Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-269

260 269. országos ülés 1898. márczins 24-én, csfttírtSkon. szerint felbonthatatlan. Nem vették észre, hogy identifikálják a maguk, felfogását a keresztény felfogással? Hisz mi protestánsok is keresztények vagyunk és bizonyos körülmények között felbonthatónak tartjuk a házasságot. Hát kizárhatnak minket a kereszténységből í Hát látják, hogy nemcsak a zsidók ellen fordulnak önök, hanem a keresztények ellen is. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) Ha hatalmuk volna visszatérni a keresztény hithez, ágy, a mint önök akarják, II. Ferdinánd korához térnénk vissza, (Élénk tetszés jobbfelöl.) a kit különben önök boldoggá avatni is akarnak. Itt van a konklúzió; ez a második tétel. Azt mondja Asbóth János képviselő úr, hogy degradáltuk a házasságot, még az ágyasságon alul is. Ezt a legfanatikusabb papok hirdették csak azelőtt, most már diplomata képében jelenik meg a tan, szalonképessé lelt és monoklit hord. (Élénk derültség és tetszés jobbfelől.) De hát hozzányúltunk mi az egyházi házassághoz, van-e akadályozva vagy tiltva bárki is, hogy egyházi szertartás szerint házasodjék ? Sőt ellenkezőleg, figyelmeztetve és buzdítva van erre. Már most mi következik abból, ha valakinek hite úgy hozza magával, — a mint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam igen nemesen és szépen elmondotta annak idején egyik beszédében, — hogy ránézve mindig az egyházi szertartás, a felbonthatatlan házasság képezi a hitczikket? Van-e ebben valaki akadályozva, akár direkte, akár indirekté, magára vagy családjára nézve? Abszolúte nincs. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Ha pedig valakinek megcsökken a hite és elfordul az egyháztól, — s ennek okozói némelykor az egyház egyes közegei, ezt szomrú tapasztalatok bizonyítják, — akkor helyes, hogy közbelép az állam és tesz olyat, a mi lehetővé teszi ezeknek a polgároknak is a törvényes házasságot, hogy ne történjék az a botrány, hogy egyik napról a másikra hitét legyen kénytelen változtatni. Mert ez okozza a botrányt, nem az, hogy két helyre is el kel] menni az esküvőre. Ez nem okoz sem megbotránkozást, sem degradácziót. (Úgy van! Úgy van! jobbról.) De most végzek. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam, Molnár János egész nyíltan azt mondta: ex cathedra fogja hirdetni ezentúl a politikát. Figyelmeztetem őt, hogy sem ő, sem elvbarátai még csak egy évvel ezelőtt ilyesmit nem mondtak, sőt az ellen interpelláczió alakjában és beszédeikben is tiltakoztak. Én erre klasszikus tanú vagyok. Igazoltam egy néppárti képviselőt, mint a bíráló bizottság elnöke. Az összes vád arra volt alapítva, hogy a kathedrából hirdették a politikát, hogy egyházi jelvények alkalmaztattak a korteskedésnél. Elejétől fogva a legkategorikusabban tiltakoztak az ellen, rágalomnak, ráfogásnak és méltatlan dolognak mondták ezt a néppárti jelölthöz és a néppárthoz általában. (Jgaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ez történt alig egy évvel ezelőtt; most az álláspont megváltozott, az álarcz le van vetve. No hát én meg azt mondom: én örülök annak, hogy az ellenzék részéről történt — fájdalom, csak egy — tiltakozás ez ellen, mert azt hiszem, ez nem pártkérdés, . . . (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Kubik Béla: Egyetértünk ebben valamennyien ! Hegedüs Sándor előadó: .. hanem az ország beluyugalmának, a törvénytiszteletnek és a nemzet egyöntetűségének a kérdése. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ebben már nem kell azt nézni, hogy a kormányt buktatja-e, vagy nem buktatja, ha felszólal, hanem azt kell nézni, hogy veszély van, melyet csirájában meg kell fojtani, egy rossz tendencvia van, mely ellen kellő erélylyel fel kell lépni. (Élénk helyeslés a jobboldalon Zaj a szélső baloldalon.) Leszkay Gyula : Nem kell vesztegetni! Hegedűs Sándor előadó: Az összes pártok közreműködésével erkölcsileg közvéleményt kell teremteni, mely fölvilágosítsa, meggyőzze ezeket az urakat azon veszedelemről, melyben járnak ; ha pedig ez nem lehetséges, az államhatalomnak védelmeznie kell a törvény tekintélyét. (Élénk helyeslés á jobboldalon. Zaj és felkiáltások balfelöl! Három millióval! Csendőrökkel.) Épen azért, ha vannak bajok vagy hiányok, melyeket orvosolni kell, ne úgy orvosoljuk ezeket, hogy visszacsináljuk a nemzet alkotmányát. (Helyeslés a jobboldalon.) G-róf Zichy János t. képviselőtársam most is hangsúlyozta, hogy neki alaptörvénye az 1848-iki törvényhozás. Az 1848-iki törvényről senkisem vonja kétségbe, hogy át van hatva a liberalizmustól, egészen szabaddá tette a földet, a birtokot, az embert, a munkát, az ipart, önök pedig egészen ellenkezőre vergálnak, tendálnak s eunek következtében itt is egy nagy következetlenségbe, vagy nem tudom mibe jutnak, mert hogyha a 48-iki törvény politikájuk sarkkövét képezi, akkor ily tendencziákat nem táplálhatnak és nem hirdethetnek. A bajokat, a hiányokat, a mulasztásokat nem visszamenéssel, csak előhaladással lehet orvosolni, munkával, szorgalommal és kitartással. Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Hosszantartó, élénk éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Gr. Zichy János: T. ház! Szavaim értelmének helyreigazítása czímén kérek szót. A menynyiben, a mint látom, a t. előadó úr azokat, miket a reakczióra vonatkozólag itt a házban elmondottam, félreértette épúgy, mint a hogy azt tegnap az igen t. miniszterelnök úr is tette, ki jónak látta múlt évben Székesfehérvárott egy