Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-245
112 245. orszfcgos ülés 1898. febrnár 19-én, szombaton. szemitizmusou szokott az ilyen dolog kezdődni, és a kabátverésen szokott végződni. Hát én gyaníttattim azt beszédemben, hogy most oly állapotban vagyunk, hogy a kabátot már ütikverik, és figyelmeztettem és kérve-kértem izraelita polgártársaimat, hogy nézzenek utána, hogy ez ne terjedjen tovább, mert ennek következménye az lesz, hogy most a kábátokon kezdik s majd a kaftánokon végzik. (Derültség és zaj.) Juriss Mihály: T. ház! . . . (Hosszantartó, zajos derültség. Halljuk! Halljuk! jobb/elől. Elnök csenget 1 ) Elállók a szótól. (Zaj. Élénk Halljuk! ktáltások jobbfelöl.) Elnök: Következik a szavazás a személyi kiadások 317.948 forint tétele fölött. Maga a tétel nem támadtatott meg, . . . (Folytonos zaj.) Városy Gyula: Egy fél szót sem értünk, kérünk csendet! (Zaj.) Elnök (csenget): A t, képviselő úr az, a ki legtöbbször beszél zavarólag; nagyon furcsa, hogy most épen ő az, a ki csendet követel. Méltóztassék máskor is a mellett lenni, nagy köszönettel fogom venni. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. Halljuk!) Városy Gyula : Máskor is a mellett leszek ! Elnök: A tétel, 317.948 forint ellen tudtommal senkisem beszélt, és ennek következtében azt hiszem kimondhatom, hogy a tétel megszavaztatik. (Ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Kivannak szavazást ? (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hogy ne !) Kérem azokat, a kik a tételt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség? A tétel megszavaztatott. Molnár Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 381.648 forint. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bevétel 101.903 forint. Elnök í Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Országos közoktatásügyi tanács Rendes kiadások, XX. fejezet, 2. ezím. Személyi járandóságok 10.100 forint. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 13.900 forint. Elnök : Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Budapesti királyi egyetem. Rendes kiadások, XX. fejezet, 3. ezím. Rendes bevételek, VII. fejezet, 2. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok 612.097 forint. Elnök*. Megszavaztatik. Hock János jegyző: Madarász József! (Folytonos zaj. Haüjuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház, tessék mindenkinek helyére menni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Madarász József: T. képviselőház! Bálijuk! Halljuk!) Erkölcsi kötelességet teljesítek, a mikor az egyetem tétélénél felszólalok. Ismerem az egyetem szegényebb sorsú ifjúságának nyomorúságát, nagyon jól tudom, hogy emberbaráti szeretettel segítenek az ország összesei, a menynyire lehető. De úgy tudom, hogy mi fiaink lévén szinte ott az egyetemen, egyúttal t. képviselőtársaim mindnyájának óhajtását fogom rövid szavakkal kifejezni. (Halljuk!) Azt óhajtanám, hogy az ifjúság most, a jelen időben már ue csak jogászszá, hanem minden tekintetben és minden szakban hasznos polgárrá oktassa és nevelje magát. (Élénk helyeslés.) Nevelje magát a földmívelés, ipar, kereskedelem terén époly hü polgárrá, mint a jog, mint a mérnökség, mint az orvosi tan és a többi tanok szakmájában. (Általános helyeslés.) De midőn ezt kijelentem, remélem, hogy hazám ifjúsága, majdan helyettünk e hazának polgárai, meg fogják hallani, szívökbe fogják vésni azon óhajtásunkat, hogy ne csak jogászokká, hanem bármely szakmábani értelmes, munkás, szorgalmas, hfí polgárokká és értelmes egyénekké iparkodjanak magukat nevelni. Azonban mivel tudom, hogy most igen sok szegénysorsú ifjú, bár tanulmányait majdnem bevégzé, pályáján a szegénységgel küzd, (Zaj. Elnök csenget.) én, remélve, hogy t. képviselőtársaim mind heíyeslendik óhajtásomat, azon óhajtásomat fejezem ki, hogy a közoktatási kormánytag, vagyis miniszter úr legyen szíves megfigyelni és a szükséghez képest az értelmes, munkás, szorgalmas és szegénysorsú tanulókat — tudom, eddig is tette, ezután azonban a képviselőház helyeslésével is — a mennyire telhető, segélyezni. (Általános, élénk helyeslés.) Ez az, a mire a t. háztól engedelmet kértem, a közerkölcsi érzet és kötelességem lerovására. (Élénk helyesVs.) Lakatos Miklós jegyző: Mócsy Antal! Mócsy Antal: T. ház! A lehető rövidséggel kívánok nyilatkozni. Mivel hogy az egyetem kérdése az általános vitában már több oldalról meg volt világítva, épen azért én a lehetőségig igen rövid lehetek. A múlt esztendőben körülményesebben indokoltam, épen azért azt most én nem teszem, hogy miért tartom én szükségesnek, hogy az egyetemeknél nemcsak a katholikus, hanem minden vallásfelekezet számára az ifjúság erkölcsi vezérlése czéljából hitszónoki állás szerveztessék. (Helyeslések balfelöl.) Bátorkodom ezúttal is a t. miniszter úr figyelmét újra felhívni erre. Szó volt a harmadik egyetem kérdéséről
