Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-282
110 282. országos ülés 1898, április 20-án, szerdán. a magyar korona országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. Kérem a törvényjavaslatot kinyomatni és a hozzá külön csatolt statisztikai kimutatásokkal együtt a t. képviselő urak között szétosztatni, előzetes tárgyalás végett pedig a közgazdasági és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. (Helyeslés jóbbfelől,) Egyúttal bátor vagyok benyújtani egy törvényjavaslatot (írom. 389) a magyar korona országainak és 8 Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztosítótársaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött és az 1878 : XXII. törvényczikkbe jgtatott egyezmény 8. §-ának módosításáról. Kérem ezen törvényjavaslatot is a hozzácsatolt indokolásai együtt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Végül bátor vagyok benyújtani egy törvényjavaslatot (írom. 390) az 1851 évi vasúti üzietrendtartás hatályának további fentartásáról. Kérem ezt a törvényjavaslatot a hozzácsatolt indokolással együtt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A beadott törvényjavaslatok kinyomatását, szétosztását a ház elrendeli és a vám- és kereskedelmi szövetségről szólót a közgazdasági és pénzügyi bizottságokhoz, a magyar korona országainak és ő Felsége föbbi királyságai és országainak kormánya közt a részvénytársaságok, biztosító társaságok stb. kölcsönös bebocsájtása iránt létrejött egyezményt a közgazdasági bizottsághoz és a vasúti üzletreudtartás hatályának fentartásáról szólót a közlekedésügyi bizottsághoz utasítja. Lakatos Gyula jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos; T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy meglepetés nemcsak a képviselőházra és a képviselőkre, de az egész országra nézve, midőn a kiegyezési törvényjavaslatokat — úgy látszik — a maguk egészében beterjesztik. Nemcsak ennek a pártnak tagjai, de a többi ellenzéki pártok is, sokszor szólították fel a kormányt, hogy tegyen nyilatkozatot, miben állanak a kiegyezési kérdések? A kormány azonban mindig hallgatott, megtagadta a felvilágosítást, megtagadott minden nyilatkozatot, sőt még a lapok útján sem szivárgott ki, hogy a kiegyezés milyen alakban fog megtörténni. Most — úgy látszik, — a kormány elérkezettnek látta az időt és legalább részben meglepetésszerűen benyújtja a kiegyezési törvényjavaslatokat. Én azt hiszem, nincs közöttünk egyetlen képviselő sem, a ki ne érezné, hogy midőn ezzel a kérdéssel kell a háznak foglaK óznia, Magyarország legnagyobb és legfontosabb vitális, érdekéről van szó. Én tehát elsősorban arra kérem a t. házat, bogy lenne szíves épen azon szempontból én azon érdekből, hogy gyorsabban folyhasson a dolog, megengedni, hogy az összes kiegyezési javaslatokat egyszerre tárgyalhassuk. A mennyiben pedig ebbe bele nem méltóztatnék egyezni, azon esetben kérem a t. házat, hogy járjunk el a házszabályok 114, illetőleg 151. §. világos rendelkezése szerint, mely így szól (olvassa) : »Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. Az ily törvényjavaslata tagok között kinyomva szétosztandó s ha a ház tárgyalni kívánja, mindenesetre országgyűlési vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó.« Mielőtt tehát a t. ház határozna arról, hogy vájjon ezek a nagyfontosságú törvényjavaslatok az osztályokhoz, vagy azok mellőzésével minő bizottságokhoz volnának utasítandók, szükséges, hogy e javaslatokat mindnyájan ismerjük. Én tehát, ha a t. miniszterelnök úr és a t. ház abba bele nem egyeznék, hogy ezek az összes kiegyezési javaslatok ezen kérdés tekintetében együttesen tárgyaltassanak, az esetre kérem a t. házat, hogy a házszabályok világos rendelkezése szerint előbb ezen törvényjavaslatok kinyomattasspnak s csak midőn azok már kinyomattalak és a képviselők között kiosztattak, a midőn tehát módjukban állott a képviselőnek legalább részben előzetes tájékozást szerezni a kiegyezés mibenlétéről, csakis akkor határozzon a ház a felett, hogy vájjon az osztályokhoz vagy azok mellőzésével minő bizottságokhoz utasítandók a törvényjavaslatok. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha pedig ezen kérésemet sem teljesítené a t, ház, azon esetre elvárom, sőt követelem a párt nevében, melyhez szerencsés vagyok tartozni és a melynek megbízásából felszólalok, hogy ezek az összes törvényjavaslatok indokolással együtt felolvastassanak, hogy legalább ily módon nyerjünk tájékozást az ország ezen vitális érdekeiről. Azt hiszem, ezt követelni jogom van mint képviselőnek, annyival is inkább joga van egy pártnak, a melyhez én szerencsés vagyok tartozni. Ezeket kívántam csak egyelőre röviden megjegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Olay Lajos képviselő úr igen nagy tévedésben van a midőn felszólalásában a házszabályok 151. §-ára hivatkozik. Ugyanis ezen szakasz intézkedik beadott indítványok esetére, még pedig egyesek által beadott oly indítványokra vonatkozólag, melyek törvény ' alkotását czélozzák g ezen esetre mondja, hogy