Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-264

264. országos ülés 1898. márczius 18-án, pénteken. 143 azon megyékben, a melyek arról nevezetesek, hogy ott a szoczializmusnak legmélyebb talaja van. a munkásigazolványokat rendesen váltják ki, és kivéve egy csongrá dm egyei nagyközséget, e részben eddig fennakadás fel nem merült s a kilátások a jövőre sem kedvezőtlenek. Általában a munkások mindinkább meggyőződnok arról, hogy ez a törvény nemcsak a birtokosok, nemcsak a munkaadók, hanem a mnnkások törvénye is; (Úgy van! Úgy van! a jobb' oldalon.) mindinkább meggyőződnek arról, hogy ebben a törvényben nemcsak kötelezettségek, hanem jogok is vannak részükre megállapítva, hogy ebben a törvényben és annak alkalmazásában védelmet és oltalmat is találnak. (Ügy van! jobbfelöl.) A törvény végrehajtása érdekében különben, eltekintve attól, hogy a január 28-áíi szentesített törvényt már február 15-én egy terjedelmes végrehajtási rendelettel kiadtam és márczius 1-ére életbeléptettem, gondoskodtam arról, hogy az a legtágabb körökben terjedjen és ismertetve legyen, és felhívtam a gazdasági egyleteket, törvényhatóságokat, hogy minden tekintetben a munkaadó és a munkás közti viszonyok helyes megoldását elősegítsék és ezen törvény nyugodt életbeléptetését a maguk részéről is előmozdítani iparkodjanak. (Helyeslés jobbfelöl.) Felhívtam a törvényhatóságok figyelmét a községi munkássegély-alapokra is és pedig oly irányban, hogy ezekből ne csak az arra szorult munkásokat segítsék, hanem segítsék azoknak jóravaló és egészséges szövetkezeteit is. Mondhatom, t. képviselőház, hogy a mennyire ma be lehet látni a helyzetet s a jövőt, a munkásíörvénynek végrehajtása fennakadásokba aiig fog ütközni. (Helyeslés jobbfelöl.) Még csak azt kívánom megjegyezni, hojry igen helyesen utalt grőf Tisza István képviselő ár tegnapi beszédében arra, hogy a munkástörvény szelleme és értelme az, hogy a szerződésre senki ne köteleztessék, de a ki egyszer szerződést kötött, azt a szerződést meg is tartsa. Utalt t. barátom arra is, hogy a munkásoknak jóravaló egyesüléseit az állam és a társadalom részéről támogatni kell; hogy e részben, hogy gondolkozunk, arra nézve hivatkozom egy, a megyékhez intézett bizalmas leiratra, melyet t. barátommal, a belügyminiszter úrral együtt adtunk ki, és a melyben figyelmeztetjük a megyéket, hogy iparkodjanak odahatni, hogy a községi képviselőtestületekben is a munkások lehetőleg helyt nyerjenek azért, hogy mód adassék nekik panaszaikat ott előadhatni, hogy azok esetleg már a helyszinén is orvosolhatók legyenek. (Mozgás a szélső baloldalon.) Már most felvettethetnék kérdés, hogy az idei aratás miképen fog lebonyolíttatni. Erre nézve a muukásközvetítésen kivííl, a mely folyton folyik, és a mely nemcsak a munkaadónak, hanem a munkásnak is érdekében áll, azt az intézkedést szándékozom tenni, hogy a nyárra három tartalék állíttassék fel, és pedig a mezőhegyesi tartalékon kivííl egy a Dunántúl részére Kisbéren és Bábolnán, és egy harmadik tartalék Beregmegyében, az ország felvidéke részére. Nemkülönben a belügyminiszter úr fog gondoskodni arról, hogy azok a munkások, a kiket idegen helyről szerződtetnek, a szükséges, megfelelő védelemben is részesíttesseuek. (Helyeslés jobbfelöl.) Áttérek azon intézkedésekre, a melyeket a kormány a munkáskérdéssel is kapcsolatban kontemplál; megjegyzem azonban, hogy a mi munkásmozgalmunkat a nyugateurópai szocziális mozgalmakkal egy kalap alá vonni nem lehet. A mi munkásmozgalmunk egészen más elbirálás alá égik és egészen más tüneteket mutat. Míg a nyugat-európai szocziális mozgalom a közös munkára, a kollektív eljárásra helyezi a súlypontot és quasi a közös tulajdon van a háttérben, addig minálunk mindenki egyéni tulajdont keres és az izgatás a földnek egyének szerint való más megosztására irányúi. A két mozgalmat tehát egy kalap alá vonni nem lehet és ennélfogva elbírálni sem lehet azokat egyformán. De tovább megyek. Magában Magyarországban is ez a munkásmozgalom különböző vidékek szerint különbözőképen jelentkezik. Sok helyen nem megyék, hanem faluk szerint is egészen eltérő az izgatás oka s egészen másra irányúinak az izgatók vágyai. E szerint, miután e mozgalom nem felel meg a nyugat-európai szocziális mozgalomnak, azon minták, szerint nem volna helyes eljárni és miután az országban levő mozgalom sem egyforma és jelszavaik is egészen különbözők, — ezek nálam össze vannak gyűjtve, — (Halljuk! a szélső baloldalon) ennélfogva általános orvosszert, a mely mindenütt és mindenki egyformán segítsen, felfedezni nem lehet; lehetetlen dologra pedig a kormány nem is vállalkozhatik. (Helyeslés jobbfelöl.) De igenis mindazon kérdésekkel, a melyek gazdasági viszonyúinkkal kapcsolatosak és alkalmasak arra., hogy nagyobb megelégedést idézzenek elő, a kormány igenis foglalkozik és ezért vagyok bátor e részben némely kérdésre kiterjeszkedni. (Halljuk! Halljuk!) így a belügyminiszter úr elő fogja terjeszteni a cselédtörvényről szóló törvényjavaslatot; (Mozgás a szélső baloldalon.) a földmívelésü'gyi minisztériumban tárgyalások lesznek az iránt, mikép lehetne a munkásbiztosítás kérdését, különös rekintettel a balesetié, megoldani, ugyancsak az én tárczám keretében törvényjavaslat készül a földmunka, úgynevezett kubikmunka és erdei munka szabályozása iránt, mi-