Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-269
269. országos fllés 1898. íuárczins 24-én, cstttörtSkdn. 259 czializmus, mint épen Belgiumban? (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) Ha önök azt kívánják, hogy kiszolgáltatva legyen a klerikálisok számára minden eszköz, ott nagyban megvan a veszély. Az a bevándorlás, a melylyel Asbóth János képviselő úr fenyeget, ha ezt a rendszert követjük, nem fog előfordulni. De nem fordulok katholikus országhoz, fordulok protestáns országhoz. Például nem voltak liberális viszonyok abban az értelemben, mint nálunk, Poroszországban soha. Ott az összes birtokviszonyok, jogi állapotok még mai napig is igen kismértékben nyugszanak liberális alapokon. Azt nem lehet tagadni, hogy ott az egyházi és világi hatóságoknak egészen katonai rendszerben szervezve, a hatalmuk nagy; és hol terjedtebb a szoczializmus, mint ott? Hát ne méltóztassék vádolni ezekkel a liberális politikát, mert ez nagy tájékozatlanságra vagy naivitásra vall. (Igaz! Ügy van! jobbfélöl.) Mielőtt befejezném beszédemet, (Halljuk! Halljuk!) foglalkoznom kell a néppárttal, mint ilyennel és politikájával, mint ilyennel. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondták, térjünk vissza a keresztény alapokhoz. Ha azon alapok alatt azt méltóztatnak érteni, a min ez a magyar állam kifejlődött és megnőtt; ha azt az egyházi és iskolai szervezetet értik, a mely a történelmi fejlődés alapján előállt, ha az interkonfesszionális viszonyokat értik, a melyek Magyarországon a történelem folyamán keletkeztek': abban az esetben én azt állítom, hogy ettől az alaptól sohasem tértünk el és egy lépést sem fogunk eltérni soha. (Igaz! Úgy van! jobbfélöl.) És miféle adatot hoznak fel arra, hogy eltértünk? Talán a katholikus klérus szabad működéséhez vagy javadalmazásához nyúlt valaki, vagy az iskolához, vagy talán a papi kiképzéshez? Vagy talán a szerzetes rendek terjedése ellen lépett fel valaki ? Igenis, az antiklerikalizmus és a kulturkampf fellépett ez ellen Németországban és Franeziaországban, a melyre önök annyit hivatkoznak, de nálunk nyúlt-e valaki szóval, vagy tettel ezen institucziók ellen? És önök azt mondják, hogy a keresztény alaptól tértünk el? Igen, mert más keresztény alapot értenek, mint mi és mint a 48-iki törvények értenek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Más keresztény alapot értenek, mint a minőt az országnak interkofesszionális viszonyai és a nemzet fejlődése alapján elfogadni lehet és szabad. Meg is mondják, sejtetik ezt. T. kép viselőtársam, Asbóth János, azt mondja, hogy az a jó Mócsy Antal úr beszélt nekünk antiszemitizmusról, de mi is társalgunk a folyosón a zsidókról, anekdotákat beszélünk róluk. Vagy előáll Molnár János képviselő úr és azt mondja, hogy mi már ezentúl a kathedráról fogjuk a politikát hirdetni és meg akarjuk mondani ex cathedra, hogy mi a jó politika, kire lehet szavazni. Azután azt mondja Asbóth János képviselő úr, hogy ea csak akadémikus fejtegetés, mert ezt mindenkinek a tapintatára lehet bizni. Bocsánatot kérek, nem így állunk, mert ez rendszer, a mely époly nemzetellenes, mint a milyen meggondolatlan. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Lepsényi Miklós: Erről tessék beszélni! (Zaj.) Hegedüs Sándor előadó: Mindjárt kérem. (Derültség jobbfelöl) Azt mondják, hogy reakcziót akarnak, de jó értelemben. Hát mi ellen akarnak reakcziót? Asbóth János t. képviselőtársam, hogy üsse-vésse a dolgot, beszélni kezdett a vigéczekről, gáesországi bevándorlásokról stb. Ha ez ellen akarják a reakcziót, ezzel üthetik-véthetik a dolgot a járatlanok előtt, de mások előtt nem. Én a beszédeikből konstruálom, hogy mit akarnak, mert a premissza mindenütt megvan, de] a konklúzió nincs. Ámde nekem elég, hogy a premisszáig eljutottak. Mócsy Antal képviselő úr a maga naivitásában (Derültség.) azt kezdi fejtegetni statisztikai adatokkal, hogy az egyetemen és a kereskedelmi iskolákban mennyi zsidó van, hogy a birtok így-úgy zsidók kezében van. Buzáth Ferencz: Az igaz! Hegedüs Sándor előadó: s mindebben ő nemcsak veszedelmet lát, hanem kötelességének ismeri ezek ellen saját faját védelmezni. Hát kérem, ez egy premissza. És mi következik ebből? Ha komoly a szándéka, és nem csak izgató beszéd az, a mit mond, akkor ezen premisszának megfelelő institucziókról kell gondoskodni. Mi következik ebből? Korlátolni kell az iskolák látogatását, vagy talán kitiltani a zsidókat az iskolából és az egyetemről, korlátozni kell a birtok szerezhetési képességet, le kell kötni a birtokot, korlátozni kell az ipart és kereskedelmet. Mit tesz ez? Visszatérni a czébrendszerhez, a negyvennyolez előtti állapotokhoz. (Úgy van! Úgy van! jobbfélöl.) Vagy ez az értelme Mócsy Antal képviselő úr beszédjének, vagy nincs értelme. (Tetszés jobbról.) A premisszát megcsinálta, de a konklúzióhoz nincs bátorsága; majd megjön az is, ha felbátorítják. A kérdés csak az, felbátorítják-e? De menjünk tovább. Azt mondják, térjünk vissza a keresztény alapokhoz. S mivel bizonyítja Molnár János képviselő úr, hogy arról letértünk? Hisz tanítják a vallást, senkisem gátolja a vallástanítás terjesztését! De azt mondják: de más vallást is tanítanak. Itt a hiba. Igen, akár mondják, akár nem, a végelemzésben következményük az: compelle intrari. (Élénk tetszés jobbfélöl.) S ne méltóztassanak ebből titkot csinálni, mert különben összes beszédjeiknek nincsen semmi értelme. Azt mondják, — csak egy adatot hozok fel, — hogy a házasság a keresztény felfogás 33*
