Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-282
114 282. országos ülés 1898, április 20-án, szerdán. Én tehát, t. ház, nem akarván hosszá ideig fárasztani a t. házat, egyszerűen ismétlem indítványomat, és kérem, hogy a törvényjavaslat vagy kinyomassák, mielőtt a felett határoznánk, hogy a bizottságokhoz vagy az osztályokhoz utasíttassák, vagy pedig felolvastassék-e. Ezen kérésemet és indítványomat ismétlem és kérem, méltóztassék a t. háznak azt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Akármennyire rossz magyarnak és rossz hazafinak tart is Olay Lajos képviselő úr, én mégis kénytelen vagyok ismételni előbbi álláspontomat és azt fentartva kérni a t. házat, hogy méltóztassék a pénzügyminiszter úr által javaslatba hozott módon utasítani a bizottsághoz ezen törvényjavaslatokat. Azt gondolom, t. ház, hogy azon nagy szavak, a melyek most elhangzottak, különösen legutoljára Olay Lajos képviselő ár szájából, nincsenek arányban a helyzettel. (Úgy van! jobbfelöl.) Mert ha egy hosszú gyakorlat nem bizonyítaná az ellenkezőt, ha váltakozva történt volna a bizottságokhoz vagy osztályokhoz való utasítás ha megtörtént volna, hogy a bizottsághoz való utasítás előtt e javaslatoknak érdemleges tárgyalásába mentünk volna be, akkor indokoltnak lehetne tekinteni azt, a mit Olay Lajos képviselő ár mond, hogy most bujkálunk, vagy a kérdést eltakarni akarjuk. De miután ez az eljárás a ház 30 éves gyakorlatának felel meg, azt gondolom, hogy a vádnak semmiféle jogosultsága nincs. (Helyeslés a jobboldalon.) De figyelmeztetem Olay Lajos képviselő urat, hogy a túlságos erős színekkel való festés végeredményében azt hozza, hogy nem veszik aztán olyan mértékben komolyan a szavakat, a mint ő azokat érteni akarja és a közvélemény nem fogja elhinni soha, akármit mond is Olay Lajos képviselő űr, hogy ez a kormány, vagy ez a párt akár rossz magyar, akár rósz hazafi, akár hogy az ország érdekeit szivén nem hordja. Kubik Béla: Tudják! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Ha a kellő határok között birál, akkor igenis meglehet, hogy lesz hitele szavainak ; de a túlerős támadás, a túlerős színezés elveszti hatását és a kép helyett, a melyet rajzolni akar, csak " egy nagy fekete pacznit látnak. (Zajos derültség a szélső baloldalon. Élénk helyeslés jobbfelől.) Kérem a t. házat, méltóztassék a beadott javaslatokat a pénzügyminiszter úr által indítványozott módon a bizottságokhoz utasítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Lakatos Miklós jegyző : Rátkay László ! Bátkay László: T. ház! (Zaj. Elnök csenget.) GBak egy-két szóval akarom kiegészíteni Olay Lajos t. képviselőtársam indítványát és ismét visszatérni arra, hogy a parlament komolysága van szóban. A t. miniszterelnök űr arra hivatkozik, hogy a régi gyakorlat szerint nincs divatban és nem volt szokásos, hogy a javaslat benyújtásakor vitázzon a ház a fölött, vájjon melyik bizottsághoz utasíttassák az. Figyelmeztetem azonban a t. miniszterelnök urat, hogy az sem volt divatban, hogy a benyújtandó törvényjavaslatok egészen elrejtve titokban maradjanak... (Élénk helyeslés a szélső' baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Mikor voltak törvényjavaslatok előre bemutatva? (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélső baloldalm. Elnök csenget.) Rátkay László: .. . és csak az utolsó perczben, a mikor a törvényjavaslatok benyújtatnak, értesüljön a ház arról, hogy törvényjavaslatok tétettek le, a melyek rendkívül fontos jogokat érintenek. A mint a t. pénzügyminiszter úr a benyújtott törvényjavaslatok czímeit felolvasta, még jóformán a czímeket sem értettük . . (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán : Nem is hallottuk, olyan lassan olvasta. Talán a czímeket is titkolják ? Rátkay László : . . . Még jóformán azt se tudjuk, milyen törvényjavaslatok kerültek a ház asztalára. (Élénkhelyeslés a szélső haloldalon. Zaj. Elnök csönget.) Kétségtelen^ hogyannak megállapítása, vájjon valamely törvényjavaslat mely bizottsághoz utasíttassák, ha talán a gyakorlatban vesztett is komolyságából, a házszabályok értelmében igen is komoly kérdés; mert ha egy bizottság egy törvényjavaslatot nem alaposan készített elő, akkor rendesen abba a helyzetbe jutunk, hogy vagy vissza kell adni a javaslatot, vagy a tárgyalás folyamán jövünk rá, 'hogy más bizottságnak is ki kellett volna adni. Én meghajlok a t. pénzügyminiszter úr tudománya és ügyessége előtt, de nem tartom őt csalhatatlannak, s éppen azért nem lehet tőlünk kívánni, hogy a pénzügyminiszter úr egyszerű nyilatkozatára valamely bizottsághoz utasítsuk a javaslatokat. Engem és pártomat ez nem elégíthet ki. Vagy talán megfordítva van a dolog s önökuek ott a jobboldalon volt alkalmuk e törvényjavaslatokat megismerni és elolvasni, nekünk ellenben nem, s akkor nem vagyunk egyenlő alapon és az egyenlőség eszméje van megsértve. Épen azért kérem a t. házat, méltóztassék megadni azt, a mit Olay Lajos t. képviselőtársain kivánt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök! Olay Lajos képviselő úr kettős kérést tett. Először azt, hogy a törvényjavaslat kinyomassák, a szétosztás elrendeltessék s csak azután határozzon a ház a bizottsághoz való utasítás iránt. A második ped'g, ennek az első kérésnek el nem fogadása esetére az, hogy név-