Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

282. országos ülés 1898. április 20-án, szerdán. 113 szabbításáról; nyolczadszor egy törvényjavaslatot (írom. 398) az osztrák-magyar bankot cselekvőleg megillető, eredetileg 80 millió forintot tévőállamadósság tárgyában kötendő új egyezményről ; kilenczedszer egy törvényjavaslatot (írom. 399) az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájának módosításáról; tizedszer egy törvényjavaslatot (írom. 400) a sör, az ásványolaj és a czukoradónak a fogyasztási terület részére való biztosítása, valamint a szeszadónak a fogyasztási terület részére való biztosításáról szóló 1894 : XV. törvényczikk némely határozmányainak módosítása tárgyában; tizenegyedszer egy törvényjavaslatot (írom. 401) az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról szóló 1888 : XXIV. törvényczikk módosítása és a szeszitalmérési adó megszüntetése tárgyában; tizenkettedszer egy törvényjavaslatot (írom. 402) a czukoradóról szóló 1888 : XXIII. törvényczikk határozmányainak részben való módosításáról, és az 1881. évi IV., 1883. évi V. és 1887. évi XLVII. törvényczikkeknek a czukorfogyaSztási adóra vonatkozó határozmányainak megszüntetéséről ; tizenharmadszor egy törvényjavaslatot (írom. 403) a söradóra vonatkozó törvényes határozmányok részben való módosításáról; tizennegyedszer egy törvényjavaslatot (írom. 404) a kivitelre szánt czukor- és alkoholtartalmú gyártmányok készítéséhez felhasznált répaezukor és szesz adómentessége, valamint a czukor vagy alkohol-tartalmú, illetőleg olyan czikkek után, a melyek készítéséhez czukor vagy alkohol használtatott fel, külföldről való behozatal esetében szedendő vámpótlék tárgyában; végül tizenötödször egy törvényjavaslatot (írom. 405) a sörital, illetőleg a Horvát-Szlavonországokban jelenleg érvényben levő Borfogyasztási és söritalmérési adók eltörlése mellett behozandó pótlékról. Kérem a t. képviselőházat, (Halljuk! Ralijuk!) méltóztassék ezeket a törvényjavaslatokat, a 6. számmal jelöltnek kivételével, a pénzügyi bizottsághoz utasítani, a hatodik számú törvényjavaslatot pedig, a mely a koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról szól, méltóztassék a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Az államjegyekből álló függő adósság teljes bevallásáról, a koronaérték megállapításáról, az érme és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő pótszerződésről, (Halljuk!) az osztrák-magyar bank által kibocsátandó tízkoronás bankjegyekről, az osztrák banknál aranyértékben teljesített, illetőleg teljesítendő fizetések tárgyában kötendő egyezményről, a koronaértékben való számítás behozataláról, az osztrák-magyar bank szabadalmának meghoszKÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XV. KÖTET. szabbításáról, a bankot cselekvőleg illető, eredetileg 80 millió forintot tevő államadósság tárgyában kötendő új egyezményről, az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról, a sör-, ásványolaj- és a czukoradónak, valamint a szeszadónak biztosításáról szóló némely határozmányok módosításáról, az égetett szeszes folyadékok után járó vámtarifáról, a czukoradóról szóló határozmányok részbeli módosításáról, a söradóra vonatkozó határozmányok részleti módosításáról, a kivitelre szánt czukor- és alkoholtartalmú gyártmányok készítéséhez felhasznált répaezukor és szesz adómentességéről, valamint a ezukorvagy alkoholtartalmú czikkek után szedendő vámpótlékról, és a sörital-adóról szóló, összesen huszonöt törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását a ház elrendeli, (Mozgás. Halljuk!) továbbá mindezen javaslatok előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz lennének utasítandók kivéve a koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról szólót, a mely a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz fogna utasíttatni. Olay Lajost T. ház! Mint magyar ember igazán megdöbbenve állok iti. (Derültség jóbbfelöl. Helyeslés a szélső baloldalon.) Én azt hittem, hogy a t. kormány tagjai is csakugyan magyarok, és csakugyan szivükön hordjak szegény hazánknak sorsát. Én azt hiszem, hogy soha fontosabb törvényjavaslat nem terjesztetett be ide a ház elé, mint a milyen ez a jelen törvényjavaslat. Ekkora jelentőségű dologban ilyen czinikusan magyar ember nem járhat el. Én hiszem és meg vagyok győződve, hogy ott azok között a t. képviselőtársaim között is nagyon soknak fáj a szive, hogy pártfegyelemből kénytelen a kormánynak ezen erőszakos eljárását pártfogolni. (Úgy van/ Úgy van! a szélső baloldalon. Derültség jóbbfelöl.) Én azt hiszem, hogy egy képviselőnek a legelemibb dolga, hogy mielőtt ilyen fontos tárgyban szavaz, mielőtt egy ilyen fontos tárgyban intézkedik, hogy tudja, ismerje a tárgyat, a melyről intézkednie kell. Nem hiszem, hogy lett volna eset, hogy megtörténhetnék bárminő ország parlamentjében az, hogy akkor, a mikor a képviselők kérésére, és mikor egy tekintélyes párt határozatából és annak megbízásából egy képviselő kéri, hogy ismerni akarja a törvényjavaslatot, tehát kétféle módot nyújt a többségnek és a kormánynak, hogy arról a képviselők mindannyian tudomást szerezhessenek, hogy vagy kinyomassák, vagy legalább is felolvastassák ez a törvényjavaslat : hogy — mondom — ezt egyszerűen czinikusan félremagyarázni, a házszabályokat elütni akarni, én hazafias és magyar dolognak nem tartom. Sokat hittem a Bánffykormányról, de ezt még róla sem tettem volna fel soha. 15