Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

112 282. országos ülés 1898. április 20-án, szerdán. zást kérek, a mit már be is nyújtottam az elnök úrhoz. Elnök: Mielőtt föltenném a kérdést a szabályok szerint, óhajtok egypár megjegyzést tenni. A miniszteri javaslatoktól a szabályok szerint az osztályokhoz, illetőleg a bizottságokhoz való utasírást megtagadni nem lehet. Tehát oda kell egyikhez vagy másikhoz utasítani. Ha a javaslat a bizottsághoz utasíttatott, az a kérdés, hogy később az osztályokhoz is utasíttassák e vagy sem, nem most döntendő el, hanem akkor, midőn n bizottságok jelentéseiket megteszik, ügy hiszem, a t. képviselő uruk nem kételkednek, hogy ez így van. Különben a 114. §. első alineája azt mondja (olvassa): »A minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatoktól az osztályülési, illetőleg bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet.« (Felkiáltások a szélső baloldalon: Első az osztály!) A második alinea pedig abból indul ki, hogy ha valamely állandó vagy Szakbizottság jelentését a ház elébe terjeszti, a miniszter, az indítványozó képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a kérdés az osztályok mellőzésével egyenesen a házban tűzessék napirendre. Ennélfogva a ház jogában áll és a szabályoknak megfelel a bizottsághoz utasítás felett határozni. Ha azonban a javaslat valamely bizottsághoz utasíttatott, az osztály-tárgyalás kizársa a jelenés előterjesztésekor el. Ez a sza-. bály. (Helyeslés.) És végííl a t. képviselő urak mindnyájan tudják, hogy úgy a kinyomatás és szótosztás, mint az előzetes tárgyalás végett a bizottsághoz vagy osztályokhoz való utasítás fölött a ház egyszerre szokott határozni. Nem emlékszem rá, még azon időből sem, midőn nem voltam elnök, hogy előbb a kinyomatást és szétosztást határozták volna el és csak azután az osztályokhoz utasítást. (Felkiáltások a ssélsö baloldalon: Mindig úgy volt!) Ennélfogva a miniszternek a kérelme abban a részben, hogy a szétosztást, a kinyomatást határozza el a ház és utasítsa egy bizottsághoz, teljesen megfelel a szabálynak. (Ügy van! jobbfelől.) A mi már most azt a kérdést illeti, a melyet Olay Lajos képviselő úr mint előzetes kérdést felvetett, hogy felolvastassék a beadott javaslat, — gondolom, csak erre indítványozta, a vámszerződésre, — Olay Lajos: Igen! Elnök : ... ez a ház határozatától függ. Kétségenkivííl a ház elhatározhatja, a mint volt is eset rá, hogy a beadott törvényjavaslat felolvastatik; azt nagyon jól tudják a t. képviselő urak, hogy rendszerint ezt nem szokták kívánni, ennélfogva ez nem is szokott megtörténni. De nincs kizárva a szabályok által ez a kérelem és nincs kizárva, hogy ház a felett határozzon. Már most felteszem a kérdést. Olay Lajos: Névszerinti szavazást kértem! (Derültség jobbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést. (Zaj.) Kérek figyelmet! Az első kérdés az, hogy kivánja-e a vámszövetségről szóló törvényjavaslatot a ház felolvastatni, igen, vagy nem. Erre a kérdésre több mint tiz képviselő úr, húsz is . . . Olay Lajos: Huszonöt! (Derültség. Felkiáltások jobbfelől: Mindnyáian!) Elnök: Huszonöt képviselő úr névszerinti szavazást kivan; de egyszersmind egyidejűleg evvel benyújtatott szintén huszonöt képviselő úr aláírva egy másik ív, a mely a névszerinti szavazást holnapra kívánja halaszbitni. (Derültség jobbfelől.) így tehát a dolog úgy áll, hogy miután a kérdésre, a mely eldöntendő a ház által, hogy felolvastassák e a törvényjavaslat vagy sem, szabály szerint névszerinti szavazás, ezen névszerinti szavazásnak pedig holnapra halasztása kéretett, ennélfogva a ház holnap fog a kérelem felett határozni. Perczel Béni jegyző: Lukács László pénzügyminiszter ! Lukács László pénzügyminiszter: Van szerencsém beterjeszteni a következő törvényjavaslatokat az azokhoz csatolt mellékletekkel együtt, és pedig először egy törvényjavaslatot (írom. 391) az állarajegyekből álló függő adósság teljes beváltásáról; másodszor egy törvényjavaslatot (írom. 392) a koronaérték megállapításáról szóló 1892 : XVII. törvényezikk kiegészítéséről; harmad-zor egy törvényjavaslatot (írom. 393) az 1892 : XVilí. törvényezikk alapján a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő pótszerződésről ; negyedszer egy törvényjavaslatot (írom. 394) az osztrák-magyar bank által kibocsátandó tízkoronás bankjegyekről; ötödször egy törvényjavaslatot (írom. 395) a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között a magyar királyi pénzügyminisztérium és a császári királyi pénzügyminisztérium által az osztrák-magyar banknál arany értékérmékben teljesített, illetőleg teljesítendő lefizetések tárgyában kötendő egyezményről; azonkívül egy törvényjavaslat (írom. 396) a koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról, az általános érmeforgalom rendezéséről és a koronaértéknek a jogviszonyokra való alkalmazásáról; hetedszer egy törvényjavaslatot (írom. 397) az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosz-