Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-256

390 356- országos ülés 1898. márczlns 7-én, hétfőn. a melyet nem a kikötött öt frankos tarifáért kell neki Konstantinápolyig vinni, vagy mint szabadhajózást űző társulat a nyugati kikötőkbe szállítani, tehát negligálni fogja az olcsóbb tarifa mellett szállítandó magyar gabonát. Azt talán a miniszter ár sem tudja statisztikai adataival kimutatni, hogy nekünk Magyarországból iparezikkek szállítása körül a Sulina, Nikolajev-útra valami nagy szükségünk volna. Hisz a magyar iparezikkeket sokkal könnyebben szállítják, lia Budapesten waggonírozzák be, mint ha előbb egy Duna, azután tengeri utat, végre Nikolejevbői be Oroszországba még vasúton tesznek egy hosszabb utat. Ennek a Nikolajev-kikötőnek az útvonalba való belevonása egy olyan abuzus, a melynek kárát fogják vallani a magyar termények, de annak igen nagy hasznát fogja venni a társaság, a mely velünk ezt a szerződést kötötte. Ezen pontnak többi részleteire nem teszek most megjegyzést, csak mélyen sajnálom azt, hogy a társulatnak végpontjául Konstantinápoly köttetik ki, s a tulajdonképeni Levantéva való forgalom csak feltételesen van ebben a pontban tervezve, s az is csekély tizenkét járattal. És mély sajnálatomat fejezem ki a felett, hogy így a szerződésnek még ennél a szakaszánál is konstatálnom kell azt, hogy itt tulajdon képen ez a társulat nem lesz egyéb, mint fuvarozója annak a Lloyd-társulatnak, a melylye] tulajdonképen nem ilyen viszonyban, hanem konkurrens-viszonyban kell, hogy álljon elébbutóbb a Levantén. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szerződés 2. §-ához szólani? (Nem!) A vitát e szakasz felett bezárom. B Dániel Ernő kereskedelemügyi mi niszter: Bátor vagyok felvilágosítást adni, hogy Nikolajew miért vétetett fel. Méltóztatik tudni, hogy a gazdasági gépekben tetemes kivitelünk van Oroszország felé, nemcsak cséplőgépek iránt, a melyekből igen szép számot expediálunk Oroszországba, de egyúttal egyéb gazdasági gépeink iránt is nagy az érdeklődés, különösen déli Oroszországban, s így mutatkozott annak szüksége, hogy egy dél oroszországi kikötő is felvétessék. De a papiros iránt is nagy a kereslet és így, ha ilyen olcsó tarifákat lehet megállapítani a déloroszországi forgalomban, alapos kilátás van arra, hogy nemcsak gazdasági gépeket, de papirost is lehet majd exportálni Oroszországba. Ne méltóztassék attól félni, hogy talán azért, mert esetleg orosz gabonát is vihetnek azok a hajók, ezáltal valami különös kárt szenvednének a mi árűczilíkeink, mert az az orosz gabona, a mely Nikolajevből kivitetik, nem fog a Levanteban és Kis-Azsiában elhelyezést találni, hanem mindenesetre tovább megy Nyugat-Európa felé, így azon relácziókban, a melyekre szükségesnek tartottuk a társulattal ezt a szerződést megkötni, ez abszolúte semmi fontossággal nem bir. Már most a mi azt a kérdést illeti, hogy miért vétetett e járatoknak végpontjául Konstantinápoly, bátor vagyok rámutatni arra, hogy itt feltételesen ki van kötve az, hogy a keleti tengerhajózási társulat tovább is kiterjesztheti járatait. Jelenleg nem mutatkozik czélszerűnek és nem is kívánatos, mert a Lloyddal megköttetett a szerződés, a Lloyd-társulatnak pedig az Áegei-tengerre és a Földközi-tengerre kizárólagos privilégiuma van, tehát oda más szubvenczionált társaságok járatai ki nem terjeszthetők. De tekintetbe véve, hogy a Lloyddal kötött szerződés 1906-ban lejár, míg az ezen társasággal való szerződés tovább tart és nem tudjuk, hogyan fognak alakulni a viszonyok, midőn a Lloyddal való szerződés lejár, czélszerú'nek mutatkozott már most ezen társaságnak kötelezettségeit scipulálni arra nézve, hogy akkor, ha a magyar kormány kívánja., ezen társaság járatait az aegeitengeri és a többi kikötőkre is kiterjessze. Ebben áll oka annak, hogy miért van feltételesen kimondva a szerződésben az, hogy ez a társaság továbbra is kiterjesztheti hajózását. így állván a dolog, kérem, méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A kérdés az, elfogadja e a ház a szerződés 2. §-át, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta. Perczel Béni jegyző (olvassa a 3—7. §-okat; észrevétel nélkül elfogadtatnak] olvassa a 8. §-t.) Hock János jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! A 8. §. megengedi a társaságnak a szabad hajózást is és a szakasz második bekezdésében gondoskodik arról, hogy ezen szabadhajózás az osztrák Lloydnak érdekeit ne tángálhassa, mert kizárja minden olyan irányból, a mely irányt a Lloyd hajói látogatják. De különben a szabadhajózástól egy társulatot nem lehet eltiltani. De, vájjon ezen társulat által nem lesz-e veszélyeztetve a fiumei hajóknak szabad hajózása ? Mert az én számításom szerint, ha a magyar nyerstermények oly nagy mennyiségbeír fogják felkeresni a vízutakat, a mint várható, akkor ez a társulat könynyen szállíthat magyar gabonát nyugat felé, különösen Anglia felé is, és akkor ezen egy pár szabadhajózásra szánt gőzös nagyon könynyen kaphatván mindenkor magyar gabonaszállítást Angliába, a mi nagyon kívánatos, de tessék meggondolni azt is, hogy a mi költségvetésünk értelmében csak egy kisebb