Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-263

263. országos ülds 1898. márczins 17-én, csütörtökön. 119 és középbirtoknak, mint a nagybirtoknak, (Úgy van! Ügy van! balfélől.) Azután megtörtént az is, hogy adózás szempontjából alakíttatnak önálló puszták és ezáltal azok a terhek, a melyeket legalább is egyenletesen kellene viselni, nagy­részben a községekre és a kis exiszteneziákra háríttattak. Méltóztassék továbbá megnézni a szabályo­zásoknál az ártérfejlesztést: a kis exisztencziák birtokait, megelőző időkben, rendszerint magasla tokon osztották ki, épen azért, hogy ezek az úrbéri természetű birtokok használhatók legyenek, tehát soha szabályozási terhekkel megróva nem voltak, bevonták őket mégis a szabályozásnál az ártérbe. Ezt azuián azok a kis exisztencziák sem megérteni, sem elviselni nem birják. Méltóztassék csak tekintetbe venni azt a súlyos hibát is, a melyet a viczinális vasúti papitokra vonatkozólag legutóbb, a múlt nyáron hozott törvény nyel követtek el. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Sajnálom, t. képviselőház, hogy nem voltam Budapesten, mikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalták. A törvényt én egyiknek tartom a le^károsabbaknak, mely a kis exisztencziák ér­dekével szemben alkottatott meg, még pedig a kapitalizmus javára. Nem vagyok ellensége a kapitalizmusnak; merem állítani, s talán a gaz­dasági tárgyalásoknál be is fog bizonyulni. Egyenlő meleg érdeklődéssel viseltetem a gaz dasági élet minden ágazata iránt, a minthogy ma is kijelentettem, hogy az őrlési engedély megszüntetését a magam részéről hibának tartom. Törvényt alkotott a törvényhozás a múlt nyáron, a mely törvényben egyebek közt el­határozta azt, hogy a viczinális vasúti prioritá­sok alapján is járadékkötvények lesznek ki­bocsáthatók, melyek tehát ezen az úton az euró­pai nagy pénzpiacz forgalmába szintén bevi­tetnek. Hogy áll ez a dolog? A viczinális vasúti papírokat, a mint értesültem, egyes intézetek — egészen jogosan, semmi kifogásom ellene, mert üzlet — összeszedték: 45, 48, 50, 55 fo­rinton, egészen helyesen úgy kalkulálva, hogy a mit remélhetőleg kamat fejében ez a papiros meg fog hozni, annyit fizetnek érette tőkében. Az az 50 forintért megvett elsőbbségi papir idő­közben a vasúti forgalom természetes emelke­dése folytán most már magasabb kamatozással jár, nagyobb osztalékot hoz és ennek következ­tében az a papir, a mely mondjuk például 50 forintért lett vásárolva, ma már 4 x /2 vagy 5°/o kamatozás alapján 80 forintot ér. Tehát ennek a papírnak alapján 80 forintos járadékkötvényt bocsátottak ki. Mezei Mór: A vételár alapján? Horánszky Nándor: A t. képviselő úr egyszerűen nem ismeri a törvényt. (Zajús de­rültség a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Si tacuisses!) Igaza van a t. képviselő úrnak, hogy a vételár alapján az az intézet, a mely meg­vette, nem bocsáthatja ki a drágább papirt, de kibocsáthatja más intézet, ha magasabb vételár alapján azt megveszi vagy megszerzi, mert a törvény rendelkezése ezt nem tiltjü. (Igazi Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla Azért vannak strohmannok ! Horánszky Sándor: Méltóztassék csak meghallgatni. Nem arról van szó, hogy ki­bocsátja-e, hanem arról, hogy kibocsátható-e? A törvény egyik szakasza így szól: »Ha nyil­vános számadásra kötelezett pénzintézetnél fenn­álló és a jelen törvény hatálya, alá eső kötvé­nyek kibocsátására alkalmas követelések olyan részvénytársaságra vagy szövetkezetekre ruház­tatnak át, mely a jelen törvény hatálya alá tartozó kötvények kibocsátásával foglalkozik, az ily átruházások bélyeg- és illetékmentességben részesíttetnek, stb.« Mezei Mór: Követelés, nem vételár! Horánszky Nándor: Ha X. pénzintézet eladja a papirt, melyet 50 forinton vett, Y. pénz­intézetnek 80 forintért és ez a törvényrendel­kezésének eleget tesz, a törvény rendelkezése alapján kibocsátható ezzel az árral­Zmeskál Zoltán: Kevés ez neki ?! Horánszky Nándor: De ettől is eltekintve, hogy áll a dolog. Úgy áll, hogy ezek a viczi­nális vasúti prioritások idővel elérhetik a teljes kamatozást, tudniillik a 100 frtos papir 5°/o-ot, és az értéke fog ennek megfelelően felszállni. Mi akadályozta a kormányt abban, hogy ezekéi a papírokat összeszedje, unifikálja, és oly törvényhozási intézkedéseket tegyen, a me­lyeknek segélyével ezen papírok birtokába jutva, a nyereségtöbbletből kárpótolja azon szegény községeket és törvényhatóságokat, (Élénk helyes­lés a haloldalon.) a melyek 40 és 50 esztendeig lesznek kénytelenek azon kölcsönök járadékait fizetni, a melyeket a törzsrészvények fejében felvettek.Ez egészen világos. Ha nézzük azokat a jelentéseket, melyeket a kereskedelmi miniszter úr bead a viczinális vasutakról, hogy hogyan emel­kedik azoknak a jövedelmezőségök, szemben azzal, hogy milyeu kurzusokkal lettek azok fiinanezi­rozva és a terméázetes fejlődés folytán milyen értéket fognak azok elérni, és ha éhez figyelembe veszszük, hogy kötelessége lett volna az államnak azon szegény községeknek, a melyeknek apró adózói nyögik ezen terhek járadékait, törzs­részvények fejében ezen nyereséget visszajuttatni, akkor rájött volna és megtalálta volna a mód­ját annak, hogy ilyen alkotások ne létesíttesse­nek, s ezáltal ezen nagy állomány, melynek sorsáról szólok, ne adóztassék a kapitalizmus javára. De ezenkívül mig bélyeg és adómentessé

Next

/
Thumbnails
Contents