Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-260

36 260, országos ülés 1898. märcztus 12-én, szombaton. adatik, hogy konkrété megjelöltetnek az állítólagos hibák vagy tévedések és hiányok, a melyek a munkálatban előfordulnak, nagyon szívesen meg fog felelni, a mint megfelelt más esetben is, mert hiszen itt nem egyéni miiről van szó; a bizottság nem is pretendálta azt, hogy csalhatatlan, hibátlan művet mutatott be; nem is tehette talán oly rövid idő alatt. Többször fordult már elő eset arra, hogy úgy a kormánynak, mint bizottságoknak, vagy egész pártoknak műveit is a házban megváltoztatták; mi nem látunk magunkra nézve sem semmi derogament abban, ha javaslatunk visszaküldetik. Arra is volt eset, hogy az igazságügyi bizottsághoz visszaküldetett, ugyanannak munkálata. A ház utasításához képest és legjobb meggyőződésünk szerint — de csak az utasításnak megfelelőleg — fogunk eljárni, utasítás nélkül, miután eddig is igyekeztünk meggyőződésünk szerint a legjobbat nyújtani, egy ujabb munkálatra nem vállalkozhatunk. (Mozgás á hal- és szélső hátoldalon.) A bízottsághoz való egyszerű visszautasítás czélhoz nem vezetne. De tiltakoznom kell, t. ház, még olynemü vádak ellen is, mint a minőket Polónyi Géza t. képviselőtársam munkálatunk ellen felhozott. 0 egyenest azzal vádolt bennünket, hogy az igazságügyi bizottság által beterjesztett felirati javaslat közjogi és történeti falsumokat tartalmaz. Polónyi Géza: Fentartom! (Mozgás jobhfelől) Szivák Imre: Először is iparkodik kicsúfolni bennünket azzal a kifejezéssel hogy nem tudja, mit jelent az a passzus, mely Erdély és a kapcsolt részek egyesítésére vonatkozik ; jelenti-e azt, hogy a kapcsolt részek csatoltattak Erdélyhez, vagy jelenti-e azt, hogy Erdély és a kapcsolt részek csatoltatott együtt Magyarországhoz. Én azt gondolom, ha méltóztatott volna talán két szóval tovább olvasni, meg méltóztatntt volna győződni, hogy ez nem jelenthet mást, mint Erdélynek és a kapcsolt részeknek Magyarországgal egyesítését, mert világos utalás van ott arra, hogy ezen ténynyel lett a területi épség helyreállítva; a területi épség Magyarország területi épségére vonatkozik, másra nem vonatkozhatik. De azt méltóztatott mondani, hogy (olvassa): »Ez a szöveg nyilvánvaló közjogi és történeti falsum, mert azt mindenki tudja, a ki Erdély és a kapcsolt részek közjogi fogalmát ismeri és a ki tudja azt, hogy a kapcsolt részeknek Magyarországgal való egyesítéséről 1848-ban, melynek törvényeiről itt szó van, soha még szó sem volt. Itt van a Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról szóló 1848-iki törvényczikk, itt van az annak szentesítését tartalmazó királyi leirat, egyikben sem fogják megtalálni a t. képviselő urak azt, hogy itt a kapcsolt részekről egyátalában csak említés is tétetnék, De nem is tétethetik, mert hisz azt mindeki tudja, a ki valaha közjogot olvasott, hogy »a kapcsolt részek és Erdély két, közjogilag külön álló fogalom* stb. T. ház! Vagyok bátor egyszerűen utalni az erdélyi uniót kimondó 1848 : VII. törvényczikket közvetlenül megelőző törvényre, az 1848 : VI. törvényczikkre, a mely úgy, a miként az a mi felirati javaslatunkban említve van, kimondja, hogy (olvassa);« Ő Felsége az 1836 :XXI. törvényczikk azonnali végrahajtását nádor királyi helytartó ő fensége közbenjárására kegyelmesen elrendelvén. Ennek következtében határoztatik : 1. §. Kraszna, Középszolnok és Z;iránd vármegyék, Kővár vidéke és Zilah városa, a jelen törvénynek azon törvényhatóságokban! kihirdetése napjától minden tekintetben Magyarország elválhatlan egészítő részeit képezik* Polónyi Géza: Kiegészítő részeit képezik! Szivák Imrei »S ennek következtében: 2. §. A nevezett hatóságoknak az erdélyi kormányszék, kincstár, s főtörvényszék iránti minden függése s minden viszonyai végkép megszüntetvén ; azok a magyar felelős minisztérium s magyar főtörvényszékek hatósága atá helyeztetnek. 3. §. A visszacsatolási visszonyok részleteinek ezen alapon törvény, igazság s méltányosság szerinti ideiglenes szabályozása — a jövő törvényhozásnak végelhatározás végett teendő jelentés kötelessége mellett a minisztériumra bizatik.« Kérdem, mélyen tisztelt képviselőház, hol van az a történelmi vagy közjogi falsam, a melynek vádja az igazságügyi bizottság ellen van emelve? Én azt gondolom, t. ház, hogy akkor követtünk volna el a történet s a közjog ellen falsumot és vétséget, ha ignoráltuk volna ezt a törvényt, a mely ekkép Erdély uniójával kapcsolatosan épen ezt a kapcsolt részek egyesítését mondja ki, a melyet mi az akkori koregyik nagy vívmányának ismerünk el. Én tehát azt hiszem, hogy az igazságügyi bizottság történeti falsumot nem követett el, valamint én sem követek el, ha azt mondom, hogy igen tisztelt képviselőtársam vagy nem ismerte ezt a törvényt, vagy régen elfelejtette. Barabás Béla igen tisztelt képviselő úr, a midőn a bizottsági felirati javaslat történetét elmondotta, egyet kifelejtett, a mivel éu kiegészíteni tartozom előadását és ezzel tisztán fog állani a t. ház előtt a kérdés, a mint ez a javaslat létrejött. Nem mondotta el tudniillik azt, hogy a bizottságban az albizottság által előterjesztett szöveg nemcsak általánosságban, de külön, pontonkint, részletesen le lett tárgyalva. A részletes tárgyalás alkalmával az ellenzék részéről többen,