Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-268

232 |268. országos ülés 1898. m&rczlus 28-án, szerdán. a t. ház, hogy röviden foglalkozzam itt a vitában elhangzott egy kijelentéssel, és végtelenül sajnálom, hogy mint ellenzéki, a kinek legfőbb czélja, hogy a mostani uralmat megdöntse, abban a kényszerhelyzetben vagyok, hogy egy másik ellenzéki párttal is foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk !) Engedje meg a t. ház, hogy itt is specziálizáljak és csakis Molnár János t. képviselőtársamnak, az igen tisztelt néppárt elnökének, néhány kijelentésével foglalkozzam. Hock János: Egyik elnöke! Pichler Győző: Egyik elnöke? Erre majd rátérek. Gróf Zichy János t. képviselő úr beszédére, melyben a reakcziót hirdette, én nem reflektálok azon egyedüli okból, mert a saját pártszempontomból kellemesebb dolog nem érhetett engem, mint midőn a nyilt reakcziót hirdetik itt; mert a választásoknál épen a mi pártunk ellen folytatta a legádázabb harezot a néppárt . . . (Egy hang a baloldal hátsó padjain: Talán megfordítva!) ... A ki lő, annak visszalőnek ... És a rendelkezésére álló sajtójában ma is a harczot nem annyira a kormánypárt ellen, mint épen az úgynevezett függetlenségi Kossuth-párt ellen folytatja. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A reakcziót midőn a néppárt hirdeti, tudom, hogy ennél a jelszónál nem marad; mert Magyar országon a reakczió jelszavával választókat nem lehet szerezni, de megdöbbenteni és észretéríteni lehet, (ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Egy hang a baloldal hátsó padjain: Csak bízza reánk !) A fanatizmust és a vallást csakis a néppárt mostani küzdelmében találjuk. Meg vagyok róla győződve, hogy a jövő választásoknál szintén csakis a vallási fanatizmus, de most már a felekezetek elleni fanatizmust fogja zászlójára kiírni. Mielőtt áttérnék Molnár János elnök úrnak, t. képviselőtársam szavaira, engedjék meg, hogy itt a ház előtt az igen tisztelt néppárthoz egy kérdést intézzek. Én tudom, hogy az egész egyházpolitika az elkeresztelési vitából keletkezett. Nyíltan kérdem a néppárttól, hogy ha oly nagy ellensége az elkereszteléseknek, miért követ el elkeresztelést XIII. Leo pápa színe előtt? A néppárt Zichy Nándor és Esterházy Móricz grófok aláírásával egy levelet intézett a pápához, a melyben kifejezte a jubileum alkalmából hódolatát és szerencsekivánatait. Hock János: Ez helyes ! Pichler Győző : Gondolatban csatlakozik is ezen fölirathoz Magyarország minden keresztény lakosa azon végtelen hódolattal és tisztelettel, a melylyel a katholikus egyház feje iránt viseltetik. E levélre Rampolla bibornok aláírásával érkezett a válasz, mely bevezető soraiban ezeket mondja (olvassa): »A levelet, a melyet márczius 1-én magad és a kereszténypárt nevében a fenti atyához intéztéztél, a legkedvesebben fogadta ő Szentsége.« Azt kérdem, t. ház, h >gy a kereszténypártnak hivják-e a néppártot vagy pedig néppártnak? Buzáth Ferencz: Kereszténypárt! (Élénk derültség jobbfelől.) Pichler Győző: A kereszténypárt nevét mi Rómából hallottuk először. Mindezt azért említem fel, mert a függetlenségi pártnak legnagyobb sérelme az, hogy a kereszténypárt vagy bármely párt magát néppártnak nevezi, mert ez a párt 30 évig mindig a népért küzdött, és ha igazán megilleti a nép érdekét szívén hordozó pártot a »néppárt« név, az elveinél és hazafiságánál fogva elsősorban a 48-as pártot illeti meg. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Buzáth Ferencz: Ne tréfálj! Olay Lajos: De így van, római párt! (Derültség.) Pichler Győző: 0 szentsége jubeliuma alkalmából még érkezett a pápához egy másik kereszténypárttól is üdvözlet, mely ugyanazon névvel irta alá a levelét. A válasz, melyet erre Rampolla adott, Bécsben a Vaterlandban jelent meg, és úgy hangzott, hogy: »In deinem, sowie im Nanem der Christenpartei, empfanget meinen Segen.« (Derültség jobbfelől.) | Evvel csak azt akarom bizonyítani, hogyha tényleg nem is, de névleg a Lueger pártjával találkozik Rómában a magyar néppárt. Hock János: Tisza Kálmán is írt Rómába ! Buzáth Ferencz Az bizonyos, hogy zsidók nem ! Pichler Győző: T. ház! Molnár János elnök úr beszédében sok oly támadás is van a kormány ellen, a melyet ezen párt is aláír. Ezért beszédének csak egyetlenegy kijelentésével foglalkozom, avval, hogy a templomban szabad politikával foglalkozni. Lehet, hogy hálátlan feladatra vállalkozom, de mióta legszerényebb tagja vagyok e háznak, veszélyesebb kijelentést még sohasem hallottam Magyarország erkölcsi élete ellen, mint midőn a néppárt elnöke itt kijelenti, hogy a szentegyházban szabad politizálni. Törvényeink intézkednek eziránt; így az 1878 : V. törvényczikk 191. és 192. §-ai egy évi, sőt két évi börtönnel büntetik azt, a ki az egyházi szertartásokat zavarni meri. De ha beviszik az egyházba a politika szenvedélyeit, van-e tisztességes bíró, ki ezért Magyarországon bárkit is elítélhet? A templomba azért megyünk, hogy ott erkölcsi életünket felemeljük, hogy a múltban való hitet, a jelen küzdelemhez való erőt és a jövőben való bizalmat szerezzünk; mi ott egész szívvel és