Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

110 282. országos ülés 1898, április 20-án, szerdán. a magyar korona országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. Kérem a törvényjavaslatot kinyomatni és a hozzá külön csatolt statisztikai kimutatásokkal együtt a t. képviselő urak között szétosztatni, előzetes tárgyalás végett pedig a közgazdasági és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. (Helyeslés jóbbfelől,) Egyúttal bátor vagyok benyújtani egy tör­vényjavaslatot (írom. 389) a magyar korona országainak és 8 Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt a részvénytársasá­gok, biztosítótársaságok, közkereseti és ipar­szövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létre­jött és az 1878 : XXII. törvényczikkbe jgtatott egyezmény 8. §-ának módosításáról. Kérem ezen törvényjavaslatot is a hozzá­csatolt indokolásai együtt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Végül bátor vagyok benyújtani egy törvény­javaslatot (írom. 390) az 1851 évi vasúti üziet­rendtartás hatályának további fentartásáról. Kérem ezt a törvényjavaslatot a hozzácsatolt indokolással együtt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizott­sághoz utasítani. Elnök: A beadott törvényjavaslatok ki­nyomatását, szétosztását a ház elrendeli és a vám- és kereskedelmi szövetségről szólót a köz­gazdasági és pénzügyi bizottságokhoz, a magyar korona országainak és ő Felsége föbbi király­ságai és országainak kormánya közt a részvény­társaságok, biztosító társaságok stb. kölcsönös bebocsájtása iránt létrejött egyezményt a köz­gazdasági bizottsághoz és a vasúti üzletreud­tartás hatályának fentartásáról szólót a közle­kedésügyi bizottsághoz utasítja. Lakatos Gyula jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos; T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy meglepetés nemcsak a képviselő­házra és a képviselőkre, de az egész országra nézve, midőn a kiegyezési törvényjavaslatokat — úgy látszik — a maguk egészében beterjesztik. Nemcsak ennek a pártnak tagjai, de a többi ellenzéki pártok is, sokszor szólították fel a kormányt, hogy tegyen nyilatkozatot, miben állanak a kiegyezési kérdések? A kormány azon­ban mindig hallgatott, megtagadta a felvilágosí­tást, megtagadott minden nyilatkozatot, sőt még a lapok útján sem szivárgott ki, hogy a kiegye­zés milyen alakban fog megtörténni. Most — úgy látszik, — a kormány elérkezettnek látta az időt és legalább részben meglepetésszerűen benyújtja a kiegyezési törvényjavaslatokat. Én azt hiszem, nincs közöttünk egyetlen képviselő sem, a ki ne érezné, hogy midőn ezzel a kérdéssel kell a háznak foglaK óznia, Magyar­ország legnagyobb és legfontosabb vitális, érde­kéről van szó. Én tehát elsősorban arra kérem a t. házat, bogy lenne szíves épen azon szem­pontból én azon érdekből, hogy gyorsabban foly­hasson a dolog, megengedni, hogy az összes kiegyezési javaslatokat egyszerre tárgyalhassuk. A mennyiben pedig ebbe bele nem méltóztatnék egyezni, azon esetben kérem a t. házat, hogy járjunk el a házszabályok 114, illetőleg 151. §. világos rendelkezése szerint, mely így szól (olvassa) : »Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelen­téskor benyújtani. Az ily törvényjavaslata tagok között kinyomva szétosztandó s ha a ház tár­gyalni kívánja, mindenesetre országgyűlési vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó.« Mielőtt tehát a t. ház határozna arról, hogy vájjon ezek a nagyfontosságú törvényjavaslatok az osztályokhoz, vagy azok mellőzésével minő bizottságokhoz volnának utasítandók, szükséges, hogy e javaslatokat mindnyájan ismerjük. Én tehát, ha a t. miniszterelnök úr és a t. ház abba bele nem egyeznék, hogy ezek az összes ki­egyezési javaslatok ezen kérdés tekintetében együttesen tárgyaltassanak, az esetre kérem a t. házat, hogy a házszabályok világos rendel­kezése szerint előbb ezen törvényjavaslatok ki­nyomattasspnak s csak midőn azok már kinyo­mattalak és a képviselők között kiosztattak, a midőn tehát módjukban állott a képviselőnek legalább részben előzetes tájékozást szerezni a kiegyezés mibenlétéről, csakis akkor határozzon a ház a felett, hogy vájjon az osztályokhoz vagy azok mellőzésével minő bizottságokhoz utasítandók a törvényjavaslatok. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha pedig ezen kérésemet sem teljesítené a t, ház, azon esetre elvárom, sőt követelem a párt nevében, melyhez szerencsés vagyok tartozni és a melynek megbízásából felszólalok, hogy ezek az összes törvényjavaslatok indokolással együtt felolvastassanak, hogy legalább ily módon nyerjünk tájékozást az ország ezen vitális érde­keiről. Azt hiszem, ezt követelni jogom van mint képviselőnek, annyival is inkább joga van egy pártnak, a melyhez én szerencsés vagyok tartozni. Ezeket kívántam csak egyelőre röviden meg­jegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Olay Lajos képviselő úr igen nagy tévedésben van a midőn felszólalásá­ban a házszabályok 151. §-ára hivatkozik. Ugyanis ezen szakasz intézkedik beadott indítványok esetére, még pedig egyesek által beadott oly indítványokra vonatkozólag, melyek törvény ' alkotását czélozzák g ezen esetre mondja, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents