Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-246

124 246. országos illés 1898. február 28-án, szerdán. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Utazási ösztöndíjak felsőbb iskolai tanárjelöltek számára. Rendes kiadások, XX. fejezet, 11. ezím. Kiadás 10.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Tan­kerületi főigazgatóságok. Rendes kiadások, XX. fejezet, 12. czím. Kiadás. Személyi járandósá­gok 66.619 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lakatos Miklős jegyző : Mócsy Antal! Mócsy Antal: T. ház! Minthogy az álta­lános vitában a részletekre nézve is némely megjegyzéseket tettem, nem volt szándékom most felszólalni, azonban a t. túloldalról olyan kijelentéseket hallottam, a melyekre az illető czímeknél észrevételeimet meg kell tennem. Méltóztatnak tudni, hogy vannak az állam által, vannak a felekezetek által és vannak har­madszor községek, magánosok és testületek által fentartott középiskolák. E szerint az állam is háromféleképen gyakorolja felügyeleti és ellen­őrzési jogát. Az állami intézetek felett termé­szetesen közvetlenül rendelkezik, a mindkét fele­kezetű protestáns és más felekezeti tanodákat csak ellenőrzi. Ennek természetesen így kellene lennie a katholikus középtanodákra nézve is, de ezeket a t. miniszter úr nemcsak ellenőrzi, ha­nem felettük a vezetést is gyakorolja a királyi főigazgatók útján. Miután ez a vezetés csak­nem annyi, mint a rendelkezés, és mert liberá­lis szempontból sem lehet a t kormány feladata, hogy különbséget tegyen, ezért óhajtanám, hogy a t. kormány a katholikus középtanodákkal szemben is, a melyek fentartásához az állam a legtöbb esetben semmivel sem járul, szorítkoz­zék az ellenőrzés azon mértékére, a melyre szorítkozik a felekezeti középtanodákkal szem­ben, vagyis mérjen egyenlő mértékkel. A miniszter úr szombati beszéde alkalmat ad nekem arra, hogy úgy fejezzem ki ; magamat, hogy egy kis rektmkáczióval éljek. 0 ugyanis Juriss Mihály t. képviselőtársamnak válaszolva azt mondta, hogy hiszen az úgynevezett királyi katholikus intézeteknél elég a »királyi« czím is, mert hiszen Mária Terézia idejében, midőn a középtanodák keletkeztek, azok egyszerűen »ki rályiaknak« neveztettek. Ez igen természetes, mert hiszen akkor a magyar királyság katholikus királyság, a katholikus egyház államegyház volt, és így akkor felesleges volt a »királyi« jelző mellé odatenni a »katholikus« jelzőt is, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy az királyi katholikus. Ámda erre nézve a törvényes jog­alap egészen megváltozott. A katholikus egy­ház megszűnt államvallás lenni, ép azért már a Bach-rendszer alatt kitették a »királyi« után a »katholikus« jelzőt; sőt többet mondok, a libe­rális kormány, midőn visszanyertük önrendelke­zési jogunkat, éveken át azokat az intézeteket mindig királyi katholikus intézeteknek nevezte. Csak a legutóbbi időben jött divatba, hogy csu­pán »királyiak«-nak neveztettek ezen intezetek, a melyek pedig tagadhatatlanul katholikus ala­pokból tartatnak fenn és így oda kellene tenni a »királyi« után minden félreértés kikerülése czél­jából a />katholikus« jelzőt is. A t. miniszter úr abbeli egyszerű ki­jelentése tehát, hogy magától értetődik, hogy a királyi gimnázium egyúttal katholikus gimná­zium is, mert hiszen katholikus ezéiokra ren­delt közalapokból tartatik fenn, s így ez elég­séges, engemet nem nyugtat meg, tekintettel arra, hogy vannak olyan irányzatok, — nem mondom ebben a házban, vagy hogy a t. kor­mány részéről nyilatkoztak meg ezek az irány­zatok, hanem kinn a sajtó és az irodalom terén, — melyek azt czélozzák, hogy az úgynevezett katholikus tanulmányi alapok megszűnjenek ilye­nek lenni és azon a czímen, hogy királyi ala­pok, közalapokká, közössé tétessenek, hogy min­den félreértésnek eleje legyen véve, én igen óhajtanám, hogy az igen tisztelt miniszter úr a régi jó szokáshoz térjen vissza és tegye a »királyi« jelző után azt is, hogy »katholikus.« (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Thaly Kálmán: Bach-szisztéma! Mócsy Antal: Emlékeztetem a t. képviselő­társamat, hogy a liberális kormány is éveken át mindig »királyi katholikus* jelzővel élt, s csak a legutóbbi években, mintegy négy-öt év óta van divatban, hogy elhagyják a »katholikus« jelzőt. Tehát nemcsak a Bach-kormányra hivat­kozhatunk, hanem a liberális kormánynak 25 esz­tendei gyakorlatára is. Kérem a t. miniszter urat, térjen vissza a régi jó szokásra és nevezze azokat a katholikus intézeteket, a melyek tagadhatatlanul katholikus ezéiokra szolgáló alapokból tartatnak fenn, »ki­rályi katholikus* intézeteknek. (Helyeslés a bal oldal hátsó padjain.) Elnök: Kivan még valaki szólni ehhez a tételhez? Ha senkisem kivan, akkor a vitát be­zárom. • Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Igen röviden reflektálnom kell arra a felszólalásra, a melyet épen most hallottunk. A t. képviselő úr azt a kívánságát fejezi ki a főigazgatósági tételnél, hogy mivel három kategóriájú középiskolák vannak, tudniillik a miniszter rendelkezése, vezetése és a felügyelete alatt álló iskolák, a katholikus jellegű iskolákra vonatkozólag is époly mérvű felügyelet gya­koroltassák, mint a minő az úgynevezett autó-

Next

/
Thumbnails
Contents