ebből is kitűnik, hogy milyen alapon áll az egész okoskodás, a melyre Molnár János képviselő úr építette következtetéseit és milyen képtelenek azok a gyanúsítások, a melyekkel ő ezen törvény szerkesztőit és védőit illeti, mikor azt állítja, hogy ezen törvény a vallástalanságot mozdítja elő. Engedelmet kérek, a magyar országgyűlés nagyon jól tudta, hogy mit tesz akkor, a mikor a felekezetenkivüliség lehetőségét megállapította. Nem a vallástalanság, hanem a vallásosság érdekében cselekedett. (Ügy van! jobbfelöl. Derültség a baloldal hátsó padjain.) A vallásosság érdekében, mert tudta, hogy az igaz meggyőződés, őszintén vallva, mindenesetre tiszteletre méltó és a vallásosság szellemével jobban megegyezik, mint az a hipokrizis, a melyet a t. képviselő úr felidézni és fentaríani kivan. (Élénk helyeslés jóbbfelol.) Mert a valódi rákfene, a mely egy felekezet, egy vallásos társulat gyökerét elrágja, az tagjainak hitetlensége, az a külső konformitás, mikor annak lelki és erkölcsi feltételei teljesen hiányoznak. (Helyeslés jóbbfelol. Zaj a baloldalon.) Igen jól tudta a törvényhozás, mit cselekszik akkor, a mikor a nép ezreinek, a kik csakugyan mély vallásos meggyőződéstől vannak áthatva, — mert azt bennök okvetlenül tisztelnünk kell, akár hogy gondolkozzunk is azon tanok lényegéről — s a kik mint a nazarénusok és baptisták, bizonyos tekintetben szervezkedtek és tényleg nem voltak egyháznak a tagjai, mikor azoknak a lehetőséget megadta, hogy üldözés és oly cselekvések nélkül élhessenek, melyek rájuk nézve csak a vallásos kényszer érzetét költhettek volna föl. (Helyeslés jóbbfel'ól.) És meg is termetté ez már ma is gyümölcsét s ha a t. képviselő úr azt mondja, hogy ez a törvény előmozdította a szoozializmus terjedését, akkor én csak arra hivatkozom, hogy a nazarénusok épen öt-hat héttel ezelőtt, a mikor a szoczialista mozgalmak a legakutabban mutatkoztak, kijelentették, hogy nazarénus pedig semmi szín alatt és semmi föltétel mellett nem lehet szoczialista és ezzel lehetővé tették az emberek százainak és ezreinek, hogy a társadalmi rend védői közé álljanak, a mikor különben mint a társadalmi rend ellenségei szerepeltek volna. (Úgy van! jóbbfelol.) Ez tehát teljesen igazolt és minden tekintetben helyes politika volt, politikája ama törvénynek, mely, mint mondám, máskép rendelkezik, mint azt Molnár János t. képviselő úr felhozta és a melynek rendelkezéseit, mint szerencsém volt kimutatni, a képviselő úr egyáltalában nem is ismerte. De a t. képviselő úr sok mást sem ismer. A mikor gróf Csáky Albin igen tisztelt képviselő urnak felelve, azt mondotta, hogy 8 a morálfilozófia elveit itt fejtegetni nem akarja és nem akarja bővebben magyarázni, mi az a vallásszabadság és mi az a lelkiismereti vagy vallásos meggyőződés, hivatkozott, hogy a lelkiismereti szabadság fogalmát biztosan megállapíthassa, Kathrein morálfilozófiai műveire. Meglehet, hogy a képviselő úr Kathrein müveiből tanulta a vallásosság és a vallásszabadság fogalmát. De engedje meg, hogy a magyar képviselőház nagy tömege s a magyar nemzet nem egyes morálfilozófiai művekből tanulja a vallásosság fogalmát; megtanulta ezt a történelemből, véres áldozatok, hosszú harezok és csapások után és attól a fogalomtól, a melyet a vallásszabadsággal összekapcsol, a mely mellett a vallásszabadságot törvénybe iktatta, a mely szerint a vallásszabadság fogalmait levonta, semmi morálfilozófiai mű eltéríteni nem fogja. (Élénk helyeslés jóbbfelol.) Legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy nem ez az az út, a melyen ő bárkinek az országban a meggyőződésére hatni tud és hogy ezek a hivatkozások, ezek a kétes magyarázatok, ez a fogalmakkal való játék mindenesetre szükségessé teszi reánk nézve, hogy nagyon megvizsgáljuk ama politikai felfogásokat és politikai jelszókat is, mint a minő az autonómia, az állami omnipotenezia, melyeket oly gyakran szeretnek onnan hangoztatni, és a melyeket, talán lesz szerencsém bebizonyítani, egészen más értelemben használnak fel a néppártnak tagjai, mint használta azokat politikai értelemben bárki más e képviselőház padjain ülő képviselő, mint bárki más az országban. (Úgy van! jóbbfelol. Egy hang bal/elől: Mindent megmagyaráz!) Én nem kételkedem azon, hogy a t. képviselő urak mindent meg tudnak magyarázni. Láttam a teg napi nap folyamán is, hogyan magyarázta meg Molnár János képviselő ár a néppárt viszonyát