Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-268

268. országos ülés 1898. márczins 23-án, szerdán. 233 lélekkel a vallás szent tanait akarjuk hallgatni. Ha pedig a papság egy része azt akarja kimondani, hogy szabad a templomban politizálni, akkor tessék nekik előbb az 1878 : V. törvényczikket revidealtatniok, vagy egészen törííIniök ! (Élénk helyeslés a szélső halóidalon és jobbról.) Nem akarok versenyre kelni azon nagy tudósokkal, kik a bibliát magyarázzák. Csekély tehetségem nem jogosít fel erre, kivált itt az ország szine előtt. De én abban látom az ószövetséggel szemben az újszövetség erejét és terjedésének nagy hatalmát, hogy míg amabban államalkotó, közigazgatási és közegészségügyi intézkedések egész halmaza van, addig az új szövetség megalapítója, Krisztus urunk, tisztán a hitre, a felebaráti szeretetre alapította egész vallását. És midőn azt mondta, add meg a császárnak, a mi a császáré, akkor nem politizált, hanem azt mondta, hogy a katholikus vallás szerint mindenkinek jogait tiszteletben kell tartani. (Helyeslés a szélső baloldalon és jobbról. Mozgás és zaj a baloldal hátsó padjain.) S mikor a keresztény vallás ellen a legféktelenebb üldözések folytak és a keresztény hívek a katakombák mélyeiben gyűltek össze: ott nem azon gondolkoztak, hogyan alkossanak gyilkot, hanem csak a hitben és a felebaráti szeretetben akartak gyarapodni. Az iménti közbeszólások mir jelzik, hogy holmi gyanúsításnak akarják személyemet kitenni. Nyíltan kimondom, hogy mikor itt 160 fokú szögben felemelte kezeit Molnár János apát úr és azt kiáltotta, éljen a reakczió, éljen a keresztény restauráczió: nekem önkénytelenül eszembe jutott Munkácsy képe, »Krisztus Pilátus elött«. Az Írástudók ott szintén százhatvan fokú szögben mutatnak reá a szent keresztre, s azt mondják: Feszítsd meg! (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Es az ő szavaiban a szabad gondolkozás, a szabad eszmék megfeszítését véltem látni és meglehet, hogy — mint a néppárt közbeszólásai előre jelezték engemet gyanúsítások érnek, (Zaj balfelől.) de akkor is legfeljebb a farizeusok jutnak eszembe. (Élénk derültség és helyeslés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz: Jó függetlenségi beszéd ! Olay Lajos: Hazafias, magyar beszéd! Pichler Győző: A mi azt illeti, hogy függetlenségi beszéd, az időközi választásoknál láttam, hogy a kormánypárt mellett a katholikus papság nagy tömege korteskedett, a függetlenségi párt ellen, de mellette soha, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha elítéltetik beszédem, legfeljebb azért ítélhető el, hogy mint ellenzéki férfiú, ellenzéki pártat bántok, de mikor látom, hogy oly szavak hangoznak el, melyek egyenes ellentétben állanak pártunk minden alapelvével, pártunk minden szabad eszméjével, akkor kötelességemnek tartom, ha egyedül is, az ellen felKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. szólalni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Eu nagyon csodálkozom azon, hogy Molnár János elnök úr itt a házban elmondotta, hogy a politikát be kell vinni a templomba. Nem látta, milyen átkos viszályt okozott a katholikus papságban már eddig is az, hogy a papok kimentek a templomból, a plébánia területéről és az utczákon korteskedtek? Volt-e valaha a katholikus papságban akkora stréberség, akkora törekvés előre, és elfeledése minden hitéletnek, mint jelenleg? Hisz a kormánypárti papok Bánífynál bánffyabbak akarnak lenni, a néppárti papok pedig a pápánál pápábbak akarnak lenni. Én itt nyilt kérdést intézek Molnár János elnök úrhoz és t. képviselőtársamhoz, vájjon nincs-e igazam, mikor azt mondom, hogy a katholikus klérus kettévágva, a stréberség nagy hadát liferálta mikor ez a politikai alakulás megtörtént. (Felkiáltások balfelöl: Rossival! Komlóssy!) De kérdem ón, ki a papságnak n feje? Nem-e a legmagasabb püspöki klérus, a mely Magyarországon ősidők óta köztisztelet tárgya? Mutasson nekem Molnár apát Magyarországon egyetlen püspöki körlevelet, hol ki van mondva az, hogy a papnak a templomban lehet politizálni ? Mócsy Antal: Hogyne! Pichler Győző: Egyetlenegy sincs. Czáfoljanak meg! De, kérdem én, hogy XIII. Leó pápának akad-e egyetlenegy levele, mely politikára utal, pedig ő politikus pápa, beavatkozott a politikába például, hogy elismerte Francziaországban a köztársasági formát szemben a monarchikussal. Szabó István: így beszélni nem járja ezekről a padokról! (Zaj. Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Olay Lajos: Teljesen jogos! (Zaj.) Szabó István: Nem jogos! Elnök: Csendet kérek! Szabó István képviselő urat rendreutisítom. Tessék folytatni. Olay Lajos: Nem római, legalább magyar! Elnök: Kérem a képviselő urat, . . . Olay Lajos: Muszáj felelni! Elnök: Nem kell felelni. (Derültség.) Tessék folytatni! Pichler Győző : Én tudom, hogy mi szabad és mi nem szabad nekem. Elveim hirdetésében eljárok úgy, a mint azt én legjobbnak látom. Olay Lajos: Úgy van! Pichler Győző •* És hogyha bármi ellentétekbe keveredem bárkivel is, azok következményeit viselni tudom és viselni fogom. T. ház! Végezni is akarok ezzel a dologgal. De egyetlen egy megjegyzést akarok még tenni és ezzel akarom bebizonyítani azt, hogy nekem van igazam, mikor azt mondom, hogy a 30