Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-281

96 281. országos ülés 1898. április 19-én, kedden. lelkészhelyeit úgy, a hogy a katholikus plébániákkal most teszik. (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Ez már egy kicsit mégis erős szemtelenség! (Nagy zaj.) Elnök: Rakovszky István képviselő urat rendreutasítom. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vagy a plébániák udvarán sohasem tartottak Önök pártértekezleteket? Tagadják ezt, igen vagy nem? (Tetszés jobbfelöl.) Ugy-e kérem, hogy nem tagadják, ezt a vádat tehát a leghatározottabban visszautasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Egész poliükai pályámon mindig arra törekedtem, t. ház, hogy ízléssel vegyem föl a harczot és sohasem szoktam olyan kifejezéseket használni, a melyek nem parlamentárisak. Úgy látszik azonban, hogy önöknek ez is a privilégiumok. (Ügy van! jobbfelöl.) Hát hogy visszatérjek gróf Zichy János határozati javaslatára, nem lehet alkudozni a lelkészségekkel, mert az van mondva a törvényjavaslatban, hogy abban az esetben a lelkészségek részére kiutalványoztatik az összeg, de azon lelkészségek számára, a melyek számára a jövedelmi kiegészítés már megállapíttatott. Tehát abszolúte nincs helye az alkudozásnak. (Úgy van! jobbfelöl.) Teljesen félreérti a javaslatot a képviselő ár abban is, midőn azt mondja, hogy igen politikusán és praktikusan nem parochiákhoz, hanem személyekhez van kötve az állami segély. Ez épenséggel nem áll. Méltóztassanak elolvasni, világosan meg van mondva, hogy az egyes lelkészségekhez van kötve a segély, a személyekhez csak annyiban van kötve, mert a qualifikácziót állítottak fel; tehát ebből a qitalifikáczióból folyólag kell megtenni az előterjesztést, mert különben meghatározni nem lehet, hogy 400 vagy 800 forintra egészíttessék-e ki a lelkészi kongrua? (Ügy van! jobbfelöl.) Lepsényi Miklós: A személyektől vonják meg! (Zaj.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Személyek szerint lesz kiegészítve, mert hiszen személyek nélkül nem lehet képzelni lelkészségeket. (Zaj a szélső baloldalon.) A t. képviselő úr egy határozati javaslatot is nyújtott be. A határozati javaslatot azonban semmi körülmények közt sem fogadhatom el, mert ő körülbelül inkább a mostani állapotok fentartását hozta javaslatba. Azt mondja, hogy a törvényjavaslat intézkedései az 8 meggyőződése szerint az autonómiát sértik. Az én meggyőződésem szerint pedig nem sértik; arra pedig nem vállalkozom, hogy a kormány tehetetlenül álljon a hazafiatlan lelkészekkel szemben, máskép intézkedni pedig nem lehet. (Felkiáltások a baloldalon: Ott van a büntető törvénykönyv!) Arról majd lesz szerencsém szólni, hogy a büntető törvényhez e kérdés hogy viszonylik. Ez több oldalról lett felhozva, majd ki fogok rá térni, sőt azonnal meg is tehetem. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Sághy Gyula képviselő úr volt az, a ki ezt először hozta fel, Polónyi Géza képviselő úr körülbelül ugyanazokat mondta. Azt mondja Sághy Gyula képviselő úr, hogy más államellenes tendencziákat, — szó szerint idézem — melyek a büntetőtörvény hatályának keretén kivfíl esnek és nem esnek tulajdonképen büntetendő beszámítás alá, nem ismer. Ezt mondja körülbelül Polónyi Géza képviselő úr is és ezt iparkodott is nekem közbeszólásomra tegnap bebizonyítani és felolvasva a büntetőtörvénykönyvből a felségsértés és izgatás stb. eseteit, azt mondta, hogy az itt meghatározott államellenesség kimeríti az államellenes magatartás tényálladékait. Ha azonban ez így volna, akkor nem kellett volna meghatározni 1893-ban, hogy mi az államellenes cselekedet? (Úgy van! jobbfelöl.) Én ezt annyira elemi tételnek tekintem, hogy nem kellene auktoritásra, hivatkoznom, de legyen szabad mégis emlékezetükbe visszaidézni azt, hogy mikor a középiskolai törvény tárgyaltatott, Wolf Károly — gondolom szász képviselő — a következőket mondta (olvassa) : »A meg nem határozott államellenes irány azért vétetik be ezen középiskolai törvényjavaslatba, hogy ezen elvet a középiskoláknál sans gőne meg lehessen sérteni. Következése az lesz, hogy miután mindenki máskép fogja fel az államellenes irányt: a felekezeti középiskolák folytonos és szüntelen denuncziáczióknak lesznek kitéve. Szóval e szakasz a felekezeti középiskolákra az állandó ostromállapotot rendeli el.« (Ralijuk! Halljuk!) Erre akkor a háznak egyik legnagyobb tekintélyű tagja, a kit ma szerencsénk van az elnöki székben üdvözölni, Szilágyi Dezső április 12-iki beszédében azt mondja, hogy elvileg sem járul hozzá azon állásponthoz, hogy a kormány beavatkozásának csak akkor legyen helye, ha a büntetőtörvény által tiltott cselekményben jelentkezik az alkotmány- és államellenes irány. Ily megszorításnak szerinte csak akkor lehetne helye, ha a büntetőtörvényben megállapított bűncselekmények oly kimerítőek lehetnének, hogy minden, a közhatalom beavatkozását ^méltán kihívó erkölcstelen, vagy államellenes irány azok körébe esnék. Fegyelmi vétségek, melyek nem esnek büntetőtörvénykönyvi szabályozás alá, lehetnek oly súlyosak« stb. Teljesen úgy áll, a hogy a ház mélyen t. elnöke akkor mondta. De hozok fel példát is.