Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

282. országos illés 1898. április 20-án, szerdán. 111 az ily törvényjavaslat a tagok közt kinyomva szétosztandó s ha a ház tárgyalni kivánja, az osztályokhoz, vagy esetleg bizottsághoz utasítandó. Tehát kérem, méltóztassanak ezen kérdés eldöntésénél a 151. §-t egészen mellőzni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet!) Ide ez egyáltalában nem tartozik; hanem vonatkozik erre a 114. §., melynek értelmében a kormány által előterjesztet törvényjavaslatoktól az osztály ülési, illetőleg bizottsági tárgyalás meg nem tagadható. Az eddigi gyakorlatnak is megfelelően tehát kérem a t. házat, méltóztassék a beterjesztendő töi vén y ja vasiatokat tárgyalás végett az illetékes bizottságokhoz utasítani. Thaly Kálmán *. De ha nem ismerjük ! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Thaly Kálmán t. képviselő úr azt mondja, hogy nem ismerj. Lehetséges, hogy igaza van, (Általános derültség.) de a 30 éves gyakorlat azt állapította meg, hogy a javaslatok a bizottságokhoz való utasítás előtt érdemleges tárgyalás alá nem vonathatnak, sőt maguk a kiegyezésre vonatkozó javaslatok is, a midőn tiz évvel, húsz évvel megelőzőleg itt tárgyaltattak, mindig a jelen propoziczió szerinti elbánásban részesültek, (Úgy van! jobbfelőL) és erre való tekintette] kérem a t. házat, méltóztassék a házszabályok 114. §-a alapján a kereskedelemügyi miuiszter által indítványozott bizottsághoz utasítani ezen javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Lakatos Miklós jegyzőt Rátkay László! Rátkay Lászlő: T. képviselőház! Egy-két szóval akarom támogatni és némely részében kiegészíteni Olay Lajos t. képviselőtársam indítványát. (Bálijuk.! Halljuk!) És mindjárt rá kell mutatnom a t. miniszter úr tévedésére, a midőn a törvényjavaslatokat benyújtotta, mert a házszabályok értelmében minden törvényjavaslat elsősorban az osztályoknak adandó ki, és csak ha a ház ettől el akar térni, kell kérni, hogy az osztályok mellőzésével egyik vagy másik bizottsághoz legyen utasítva az illető javaslat. A t. miniszter úr nem kérte, hogy mellőzve legyenek az osztályok, ebből az következik, hogy elsősorban az osztályoknak kivánja kiadatni. (Derültség jobb felől.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Komédiát játszani nem lehet! (Mozgás a szélső baloldalon.) Rátkay Lászlő: A t. miniszterelnök úr közbeszólására csak az a megjegyzésem, hogy a t. miniszterelnök úr akar komédiát játszani a házzal akkor, hogy törvényjavaslatokra nézve, a melyeket még nem ismerünk, egyszerűen határozzon a ház a felett, hogy mely bizottsághoz legyenek utasítva. Épen a ház komolysága és a törvényalkotások iránti tiszteletünk és kötelességünk, hogy minden törvényjavaslatról tudjuk azt, hogy mit foglal m'igában, mert csak akkor határozhatja el a ház, hogy mely bizottsághoz kívánja utasítani. Például a vám- és kereskedelmi szövetség kétségtelenül oly nagy közjogi kérdéseket foglal magában, a melyeknek alapos megvitatása elsősorban az igazságügyi bizottsághoz tartoznék. És ime a t. miniszter úr nem mutatott rá arra, hogy az annak adassék ki. Epén azért csatlakozom Olay Lajos t. képviselőtársam indítványához, hogy a ház tárgyalásainak komolysága érdekében a törvényjavaslatok nyomassanak ki és csak azután határozza el a ház, hogy mely bizottságnak adassanak ki azok. Hogyha a miniszter uraknak volt idejük hónapokon keresztül a törvényjavaslatokat be nem nyújtani, akkor jogos és méltányos kívánság, hogyha a ház 2-3 nappal később kivánja azokat a bizottságokhoz utasítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző : Madarász József! Madarász József: T képviselőház! Nem gondoltam volna, hogyha bárki, akár egy miniszter, akár egy képviselő polgártársam valamely javaslatot ad be ide a házhoz, hogy akadjon egyetlenegy képviselő is, a ki annak felolvasását ellenezhetné, ha azt valaki kéri. Hányszor kell a házban egy javaslatot a parlamenti gyakorlat szerint felolvasni, a míg abból törvény lesz. Háromszor. Először a beadáskor; ha azt senki sem kéri, akkor az felolvasottnak tekintetik. Ha azonban kéretik annak felolvasása, mert nem lehet megítélni helyesen, hogy mily bizottsághoz utasíítassék, akkor annak felolvasását el kell rendelni, mert csak akkor lehet a felett határozni, ha a ház tudja, hogy miről van szó. Ez igen kevéss.er történik, de megtörtént. Emlékszem rá, például a válasz feliratok beadásakor, pedig azokból nem lesz törvény, volt rá eset, hogy kíváncsiak voltunk rá és első beadáskor mindjárt felolvastatott a háznak. Miután most Olay Lajos t. képviselőtársam a mellette ülő egész párt nevében kéri a házat, nézetem szerint az alkotmányos szabadságok egyik biztosítékától fosztaná meg a házat a t. többség, ha ebbe bele nem nyugodnék. Olay Lajos: T. ház! Mielőtt a t. elnök úr föltenné a kérdést, legyünk tisztában a kérdéssel. Most még nem arról van ezó, vájjon miiyen bizottsághoz utasíttassák ezen javaslat. Én itt előzetes kérdést vetettem föl. Mielőtt e fontos kérdés fölött határozna a ház, ismernie kell a javaslatot. Tehát a javaslat vagy felolvasandó, vagy kinyomandó és szétosztandó. Ilyképen lehet csak határozni a fölött, hogy minő bizottságnak adassék ki. A mennyiben a t. előadó úr, vagy a képviselők egy része ezt meg nem engedné, az esetre pártom megbízásából erre az. előzetes kérdésre névszerinti szava-