Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-269

258 269. országos ülés 1898. márczius 24-én, csütörtökön. lom, hogy t. képviselőtársam is felhozta,— hogy 8 évben a 22 esztendő folyamán a búzatermelés mínuszban volt. Ez egyszerűen nem áll. Kossuth Ferencz: Úgy van! Hegedüs Sándor előadó: Azaz a búza­behozatal több volt — így értem — és ez oly eredményt hozott létre, hogy a búzater­melés mimiszban volt. Kossuth Ferencz: Nem így mondottara! Hegedüs Sándor előadó: Bocsánatot kérek, így méltóztatott mondani. Ez sem áll. Itt vannak a hivatalos kimutatások. Visszamentem 1881-ig mégegyszer, és az általa idézett években egy­általán nem fordul elő, hogy a búzaforga­lomban minusz lett volna, de sőt jelentékeny a plusz. A képviselő úr a röpirat alapján ki­mutat 1881-ben 415.000 métermázsa mínuszt, pedig valójában 3,670.000 a többlet-kivitel; 1884-ben kimutat 467.000 métermázsa mí­nuszt, holott 3,380.000 a plusz-kivitel. Ebből csak egy tanulságot vonok le, azt, hogy ne méltóztassanak bizonyos irányzatos röpiratok számításának hitelt adni, mert például ennek az úrnak valamelyes czélzata volt ezzel a számítással, a mi nem tartozik ide; ha ő jó­nak látja, ám okoskodjék így, de ne méltóztas­sék itt a közvélemény előtt ilyen számításokra hivatkozni. (Élénk helyeslés jobb felől,) S ugyanez a kérésem van gróf Zichy Já­nos t. képviselőtársamhoz is. S ez már magasabb théma, valamivel fennebb énekelünk. (Derültség a jobboldalon.) T. képviselőtársam azt az állí­tást koczkäztatta, hogy a liberalizmus adta a a jelszavakat a szoczializmusnak és a liberalizmus nemzetgazdasági tanaiból származott az egoiz­mus, az atkeizmus, a materializmus és a többi mus. (Derültség a jobboldalon.) A t. képviselő­társam szavainak igazolására idézetekhez is folyamodott. A szoczialisztikus irodalom nagy terjedelmű', s mondhatom, van egy része, még pedig nagy része, a mely tele van tudomány­nyal; de van egy része, a mely tele van tenden­cziával és gyűlölettel. Igen sajnálom, hogy képviselőtársam az utóbbihoz és nem az előbbi­hez folyamodott. Ezt leszek bebizonyítandó. (Halljuk! Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy Smíth Ádám, de külö­nösen Ricardo . . . Polónyi Géza: És Szent Simon! (Derült­ség a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor előadó: . . . egy mon­datára, a melyet gróf Zichy János t. képviselő társam is idézett, hogy tudniillik csak a munká­ból származik a vagyon, a szoczialisták egy része és különösen Marx az őt jellemző bámu­latos elmeéllel alapította egész rendszerét. De hisz ez a kiszakított mondat először is a nemzetgazdasági tudomány által tökéletesen más világításba helyeztetik, mert a munka alatt nem a kézimunkát érti itt, hanem az összes erkölcsi és értelmi munkát felkarolja, az összes ténye­zőket, melyek rendelkezésére állanak a nemzet­gazda számára. Tehát ez tendencziózus elferdí­tés volt Marxnál és a többi szocziali^tánál egyaránt. De ezek legalább tudományos alapon mozognak. Sőt az újabb iskolák közül, a ke­resztény iskolák közül Ketteler püspöktől egé­szen XIII. Leó pápáig tudományos alapon mo­zognak, úgy hogy az embernek a lelke emelke­dik annak a ragyogó tudománynak az olvasá­sánál, mely ezen munkákban le van téve. És miért emelkedik az ember lelke? Azért, mert ezen tudományos munkálatok át vannak hatva a szeretettől az emberiség iránt, és a tőkével, a földdel, a földbirtokossal és gyárosokkal szem­ben a népnek nem azt mondja, hogy gyűlöljé­tek, hanem azt mondja, hogy kölcsönösen sze­ressétek egymást és béküljetek. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) De van egy selejtes szoeziálista iskola, me­lyet a klerikálisok gyártanak, mely politikai czélokat és tendencziákat követ a feudális urak javára és a klérus részére, mely Németország­ban keletkezett és onnan jött át Ausztriába, és mely különösen a papnöveldékben nagyon knl­tiváltatik. Es ezek a szoeziálista lapok és bro­sűrök hangoztatják azt folytonosan, hogy a liberális nemzetgazdák adták a jelszavakat a szo­eziálistáknak. Pedig ez nem igaz ; hanem igenis ezen kikapott mondatokból építettek azután és egyik brosürából a ferdítés változatlanul át­megy tíz brosúrába és méltóztatnak látni, hogy ezek a brosúrák szaturálva van iák nem tudo­mánynyal, hanem gyűlölettel mindazok iránt, a kik nem az ő politikai nézetüket vallják. (Úgy van! Úgy van ! jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Es ezek a brosúrák nem a tudomány fejlesztésére, hanem a nép butítására irányúin de. (Úgy van ! Úgy van! jobbfelöl. Mozgás a baloldal hátsó padjain.) Igen sajnálom, liogy a t. képviselő úr ebből a forrásból merített. Méltóztassék inkább kulti­válni az igazi szoeziálista írókat, azoktól többet lehet tanálni, én is tanultam eleget, de nem hogy kövessem, hanem azért, hogy a társadalmi és nemzetgazdasági bajok kritikáját sehol nem találjuk meg alaposában, mint ott. Ezekből lehet tanulni; de a gyűlöletet birdető klerikális szoeziálista lapokat ne méltóztassék kultiválni. (Igaz! Úgy van! jobbfelől. Mozgás a baloldal hátsó padjain.) Es hogy tényekre, a geográfiára hivatkoz­zam, egyebekre nem is, azt gondolom, állítha­tom, hogy a liberális kormány-politika nem igen táplálja a szoczializmust. Hát Belgiumban mi­féle uralom van? Ultramontán uralom. Hát hol veszedelmesebb, terjedtebb és behatóbb a szo-

Next

/
Thumbnails
Contents