Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-246

246. orejiä^os Illés 1898, február 2S-án, szertHn. 129 elmondani kötelességemnek tartottam s ezeket elmondva, pártolom előttem szólott t. képviselőtársam felszólalását. (Helyeslés.) Lakatos Miklós jegyzői Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház ! Legyen szabad nekem is e tételhez hozzászólanom. Nem volt szándékom felszólalni, mert az általános vitában már jeleztem azokat a hiányokat, a melyek közegészségügyi szempontból a gyermekek testi fejlődése szempontjából észlelhetők, melyeken sürgősen javítanunk kell; igen örvendek azon, hogy az igen tisztelt ház egyszer már alkalmat vesz magának közegészségügyi dolgok iránt érdeklődni, mert azt tapasztaltam a belügyi tározónál is, hogy a közegészségügy érdekében történt felszólalások meglehetős közönynyel fogadtatnak a házban, pedig a lehető legnagyobb tárgyilagossággal a legnagyobb igazságok lettek hangoztatva. A jelen esetben a gyermekek testi neveléséről s arról lévén szó, hogy a fizikumot miként kell kiképezni, magam is többször kifejezést adtam annak, hogy csakis a szabad tornázás az, mely egyenlően fejleszti a szervezetet és elősegíti az észbeli kiművelést is. Elítélőieg szóltam az erőmíívi gyakorlatokról, azaz azoknak túlzásba viteléről, hiszen tapasztalat igazolja, hogy azon középiskolai tanulók, kik az erőmíívi gyakorlatokban az elsők, az észbeli képességben a legutolsók. Erre akárhány példát lehetne felljpzni, miért is én a lehető legnagyobb mérvben kell, hogy kikeljek az erőmíívi gyakorlatok túlzásba vitele ellen, mert, minden ilyen parforsz gyakorlat csak az észbeli fejlődés hátrányára van, de a test egészségére nézve is ár talmas. Sajnos, hogy úgy a vidéken, mint a fővárosban is tapasztaljuk, hogy hiányoznak a szabad tornázásra szolgáló terek és tornatermek, tapasztaljuk egyes középiskoláknál,hogy a rossz levegőjű iskolateremből bemegy a tanuló a még rosszabban szellőzött és rosszabb levegőjű tornaterembe és így a gyermek nem üdülhet akkor sem, mikor tornázik. Miért Í8 nagy gondot kívánok fordíttatni a testi nevelésre, és így arra hogy a szükséges termek és játszó helyek mindenhol létesítessenek, nemcsak a gimnáziumokban, hanem az elemi iskoláknál is. Főleg a szabad játékokra legyen meg mindenütt a szükséges terület. Sajnos, a főváros e részben úgyszólván leghátul áll. Itt pénzügyi szempontból minden teret beépítenek s nemcsak a tanulóknak, hanem a felnőtteknek sincs üdülésre alkalmas helyük. Nagyon kívánatos volna, ha e részben a főyáros más irányt követne s már most gondoskodnék arról, hogy megmentse, vagy megteremtse a szükséges tereket. Mert minden évben nehezebb lesz a hiányokat pótolni, a főváros rohamos fejKÉPVH. NAPLÓ. 1 896-—1901. XIII. KÖTET. lődése folytán, mikor a telkek óriási emelkedést mutatnak napról-napra. Ha Budapest gyors fejlődésének megfelelőleg nem jelölnek ki idején nagyobb üdülő- és játszótereket, úgy Budapest egyike lesz a legegészségtelenebb városoknak. A mai középiskolai tanmódszer is nagyban hozzájárul az ifjúság elcsenevészesedéséhez. Már többször említették több oldalról, hogy igen sok a tantárgy és a tanóra; a gyermek már teljesen fáradtan ér haza és még otthon is pár órát kénytelen tölteni gyakorlatok elkészítésével s e mellett még a zongora és egyéb tárgyak is igénybe veszik idejét, az üdülés és pihenésre nem jut idő. Hozzájárul, hogy egyes tankönyvek nem felelnek meg a tanítás igényeinek. És így egyes tanárok azt kívánják, hogy a tanítvány csináljon jegyzeteket az ő előadásai alatt és abból tanuljon. A jegyzeteket otthon még le is kell tisztáznia, a mi szintén elrabolja azt az idejét, a mely szórakozására kellene. Ez ismét megnehezíti a gyermekek tanulását. De nagyon megszívlelendőnek tartom azálta lános vitánál tett egy megjegyzésemet is, hogy tudniillik arra kell törekednünk, hogy a fiatalság ne jöjjön 9 éves korában a középiskolába; bátran merem ajánlani, hogy 11, sőt Í2 éves korában kezdje a középiskolát. Mert egyáltalán nincs szükség arra, hogy a fiatal ember 18 éves korában menjen az egyetemre. Menjen 20 éves korában, a mikor fizikuma kifejlődött és tud önállóan gondolkodni. Ezen beosztás mellett jut idő arra, hogy mind azokat a tárgyakat, a melyeket a középiskolában kell elvégeznie, nyugodtan megemésztheti és jut ideje a szórakozásra, a játékra, és mindarra, a mi kívánatos a testi nevelésre, a testének edzésére. Ezeket voltam bátor csak röviden megjegyezni és igen kérem a szakminiszter urat, a ki ez irányban teljes igyekezetet fejt ki, bogy különös gondot méltóztassék fordítani a tornázás mikénti keresztülvitelére és a kellő helyiségeknek és játszótereknek beszerzésére és ez irányban méltóztassék a lehető legszigorúbban eljárni úgy a főváros, mint az egész országban. Kérem továbbá, hogy a középiskolai új tanterv behozatalánál, különösen az órák számára legyen nagy figyelem, másrészt pedig az ifjúságnak melyik évben való beiratkozására kell különös gondot fordítani és itt különösen ajánlom, hogy lí év előtt a gyermek a középiskolába fel ne vétessék. (Helyeslés bal/elől.) Lakatos Miklós jegyző: Hock János! Hock János: T. képviselőház! A testi nevelés kérdését vetette fel itt Papp Samu tisztelt képviselőtársam, a ki mint orvos szólott a testi nevelésről: tanügyünk nagyon hátramaradt és a közoktatásügyben nem érvényesülő ágazatáról. Köszönetet mondok neki, hogy a 17