Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-226

90 államvasúttársaság magyarországi vasútvonalainak megváltása folytán elvállalt évi járadékok. Kiadás, 7. czím. Évi megváltási járadék 9,598.500 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa).- A hat és fél millió arauy forintnyi részösszeg után a 17°/o-ot meghaladó 2°/o felpénztöbblet 130.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Az osztrákmagyar államvasúttársaság által a magyar kormány rendelkezésére bocsátott öt millió forintnyi előleg évi törlesztési járadéka 250.000 forint. Elnök : Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Az aradtemesvári vasút elsőbbségi és részvényadósságának évi törlesztési járadéka 288.745 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Előlegezések a vasúti kamatbiztosítás alapján. Rendes kiadások. IX. fejezet. Kiadás 438.508 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): HorvátSzlavonországok beligazg^tási szükséglete. Rendes kiadások. X. fejezet. Kiadás 8,307.881 forint, Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Állami számvevőszék. Rendes kiadások. XI. fejezet és VI. fejezet, 2. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 139.843 forint Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 10.500 forint. Elnök*. Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Nyugdijak 53.781 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Közigazgatási bíróság. Rendes kiadások. XII. fejezet. Átmeneti kiadások. II. fejezet, 1—2. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 243.118 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 21.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa) .• Átmeneti kiadások. A m. kir. közigazgatási bíróság helyiségeinek bebútorozására és felszerelésére 3000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa) : Rendeletek Tárának folytatólagos beszerzésére 4000 forint Elnök: Megszavaz!atik. Perczel Béni jegyző (olvassa); Miniszterelnökség. Rendes kiadások. XIII. fejezet, 1 — 3. czím és VI. fejezet, 3. czím. Átmeneti kiadások. III. fejezet, 1—5. czím. Rendkívüli bevételek. nuár 27-én, csUUirtBkdü. I. fejezet. Kiadás. A miniszterelnökség költségei. Személyi járandóságok 123.640 forint. Elnök : Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 92.500 forint. Hock János! Hock Jánosi T. ház! A dologi kiadások 8-ik tételéhez szólok az úgynevezett informatív szolgálatok költségeire előirányzott 50.000 forinthoz. Ezt a tételt 1894-ben állították be a budgetbe, még pedig ha jól emlékszem, Pázmándy Dénes képviselő felszólalására, a ki sürgette, hogy az akkoriban külföldön rendkívül elterjedt román agitáczióknak ellensúlyozására a külföldi sajtóban informatív czélokra bizonyos összeget állítsunk be a budgetbe. Az akkori kormány élén Wekerle Sándor miniszterelnökkel helyesnek találta a felvetett eszmét, bár ellenzéki oldalról jött, beállította a tételt és dicséretükre legyen mondva, abban az időben elég ügyesen is osztották be, mert a franczia sajtóban, revuekben, folyóiratokban olyan czikkek jelentek meg, melyek felvilágosították a közönséget a román agitátorok túlzásairól, a magyar álláspont jogosultságáról és ekként Francziaországban igaz meggyőződést keltettek az érdeklődőknél és bizonyos rokonszenvet hazai viszonyaink iránt is. Mert, t. ház, a közönség legnagyobb része a sajtóból meríti a maga érdeklődését, szellemi táplálkozását, kiváltképen Francziaországban, a hol a nemzeti chauvinizmus úgy benn él mindenkiben, hogy csupán a saját ügyeikkel s saját dolgaikkal foglalkoznak és a külföld legérdekesebb politikai kérdéseit csak átmenetileg tekintik, a mennyiben az újságok eléjük tárják. A franczia sajtó különben is rendkivüi alkalmas terrénum volt a nemzeti izgatásokra és az egész vonalon úgyszólván, felvonultak ellenünk kiosztott szerepekkel a nemzetiségi agitátorok. Hogy a franczia sajtó ily alkalmas terrénum, annak, t. ház, történelmi oka is van, hiszen tudjuk, hogy a franczia népnek a köztudatában úgyszólván még a régibb korból átöröklött Nagyomány, hogy Francziaország mindig a gyengéknek protektora és védője az elnyomottaknak. Ez a gondolat még a keresztes hadjáratok idejéből maradt fenn Francziaországban, a mikor megindult ott egy nagy mozgalom a Kelet felszabadítására, hogy a keresztény elemeket ott talpra állítsák a hitetlen államhatalommal szemben. Azóta ez a nézet benmaradt úgy szólván a franczia közvéleményben és elvi állásponttá fejlődött, hogy a Keleten Francziaország természetes védője és istápolója a kereszténységnek és az elnyomottaknak. Ez az oka, hogy Khinábau vagy Kelet-Ázsiában, ha valami konfliktusa támad az államhatalommal a keresztényeknek, rendszerint a franczia konzulátusnak, vagy követségbe, országos ttléa 1898, j