Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-267
267. országos ülés 1898. márczius 22-én, kedden. 217 eléggé, valók, mert példákkal bizonyíthatom be. Az igen tisztelt elnök úrnak figyelmeztetésére azonban kötelességemnek tartom a további felolvasástól elállaui, (Helyeslés.) pedig mondhatom, hogy a hátralevő lapok tartalmazzák a legborzasztóbb dolgokat, melyek bizonyára méltó felháborodást keltettek volna a nem liberálisok között mindenütt. (Félkiáltások a jobboldalon; Micsoda lapok ?) Ez az a dinasztikus érzés, melyre folyton hivatkozik a t. túloldal és a melylyel olyan nagyra van a t. kormány. Polczner Jenő: És a néppárt! Buzáth Ferencz: És a függetlenségi párt! (Derültség.) Lepsényi Miklós: Nagyon felháborodott a t. túloldal (Ellenmondás a jobboldalon.) gróf Zichy János urnak beszédére, melyben a reakcziót említette meg. Figyelmeztetem önöket, hogy a szavak nem mindig ugyanazt az értelmet fejezik ki. Az önök liberalizmusa korántsem igazi liberalizmus, és az a reakczió, a melyre mi áhítozunk, nem az a reakczió, a mely szerencsétlenné tenné a népet. Az önök liberalizmusa megfosztotta a népet a szabadságtól; mi azt mondjuk: szükséges egy reakczió, mely ezt a szabadságot visszahozza. (Helyeslés balfelöl,) Az önök liberalizmusa abban áll, hogy a választásokat csak milliókkal csinálják meg; ml azt mondjuk, hogy szükséges egy reakczió, mely a választásokat tisztákká teszi. Az önök liberalizmusa abban áll, hogy a gyülekezési jogot abrogálja; mi azt mondjuk, hogy szükséges egy reakczió, a mely ezt a jogot a népnek visszaadja. (Igás! Úgy van! balfelől.) Az önök liberalizmusa abban áll, hogy a nagy gyárosoknak prémiumokat szavazzanak meg; mi azt mondjuk, szükséges egy reakczió, mely nem a gazdagok zsebét tömi, hanem a szegények nyomorán enyhít. (Helyeslés balfelől.) Polczner Jenő: És a papi vagyont felosztja! (Felkiáltások balfelől: Hát a magáét nem? Könnyű a máséból!) Lepsényi Miklós: Az a reakczió, a melyet mi kívánunk, nem a jobbágyság korszakát, nem a feudális korszakot akarja e hazába visszahozni, hanem a szabadságot akarja biztosítani. (Derültség a jobboldalon.) Azt akarja, hogy ebben a hazában ismét vallásos szellem legyen a kormányzatban, s a vallásosságot ne lehessen gyö kerében kiirtani. A liberális szellem csak nyomorúságot hozott e hazára s az önök liberalizmusa csak a szegénységet teremtette meg, tönkretette a fölumíves-, az iparososztályt és elégedetlenséget keltett a munkásosztályban. Nagyon csodálom, hogy Mócsy Antal elvtársam beszédét annyira félreértették, különösen a földmívelésligyi miniszter úr, a ki azt monKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. dotta, hogy gyűlölködést hirdetett beszédében, (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Talán szeretetet?) Nem tudom, hogy gyűlölködés-e az, midőn azt mondotta, hogy ő nem akarja a zsidókat e hazából kiirtani, (Derültség jobbfelöl.) nem akarja a zsidók vagyonát elvenni, hanem igenis saját hitfeleit, a zsidóknak kiszolgáltatott keresztényeket akarja a túlkapásoktól megóvni? Gyíílölség-e az, a midőn t. képviselőtársam figyelmeztette a zsidókat, hogy ne lőjjenek túl a czélon és ne tegyenek olyanokat, a melyekkel kihívják a népnek ellenszenvét, hanem maradjanak a korlátok között; ne csak arra igyekezzenek, hogy zsebeiket megtömjék, hanem arra is, hogy mindenkinek meghagyják a magáét. Rosenberg Gyula t. képviselőtársamnak nagyon zokon esett Mócsy Antal felszólalása ; pedig azt hiszem, jobban megütközhetett volna Mezei Mór úr közbeszólásán, mert midőn Mócsy Antal képviselő úr a zsidó-erkölcsökről beszélt, akkor Mezei Mór úr azt mondta, hogy hiszeu zsidóerkölcs nics is. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj jobbfelöl.) Mezei Mór: Nem ezt mondtam! Azt mondottam, hogy egyenlő erkölcsük van a zsidóknak és a keresztényeknek. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Lepsényi Miklós: Hát tehetünk mi arról, hogyha a felforgató szoczializmusnak vezérei mind zsidók? Tehetünke e arról, hogy Báron, Schwarz, Píeiffer, Schlesinger, Mayer, Kugler, Adler, Siíberberg és Grossmann mind zsidók ? Ha konstatáljak, hogy ezek zsidók, akkor antiszemitáskodunk és a zsidók ellen izgatunk? Ha mi rámutatunk arra, hogy a hamis bukások révén legnagyobb mértékben izraelita polgártársaink károsítják meg a közvagyont, akkor antiszemitáskodunk s a zsidók ellen izgatunk ? Nem áll-e a becsületes zsidóságnak is érdekében épen az, hogy ezeket a dolgokat magától eltávolítsa és e tekintetben magát minden gyanú fölé helyezze ? Nagyon rosszul teszik izraelita polgártársaink, ha mindenben antiszemitizmust látnak s mindenért feljajdulnak; nagyon rosszul teszik azt, ha megmondván az igazat, mindjárt ország-világra kiáltoznak és támadják azt, a ki az igaznak kifejezést ad. Hiszen vannak szoczialista egyetemi tanárok is, mint Áron, Singer, Reclus, Elise és ezek mind zsidók. Október hónapban demokratáskodás miatt Bécsben el kellett bocsátani öt tanítót s ezek mind zsidók voltak. Ha mi ezeket a tényeket egyszerűen regisztráljuk s rámutatunk arra, hogy a zsidók rossz úton járnak, és kérjük a zsidóságot arra, hogy igyekezzék visszatérni a jó útra, vájjon akkor, t. képiselőház, mi a zsidóság ellen izgatunk és a zsidóságot létében, életében vagy vagyonában akarjuk megtámadni? Nagyon jó lenne, ha zsidó 28
