Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-256

382 266. oratágos Ülés 1898. márcrfos 7-én, hétfőn. nézve megkétszerezni. Fontosakká váltak az újabb időben ezek az indiai járatok azért, mert a Dingley Bili következtében a magyar czukor kivitele Amerikából kizáratván, ez az Amerikából kizárt czukor most elhelyezést talál a keleten. Ezek okozatos összeköttetésben álló dolgok; mert azáltal, hogy a Dingley Bili Amerikában nagyobb kedvezményt nyújtott a nádezukornak, az addig Kelet-Indiába özönlött nádezukor onnan elvonatott és Amerika felé terelődött, minek következtében a mi ezukortermelésünk számára megnyertük a kelet-indiai piaczot és így érdekünkben állott az, hogy India felé a járatok megkétszereztessenek és e tekintetben a magyar czukor kivitele ép oly elbánásban részesüljön, mint az osztrák ezukoré. Ezenkívül még egyéb járatok is szaporíttattak. Nem akarom azt állítani, hogy a Lloyddal való egyezség csak azért sikerűit, mert a keleti tengerbajózási társasággal előre megtettem az intézkedéseket, hogy magamat fedezzem azon esetre, ha a Lloyddal való egyezség nem sikerűi, de tény az, hogy ez az egyezség sikerűit, még pedig úgy, hogy Magyarország érdekeiuek tökéletesen megfelel. Azt gondolom t. ház, hogy ha figyelembe vcszszük mindezen körülményeket és az adott helyzetet, mely itt előállott, és ha tekintjük azt, hogy összes tengerhajózási intézkedéseink ágy sikerűitek, hogy egyrészt nyugat felé tökéletesen biztosítva vagyunk a forgalom tekintetében az Adria hajózási társaság által, a Kelet felé pedig, különösen India, Kina, Japán felé a Lloyddal való egyezség által és a Levante felé, a Balkán és a kis-ázsiai partok felé biztosítva vagyunk a keleti tengeri hajózási társaság által; ha továbbá tekintetbe veszszük azt, hogy ezek a járatok egymást mind kiegészítik: akkor azt hiszem, hogy ötletszerű intézkedésekről, ötletszerű működésről szó egyáltalán nem lehet, (Tetszés jobbfelől.) hanem igenis az az egész arrangement, a mely itt le van fektetve, egy minden részletében, detailjában átgondolt munka, a mely az ország érdekeinek megvédésére alkalmas. (Helyeslés jobbfelől.) En azt hiszem, hogy mindazok az ellenvetések, a melyek a törvény ellen felhozattak, főleg azon szempontból történtek, hogy Komjáthy Béla t. képviselőtársamnak egy kedvencz eszméjét lanezirozzák, tudniillik egy egységes tengerhajózási . . . Madarász József: Magyar! B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: . . . magyar társaság létesítését. Hiszen t ház, a Keleti Tengerhajózási Társaság is egészén magyar társaság, a mely egészen a magyar kormány ellenőrzése és befolyása alatt áll, ép oly magyar mint az Adria és ép olyan lenne az, a melyet a t. képviselő úr kontemplál. De azt a kérdést vetem itt fel, hogy egyáltalában czélszerű volna-e egy ilyen egységes társulatot alakítani? Hiszen at. képviselő úr most azt mondja, hogy mi rengeteg nagy összeget fizetünk elfecsérelve egyes társaságoknak. Nézzük, melyek azon társaságok, a melyek szubvenczióban részesülnek és mennyit tesz ki az az összeg, azután parifikáljuk a más államokban fizetett szubvencziókkal és nézzük, hogy akkor milyen eredményre jutunk. Nálunk kap az Adria 570.000 forint szubvencziót. A Schwartz-féle vállalat pedig, a mely Fiuméből Velenczébe és Ankonába járatja hajóit s a magyar horvát tengerhajózási társulat kap együttesen 224.000 forintot. Ez kitesz 794.000 forintot. Eddig más tengerhajózási társulat tőlünk szubvencziót nem kap. Komjáthy Béla: Hát a Magyar Folyamés Tengerhajózási társaság? B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: Igaz, hogy van ezeken kivűl még egy más szubvencziónált hajózási társaságunk is, de az nem tengerhajózási társaság. Nevében ugyan benne van a »tengerhajózási* szó, de működését tisztán a Dunára és mellékfolyóira terjeszti ki. Ez a Magyar Folyam- és Tengerhajózási társaság kap 400.000 forint szubvencziót. Igen, de ha a tengerhajózási társaságok szubveuczióját akarjuk bírálat tárgyává tenni, ki kell zárni oly vállalatok szubveucziónálását, a melyek nem tengerhajózási társaságok, minő például a Folyam- és Tengerhajózási Társaság. Egyáltalában, ha a t. képviselő úr azt mondja, hogy a meglevő társaságokat egyesíteni kell, kérdem én, komolyan gondolta-e ő, hogy a Duna-gőzhajózási társaságokat egyesítsük a tengerhajózási társaságokkal? T. képviselőtársam utánzásra való példának hirdette az osztrák forgalmi politikát. Jut-e ott valakinek eszébe, hogy a Duna-gőzhajózási társaságot a Lloyddal egyesítse? Hiszen kinevetnék azt, a ki ilyesmit előterjesztene, mert a folyamhajózásnak oly specziális feladatai vannak és ezek oly kevéssé vannak kimerítve a folyamhajózás mai állásában, hogy mindezen feladatoknak megfelelni csak egy oly hajózási vállalat képes, a melynek igazgatósága másra nem gondol, csak erre. Oly ellentétes érdekű a folyam- és a tengerhajózás, hogy azokat egy kalap alá vonni a legügyetlenebb és legszerencsétlenebb dolog lenne. Nóta bene itt mellékesen megjegyzem, hogy a t. képviselő úr azt mondta, hogy a szabad hajózásra mi 325.000 forintot fizetünk. Ez tévedés, mert csak 80.000 forint van előirányozva, kiadatott tényleg 51.000 forint, ez tehát nagyon