Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-283
{42 288. országos fllés 1898. Olay Lajos képviselő ár kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Olay Lajos: T. ház! Tudtam én és tudta ezen párt, melyhez tartozom, azt, hogy a t. többségtől és t. kormánypárttól, ha Bánffy miniszterelnök a fejét megrázza, (Zajos derültség jobbfelől.) nem várhatjuk azt, hogy az igazságnak megfelelő határozatot hozzon. (Derültség jobhfelől.) Különben mi a czélt elértük, mert csakugyan módjában volt a képviselőknek már tegnap némi tájékozást szerezni a kiegyezési törvényjavaslatokról; mert a t. kormány a »Pester Lloyd«nak, a német lapnak legelőször szolgáltatta ki az összes törvényjavaslatokat és az már esti lapjában urbi et orbi közölte is az összes törvényjavaslatokat. (Közbekiáltások jobhfelől: A » Magyarország « is közölte!) Nem az egészet! Tehát mi a czélt elértük; mi ugyanis azt a ezélt akartuk elérni és azt a czélt tűztük ki, mint hazafiak magunk elé, hogy ha önök mindent képesek megszavazni, ha Bánffy úgy parancsolja, legalább itt az ellenzék némi tájékozást szerezhet magának a törvényjavaslatban foglaltakról. Nem foglalkozom tovább tehát önökkel, (Élénk derültség jobb felől.) mert nem akarom, hogy azt mondják, hogy hiába fecséreltetjük az időt a képviselőházzal és mert a tapasztalatokon okulva nagyon jól tudom és tudjuk, hogy az eredmény megint csak az lesz, a mi az előbbi javaslattal volt. A második névszerinti szavazást elvtársaim nevében is visszavonom. (Általános és élénk helyeslés.) Elnök: Felteszem már most a kérdést. Elfogadja-e a ház ezekre a javaslatokra nézve a pénzügyminiszter indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Olay Lajos: Kérem, hiszen ehhez is hozzá akarok szólani, azon indítványom van . . . Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, hogy idejében jelentkezzék. Olay Lajos: Én jelentkeztem, szóval is megmondtam Lakatos Miklósnak, hogy mind egyiknél hívjon fel . . . Elnök: A ház ezúttal nem ellenzi a felszólalást. Olay Lajos: Különösen nagyon rövid leszek . . . Elnök (csenget. Derültség.) Arra kérem a képviselő urakat, hogy a jegyző uraknál ne úgy írassák fel magukat, hogy ezentúl mindenütt beszélni akarok, hanem mondják meg, hogy ehhez és ehhez jegyezzék fel őket, s midőn az a tárgy előkerül, föl lesznek híva. Most tessék szólani. Ölay Lajos: Nem akarom a t. házat ismétlésekkel fárasztani; elmondottam az okokat, a melyek vezetnek arra, hogy ezeket a javaslaáprllls 21-én, csütörtökön. tokát, a melyek egymással összefüggnek, a lehető legbehatóbb bírálat tárgyává tegye a ház. Kérem azért a t. házat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot az osztályokhoz és az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Kérem benyújtott határozati javaslatomat elfogadni. Elnök: A kérdést így fogom föltenni: Elfogadja-e a ház a miniszter indítványát mindezen javaslatokra? Az Olay Lajos képviselő úr által benyújtott indítvány ellenindítványnak tekintetik, tehát ha a miniszter úr indítványa elfngadtatik, akkor Olay Lajos képviselő úr ellenindítványa elesik. Kérem azokat, a kik a pénzügyminiszter' úr indítványát a beterjesztett javaslatokra elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. Elfogadtatott, ennélfogva Olay Lajos képviselő úr indítványa el vau vetve. Tehát mindezen javaslatok kinyomása, szétosztása elrendeltetik és előzetes tárgyalás végett a miniszter úr indítványában foglalt bizottsághoz utasíttatnak. Következik már most a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 338, 373) tárgyalásának folytatása. Kin van a sor? Lakatos Miklós jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. ház! A szőnyegen levő javaslat oly alapos és beható kritika tárgyává tétetett, hogy teljesen fölösleges bővebben foglalkoznom azon hiányokkal, melyekben e javaslat leledzik. Annál szükségtelenebb, hogy én foglalkozzam ezekkel, mert az érdekelt felekezetek vezérférfiai, mint például Tisza Kálmán, Mezei Mór és Radó Kálmán t. képviselő urak nézeteiket úgyis kifejtették e javaslattal szemben, valamint az ellenzék padjain is elhangzottak azok az aggályok, a melyek ezen törvényjavaslatok ellen felhozhatók. Én röviden oda konkludálhatnék, hogy kijelentsem, hogy a javaslat intenczióját, mely oda irányúi, hogy a lelkészeknek létminimum biztosíttassék, tökéletesen helyeslem, magamévá teszem és meg is szavaznám. De ezen törvényjavaslatot úgy, a mint a ház asztalán fekszik, el nem fogadhatom, nem pedig azért, mert osztozom az ellenzék padjairól elhangzott azon kifogásban, hogy ezen törvényjavaslat nem akar egyéb lenni, mint az állami omnipotenczia kiterjesztése a felekezetek fölé, a mely a felekezetekből hatalmi érdekek számára szolgáló expoziturákat kíván teremteni. ( Úgy van ! bal felől.) T, képviselőház! Ezeken a kifogásokon kívül én nekem még két kifogásom van, a melyek egyike csak úgy szórványosan, leplezve lett felemlítve itt e házban, a mely jelenséggel én mindig találkozom, ha a mélyen tisztelt zsidóság érdekeiről van szó. (Derültség balfelől.) T, képviselőház! Ezen törvényjavaslat a