Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-262
262. országos fllés 1898. mára:ina 16-án, szerdán. í>3 millennáris jelentése szerint tíz év alatt a középiskolák növendékeinek százaléka leszállott a katholikusoknál 2'3°/o-kal, az ágostai evangélikusoknál 0"9°/o-kal, a görög-katholikusqknál, a görög-keletieknél és a reformátusoknál emelkedett körülbelül 1 / ! 2%díal, azonban már az izrae,litáknál egész 2°/o-kal emelkedett. Az a körülmény, hogy a főiskolákban az izraelita hallgatók számaránya a más vallásúakhoz képest majdnem egész 5°/o-'kal nagyobb, mint a ' középtanodákban, azt bizonyítja, hogy az izraelita hallgatók közű! sokkal többen mennek a középtanodákból a főiskolába, mint a keresztény hallgatók közül, Nagyon természetes, mert sokkal jobb anyagi viszonyok közt lévén az izraelitaszülők, gyermekeiket jobban taníttathatják. Mindent összevéve, az izraeliták közül a középtanodákba aránylag 6 szór annyian, a felsőbb iskolákba pedig 7-szer annyian járnak, min' a többi felekezetűek. Érdekes, t. ház, hogy ezt a ^"^gy aránytalanságot a mi izraelita polgártársaink miképpen indokolják meg. Az »Egyenlőség« ezímű izraelita lap ezeket mondja (olvassa): »Csak az irigység és korlátoltság róhatja föl hibául a zsidó ifjaknak, hogy olyan roppant számban adják magukat a stúdiumra; a gondolkodó magyar hazafi csak örvend neki, hogy ezek az ifjak mennyire megnövesztik a tanúit emberek számát Magyarországon; örvend neki, mert a tudás és intelligenczia emez öregbítői szivükkellelkükkel, minden gondolatukkal és minden érzésükkel magyarok, a magyar míveltséget szaporítják hát, i\ magyar szellemet terjesztik, erősítik, fejlesztik. Csak a stúdium iránt való páratlan hajlamuk magyarázza az aránytalanul nagy számot, melyben a zsidóhitű magyar tanulók a budapesti két egyetemet és a középiskolákat az egész országban frequentálják.« Hát, t. ház, hogy a mi izraelita polgártársainknak gyermekei az összes középtanodákat és főiskolákat oly aránytalanul nagy számban frequentálják, ezt nem vagyok hajlandó csupán a stúdium iránti nagy előszeretetnek tulajdonítani, hanem mint mondám, igen kedvező anyagi helyzetük teszi lehetővé izraelita polgártársainknak azt, hogy csaknem minden gyermekükkel szerencsét próbáljanak a gimnáziumokban meg a főiskolákban. Izraelita polgártársaink igen nagyra vannak azzal, hogy az utóbbi évtizedek alatt a magyar kultúra és irodalom zászlóvivői izraeliták. Szívesen elismerem, hogy vannak izraelita polgártársaink között jeles tudósok és művészek; de én merek abban a véleményben lenni, hogy ha izraelita tudósaink és művészeink esetleg ezt a hálátlan Magyarországot itt találnák hagyni, azért a magyar nem szűnnék meg kultúrnemzet lenni, azért, ha talán itt-ott valami kis hézag mutatkoznék is, betölthetetlen ürt maguk után semmiesetre sem hagynának. Érzem, t. ház, hogy a figyelem is fogy, de meg az erőm is; azért itt mellőzök sok statisztikai adatot; hanem hát az én t. képviselőtársaimat, a kik ezt a szerintem igen-igen ko- • moly dolgot és a vér szerinti keresztény magyar fajt minden téren elnyomással fenyegető helyzetet igen könnyű vérrel veszik, figyelmeztetem valamire. (Halljuk! Halljuk ! a baloldal hátsó padjain.) Nekem az tökéletesen mindegy, ha valaki engem akár szándékosan öl meg, akár véletlenből ; az én életem véget ér. Nekem tökéletesen mindegy, hogy izraelita polgártársaink akár tízért nyomnak el minket anyagi téren és a szellemi pályákon is, mert szellemi tekintetben felettünk állanak, mint az » Egyenlőség* mondja: az izraelita ifjúban rendkívül nagy a hajlandóság a stádiumra, rendkívül nagy a szorgalma, akár pedig azért nyomnak el, mert más az izraelita erkölcs és más a keresztény erkölcs. Mezei Mór: Ez nem igaz! Egy erkölcs van ! Vagy erkölcsösek vagyunk, vagy erkölcstelenek ! Mócsy Antal: Erre- ne térjünk rá, mert erről két óráig lehetne beszélni. (Élénk derültség és felkiáltások a baloldal hátsó padjain. Nagyon jó! Éljen Mócsy!) Más a* keresztény erkölcs, más az izraelita erkölcs, más a mohamedán erkölcs. Meg fognak engedni, de ez így van. Mert az erkölcs alkalmazkodik a vallás tanához. (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó, padjain.) Zmeskál Zoltán:, Ezzel nem sért! Ez tény! Mócsy Antalí T. képviselőház! Tudom, sokan azt mondják: Hja, az egyenlőség elvénél fogva szabad a vásár mindenkinek, izraelita polgártársaink élelmesebbek, eszesebbek, mint keresztény polgártársaink, azért természetesen boldogulnak, a keresztény magyarok pedig, a kik szellemileg gyengébbek, könnyelműbbek, azok természetesen nem boldogulnak. Én t. képviselőház, (Halljuk/ Halljuk! a baloldal hátsó padjain.) abban az esetben is, ha állna is az, hogy az én keresztény magyar fajom könnyelműségénél fogva, szellemi fogyatkozásánál, hibáinál, gyarlóságainál fogva van alantasabb fokon közgazdasági helyzet tekintetében a nálánál állítólag értelmesebb, iparkodóbb izraelitával szemben, akkor sem birom elhagyni az én magyar keresztény véremet. Sőt ágy vagyok meggyőződve, hogy minél gyarlóbb, hibásabb, gyengébb esetleg az a keresztény magyar és így minél inkább ki van szolgáltatva az állítólag tehetségesebb, élelmesebb izraelitának, annál inkább kell törvényes intézkedéssel megakadályozni, hogy a hazafen-
