Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-264

144 264. országos ülés 1898. márczlus 18-án, pénteken. után ezen munkák nem analóg természetűek a gazdasági munkákkal. Meg kell jegyeznem, hogy én nagyon sokat várok az adminisztráczió reformjától, mert, t. ház, a nélkül, hogy ezen elvi kérdésre most bővebben kiterjeszkedni kívánnék, (Halljuk! Hall­juk! Mozgás a szélső baloldalon.) annyit meg kell jegyeznem, hogy mikor egy tervszerű izgatással állunk szemben, a mely bizonyos központokból vezettetik akkor azzal szemben kell arra mód­nak is lenni, hogy az eljárásnak nemcsak sza­batossága, de egyöntetűsége és gyorsasága is biztosíttassák. Én a nélkül, hogy kicsinyléssel kívánnék szólni (Halljuk! Halljuk!) a jelenlegi megyei közigazgatásról, mert igazán nem egy helyt ma emberfölötti munkát végeznek, . . . Rakovszky István: A választások alatt! (Zajos ellenmondások jobbfelől. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter í ... de annyi bizonyos, hogy a rend­szer változtatása nélkül azon czélt, a melyet én voltam bátor jelezni, hogy tudniillik egysége­sen és gyorsan lehessen intézkedni, elérni nem fogjuk. Felemlítették többen, legutóbb gróf Be­nyovszky Sándor képviselő úr is említette a köz­terhek kérdését és Horánszky Nándor igen tisztelt képviselő úr tegnap hosszasabban szólt a katasz­terről . Sima Ferencz : Ismert gyenge beszédjében! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy — ha mindjárt a képviselő úr sokban túlzott is — a ^kataszterben fordulnak elő aránytalan­ságok, Én nem tudom, hogy annak idején helyes volt-e a kárászért ezen alapokra fektetni, s egész újonnan csinálni, mert a tanúiság az, hogy egy igaztalannak látszó, de már régóta életben volt kataszter sokszor jobb, mint egy egészen új kataszter, mert az igazságtalanságot a hosszú idő folyama alatt közbejött birtokváltozások, öröklések bizonyos mértékben már kiegyenlítik. Bartha Miklós: Hogyan egyenlíthető ez ki ? Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Azt kérdezi Bartha Miklós képviselő úr, hogy miképen egyenlíthető ez ki? Erre nézve igen egyszerű felvilágosítással szolgálok. (Halljuk! Halljuk!) Például a. birtokvételnél: ha valaki birtokot vesz, akkor természetesen keresi annak valóságos tiszta jövedelmét. Hogy találja meg ezt a tiszta jövedelmet? Ugy, hogy a bruttó bevételből leüti mindazon folyó költségeket, me­lyek azon birtokot terhelik. Ezek közé tartozik az adó is. (Mozgás lalfelöl.) Ezt a körülményt, azt hiszem, méltóztatik elismerni. Már most, hogyha annak a bruttojövédelemnek egynegyed részét teszi az adó, akkor a vevő a számításból leüti a jövedelem egy negyedrészét, ha felét teszi ki az adó, — a mit csak per abszurdum mon­dok, — akkor leüti a felét. Azt tehát tagadni nem lehet, hogy a birtokváltozásoknál e részben bizonyos kiegyenlítés történik. (Ellenmmdások balfelöl. Felkiáltások: Az adó megmarad! Zaj.) Elnök (csenget): Minden kérdést megtehet­nek a képviselő urak, de csak beszédben ! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: En azt hiszem, hogy nagyon világos a dolog az öröklésnél és az osztálynál is. Mert hogy számítják ki annak a nyílnak, vagy annak az osztályrésznek az értékét? Úgy, hogy fel­veszik annak bruttó jövedelmét és a bruttó jöve­delemből leütik az azt terhelő költségeket, köz tiik az adót. Ezt eddig mindenki elismerte és senki kétségbe nem vonta, (Zaj, ellenmondások a baloldalon) Az adóztatásról szólva, úgy vagyok informálva, hogy a t. pénzügyminiszter úr által előterjesztendő adóreform akként van kontem­plálva, hogy a helytelenségeken folytonos ream­buláczió által segíteni lehessen. De nemcsak arról van szó, hanem arról is, hogy a legkisebb gazdák, szóval azok, a kik leginkább érzik az adó terhét, az új jövedelmi adó alól felmentes­senek, már pedig csak némi tájékozásul bátor­kodom megjegyezni, hogy az általános jövedelmi pótadó jelenlegi formájában a mai földadónak 8"7°/o-át képezi. De ezenkívül úgy tudom, hogy t. kollegám oly irányban is tárgyal, hogy a családtagok adójánál és a Tl-od osztályú kere­seti adónál is lényeges könnyebbítések történ­jenek. Világos tehát, hogy t. barátom, a pénz­ügyminiszter politikája is arra van alapítva, hogy azokat a kis exisztencziákat, a kikről itt többen beszéltek, lehetőleg megvédelmezze, azo­kon lehetőleg könnyítsen és inkább a magasabb fokban és a nagyobb birtokoknál iparkodjék bizonyos arányosságot elérni. Rakovszky István A börzénél! (Zaj.) Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Többen felhozták a községi adóztatást és a községi adóval hasonló természetű szolgál­tatások kérdését if. Megvallom, azt tartom, hogy talán az állami adóknál még fontosabb a mai viszonyok közt a községi adó és a hason­szolgáltatások rendezésének kérdése. Ha az ad­minisztráczió reformja előterjesztetik, akkor e kérdéssel is lesz alkalma a t. háznak foglalkoz­nia és akkor megfontolás tárgyát fogja képezni, hogy bizonyos önálló puszták egészen kivonhat­ják e magukat a községi szolgáltatások alól. Addig is az 1880 : XXVII. törvényczikk 130. § ának igénybevételével a kormány rendeleti úton szándékozik odahatni, hogy a napszámo­sokra községi adók ne vettessenek ki egyfelől, másfelöl, a mi a községi háztartás szempontjából

Next

/
Thumbnails
Contents