Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-246
246. országos ülés 1898. február 23-án, s«erdán. 125 nom, vagyis a protestáns felekezetű iskolákkal szemben gyakoroltatik. T. képviselő ár! Az 1883. évi törvény (Halljuk! Halljuk !) e tekintetben világosan és határozottan intézkedik. Egyáltalában az úgynevezett katholikus jellegű iskolák a miniszter vezetése alatt állanak. Ez már harmincz éves alkotmányos gyakorlat ; de különben is arra nézve, hogy ezeknek a jellege más lenne, mint katholikus, szintén a törvény adhat a t. képviselő úrnak megnyugtatást, a mennyiben az 1883. évi törvény 71. §-a kimondja, hogy (olvassa): »A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló akár római katholikus, akár más jellegű iskolák jogi természete és jellege ezáltal nem érintetik.* A törvénynek egész szelleme az, hogy épúgy, mint Mária Terézia óta mindig a guberniumok által vezettettek, ezt az elvet fentar totta továbbra is ez a törvényszakasz ; de világosan kimondja, hogy a jelenleg fennálló mindenuemü középiskolák jogi természete és jellege, ezen törvény által nem érintetik, a minthogy a katholikus jellege ezen iskoláknak nem is érintetett soha. A múltkor elmondottam mindazokat az intézkedéseket, a melyek e tekintetben a katholikus jelleg megőrzésére vannak hivatva és biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy e fölött a kormány mindig őrködik is. A t. képviselő úr ismét helytelenítette, hogy a tanúimányi alapból fentartott gimnáziu mokat királyi intézeteknek hívják. Mondottam már, hogy ez elnevezés történeti jogon alapszik; de a mellett biztosan és világosan megvan őrizve a katholikus jelleg is. »Királyiaknak« neveztettek épen azért, mert, a mint a t. képviselő úr mondotta, akkoriban ezek kizárólagosan katholikus iskolák voltak, mert másokat akkoriban az állam nem is állított fel. Nem történik tehát ezzel semmi konfiskáczió; a katholikus jelleg igenis gondosan meg van őrizve. Elnök : A tétel ellen kifogás nem tétetvén, megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa) .• Dologi kiadások 13.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Fenyvessy Ferencz előadó: Kérem a t. házat, hogy az átruházási jogot kegyesen megadni szíveskedjék. Elnök: Az átruházási jog megadatik. Nyegre Lászlő jegyző: Állami gimnáziumok. Rendes kiadások, XX. fejezet, 13. czíin. Rendes bevételek, VII. fejezet, 7. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 663.287 forint. Pap Samu 1 Pap Samu: T. képviselőház! Az egészségesen fejlődött fizikum, a testi erő olyan tőke, a melynek nemesak az veszi hasznát, a ki két keze munkájává] szerzi meg a kenyerét, fianem a szellemi munkás is. A szellem egyoldalú, a test rovására történő művelése legalább is kétes értékű az egyén érvényesülése szempontjából az élet küzdelmeiben. Test és szellem fejlesztését összhangba kell hoznunk, különben csak a következő nemzedékeknek és ezzel a nemzetnek satnyulását idézzük elő. A gyermekek iskoláztatása a mai tanrendszer és tananyag mellett, egészségi szempontból sok gyermekre nézve káros hatással van. Sápadt kinézésű, s^egényvéríí, gyakori fejfájásban, idegességben, álmatlanságban szenvedő gyermekeket — fájdalom — elég gyakran látunk az iskolákban. Rövidlátóság, a test helytelen t irtása, sőt gerincz-elgörbülés sem ritka a mindkét nembeli fiatalságnál. E bántalmak annál gyakoriabbak, minél rosszabbak az iskolák higiénikus viszonyai és minél nagyobbak az agy munkája iránti követelmények. A tanulás ideje alatt szerzett bajok szaporítják a katonai szolgálatra alkalmatlanok számát is. Az iskolát végzett fiatalság közt tapasztalat szerint sokkal többen vannak ilyenek, mint a kevesebb iskolát végzett munkásnép közt. Németországban ezer egyévi önkéntus szolgálatra jogosított, tehát olyan fiatal emberek között, a kik legalább középiskolát végeztek, 250-nel több katonai szolgálatra alkalmatlant találtak, mint hasonló számú háromévi szolgálatra kötelezettek között. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a tornázás egymagában, a mely Németországban úgyszólván egyedüli eszközét képezi a fiatalság testi nevelésének, nem elegendő. Ezen kérdésekre későbben még vissza fogok térni. Az igen tisztelt miniszter úrnak egy nagy nevű elődje, Trefort Ágost volt közoktatásügyi miniszter, az iskolai egészségügy javítása czéljából egy egészen új intézményt léptetett életbe, az iskolaorvosok intézményét. Az eszmét, a mely előtte lebeghetett, érteni és helyeselni lehet, de, t. ház, az iskolaorvosok működésétől némi eredményt csak akkor várhatunk, ha őket megfelelő fizetésben is részesítjük, hogy idejöket és tudományukat elsősorban az iskoláknak szenteljék. De e díjazással még távolból sem teszünk feladatunknak eleget. Ennél sokkal fontosabb, mélyrehatóbb és mindjárt hozzá teszem, költségesebb intézkedésekre, újításokra van szükség. Nem akarom részletezni az iskolai higiénia feladatait, csupán összevonva kívánok erről megemlékezni. Minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni kell az iskolák megfelelő világításáról ; egészséges jó levegőről; czélszertíen szerkesztett padokról; óvakodni kell a szellem túlterhelésétől és lehetőleg nagy — a jelenleginél mindenesetre nagyobb — gondot kell fordítani a test nevelésére és edzésére.
