Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-281

281. országos ülés 1898. április 19-én, kedden. 9? Azt mondja a képviselő úr, hogy az államellenes irány és cselekvények a büntető törvényben ki vannak mentve. Engedelmet kérek, de igen sok oly államellenes cselekvény van, melyet a büntető törvény egyetlen szakasza alá sem lehet vonni. Például az ezredéves fennállás emlékére az isteni tiszteletet tüntetőleg nem tartja meg a lelkész. Ez megtörtént dolog. (Felkiáltások a szélsőbalon: Vagy a márczius 15-iki ünnepre nem megy el a miniszteri Ez is hazafiatlanság! Zaj. Elnök csenget.) Vagy például az ezredéves isteni tiszteleten tüntetőleg nem emlékezik meg a magyar hazáról; a közigazgatási hatóságnak magyar nyelvű megkereséseit következetesen visszautasítja, román nemzeti szinű vállszalagot hord. Hát kérdem, melyik büntető törvény szerint fogják ezt büntetni? És fog Polónyi vagy Sághy képviselő úr, ha a miniszteri székben öl, az ilyeneknek jövedelmi kiegészítést adni? Hát én erre nem vállalkozom! (Élénk helyeslés jobbról.) Sokan kifogásolták azt is, hogy a 7. és 9. §-okban meg van említve az erkölcsi vétség. Már a bizottságban alkalmam volt Sághy képviselő úrnak egy idevágó tévedését helyreigazítani és ő, úgy látszott, el is állott attól. 0 kezdetben úgy akarta, hogy a büntető ítélettel elítélt lelkésztől a kiegészítés eo ipso elvonassék, holott a szövegben az van mondva: súlyos erkölcsi vétséget tartalmazó btíuügyben legyen csak meg ez a jog. Az első perczben azt mondják az emberek : büntető ítélet! hisz ez szörnyű! Pedig hány olyan büntető ítélet van, melyért nem vonnám el a kiegészítést! Ott van a kulpozus cselekedetek egész hosszú sora, melyeknek semmi oki összefüggése nincs az erkölcsiséggel. Madarász József: Ezt nem értem! Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter: Egyikünk sincsen megóva a gondatlanságból elkövethető cselekedetek egész sorától! — tehát ne használjuk a latin kifejezést, hogy megérthesse Madarász József képviselő úr. Sághy Gyula képviselő úr akkor azt mondta : Igazam van, hagyjuk benn az erkölcsi vétséget! De már itt a házban azt mondta ismét: az állami élet szempontjából állami megtorlásra alkalmas más erkölcsi vétséget nem ismer, mint olyat, a mi a büntetőjog alá esik. Mily merész, lehetetlen állítás! A közhivatalnok fegyelmi eseteinek egész sora olyan, mely nem esik büntetőjog alá; a papnál pedig még több ilyen erkölcsi vétség van. Igen, de azt mondja Polónyi Gréza képviselő ár: hol van megállapítva az erkölcsi vétség fogalma? Az erkölcsi vétségek kodifikácziójába természetesen bele nem mehetünk ezen javaslatban, de a paphoz nem illő erkölcsi vétségek sorozata rendesen meg van állapítva az illető egyházak fegyelmi szabályaiban. És mindenki tudja, a ki a törvénynyel konKÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XV. KÖTET. íiiktusba jő, melyik az az erkölcsi vétség, a mely a papi álláshoz nem méltó. Ezt nem kell részletezni. Azt mondja a képviselő úr, hogy a kormány minek avatkozik az erkölcsi vétség felülbírálásába. Igen ritka eset lesz az, mikor egy fegyelmi ítélettel szemben a kormány mégis azt mondja, hogy fenforog a papi álláshoz nem méltó súlyos erkölcsi vétség, mert nem fogja magát oktalanul kitenni a kormány a közigazgatási bírág kritikájának, de viszont a nélkül, hogy ez a törvényjavaslatban benne lenne, én, ismétlem, szerencsétlen konczepcziönak tartanám az egészet. Ezek a törvényszakaszok nem arra valók, hogy sűrűn alkalmaztassanak, ezeknek abban van a hatálya, hogy benne vannak a törvényben, de minél ritkábban nyernek alkalmazást a kormány részéről, mert a kormány csak nem fogja magát kitenni annak, hogy egy okos indokolással ellátott fegyelmi Ítélettel provokálja maga ellen az egész parlamentnek és az egész nyilvánosságnak határozott kárhoztató ítéletét. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház ! Sima, Ferencz képviselő urnak csak azt akarom megjegyezni, mivel a szekulárizáeziról szólt, hogy erre nézve én határozottan nyilatkoztam megnyitó beszédemben és megmondottam, hogy ilyenféle elv követése egyáltalában szóba sem jöhet, a magam részéről és e párt részéről sem, melyhez tartozni szerencsém van. (Mozgás balfelöl.) Mi úgy akarjuk megoldani a jövedelmi kiegészítést, a hogy azt Fabiny Teofil képviselő úr igen helyesen jegyezte meg, hogy mindenkinek tulajdona respektáltassék ; nincs is arra semmi szükség sem, hogy itt ezen törvényjavaslat alkalmából ezzel a thémával is foglalkozzunk. Meltzl Oszkár képviselő úr adott be egy határozati javaslatot, mely oda konkludál, hogy az eddigi módozat tartassák fenn. Erre Győry Elek t. képviselőtársam már válaszolt s én csak azt ismételhetem, a mit előbb mondottam, hogy épen a felekezetek kérték a törvényes biztosítékot. Ezt akarta e törvényjavaslat elérni és ezért végtelenül helytelen eljárás volna a státusquót fentartani, mikor a felekezetek legnagyobb óhajtása az, hogy törvényes biztosítékhoz legyen kötve a segélyezés. A t. képviselő úr megbotránkozásának ad kifejezést, hogy az államellenes magatartásnak merjük a javaslatban foglalt konzequencziákat tulajdonítani, és hogy az államellenes magatartásra vonatkozólag egy külön kabinet-justikót állapítunk meg. Erre nézve elmondottam határozott nézetemet. Ha van valami, a mi felett lehet sajnálkozni és lehet esetleg meg is botránkozni, hogy kénytelenek voltunk az 1893. évi törvényczikkben meghatározni az államellenes 13