Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-224

224. országos ölés 1898. január 25-én, kedden. 41 ban jelentékenyebb részt nem vettem, mivel a zárszámadási eredmények meglehetős kedvező színben tüntették fel az államháztartást, 1894-ben már szükségét* láttam annak, hogy rámutassak a kedvezőtlen körülményre és a költségvetéssel bővebben foglalkozzam. Rezultáltam tehát akkor oda, hogy a 95-iki pénzügyi évnek eredménye már csak mintegy 4 usque 8 millió forint közti zárszámadási felesleggel fog záródni. A mit 1894-ben 1895-re véleményeztem, az be is kö vetkezett, mert az 1895-iki zárszámadások csakugyan mintegy 6,800.000 forint fölösleget tüntettek fel. Gondolom, hogy akkor nem kombináltam rosszul, mert ezen állításom számszerűleg is igazoltatott. (Helyeslés a baloldalon.) Még inkább fokozódtak aggodalmaim, t. ház, 1895-ben, a mikor az 1896 iki költségvetést tárgyaltuk; és akkor már határozottabb alakot öltött felfogásomban az a gyanú, hogy azon esetben, ha határ nem szabatik annak a pénzügyi gazdálkodásnak, a mely folytattatik, akkor múlhatatlanul be fog következni az az eredmény, melytől féltem és féltettem az országot: tudniillik a deficzites esztendő. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) S mi az eredmény, a mi előtt most állunk? Az, hogy az államháztartás tényleges kezelésének eredményei a 1896-iki zárszámadásokban 1.600.000 forint defiezitet tüntetnek fel, a mivel úgy látszik senkisem foglalkozott, mert hiszen sem a sajtóban, sem a közvéleményben erről mitsem hallottunk. Igaz, hogy az előírási eredmény 15.000.000 forintot tüntet fel; erre azonban csak egy megjegyzést teszek. Az előírást magát irányadó szempontúi vagyis olyanul, a melyre bazirozhatunk és baziroznunk kell, elfogadni nem lehet. Egyszerűen azon okból, mert a pénzügyi évek eredményei a következő évben mindig rektifikálásra szorulnak, mint azt a cselekvő és terhelő hátralékokra nézve látjuk. Másodszor azért nem, mert az előirt bevételek nem szoktak mind befolyni és ezekben mindig hátralékok mutatkoznak, ellenben az előirt utalványozott kiadások rendszerint kifizetésre kerülnek. Ha tehát az előírást veszem is, megengedem, hogy az előírás szerint a deficzites állapot még be nem következett, de mindenesetre a deficzites állapothoz maga az előírás adatai is közelebb vittek bennünket. De még ezzel sem elégszem meg, t. ház! Mert arra nézve, hogy ez az aggodalom komolyan fenforog, nekem az adalokat maga a pénzügyi bizottság két kimutatása szolgáltatja, és mert ezen adatok azért terjesztettek elő, hogy ezekre építve azokból konzequencziákat le is vonjuk. A két kimutatás ugyanis nagyon érdekes és megfigyelésreméltó. (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyi bizottság jelenKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XII. KÖTET. téséhez, mint mondom, két rendbeli összehasonlítást csatol. Egyik "összehasonlítás vonatkozik arra, hogy az államháztartás keretében az a 12 rendbeli nagy bevételi tétel, a melyen körülbelül államháztartásunk zöme nyugszik, a korabináczióra milyen támpontokat szolgáltat ? Ezen 12 tétel tényleges eredménye 1896-ban minf bevételt 447,700.000 frtot tüntet fel. Ezzel szemben 1896-han ugyanezen 12 tételnek előirányzati bevétele 406 millió frtot tett ki, tehát a felesleg ezen 12 tétel bevételeiben 41,700.600 frt volt és íme ez az év mégis 1,600.000 frt deficzittel záródott a tényleges kezelésnél. Gondolom, ezek elég világos számadások. (Hegedűs Sándor tagadólag int.) Ez a kimutatás, a mely előttünk fekszik, a melynek egyikét az 1896. évi tényleges eredmény képezi, ezen 12 tételben 447,700.000 frtot mutat mint bevételi eredményt. Azt gondolom, ez ellen kifogást nem lehet emelni. Ezzel szemben az 1896 iki előirányzat ugyanezen bevételi tételben 406 millió frtot tüntet fel, tehát a tényleges eredmény 41,700.000 frt felesleget mutat és ezzel szemben az 1896. év zárszámadása a kezelésben 1,600.000 frt deflczitet tüntet fel. Ez egyszerű számadás kérdése és azért nehéz kifogásolni. De menjünk tovább. Ugyanezen kimutatás alapján, most parifikálja a pénzügyi bizottság a 96. évi tényleges bevételekkel szemben, az 1898. évi előirányzatot és ennek az eredménye a következő: 1896-ban, mint mondám, a 12 bevételi tétel eredménye 447.700.000 frtot tett ki, most pedig 1898. évre ugyanezen 12 tétel czímen az előirányzat 418 millió frt, tehát a felesleg már csak 28,900.000 frt. Ha tehát a 41,700.000 frt több bevétel mellett 1896-ban defiezit volt; méltóztassék megbírálni, hogy 1898-ban lesz-e és mi lesz az eredmény? De menjünk még tovább. Itt van egy második kimutatás, a mely még klasszikusabban tünteti fel a helyzetet. Ebben tudniillik az 1897. évnek háromnegyedében elért tényleges eredményekhez mérten van parifikálva az 1898. évi előirányzatnak ugyancsak háromnegyed évi része és ebből kitűnik, hogy 1897-re a tényleges bevétel háromnegyed esztendőn keresztül a sokszor említett tizenkétrendbeli tételből kitett 321 millió forintot. Ezzel szemben az 1898. év háromnegyedére az előirányzat 314,100.000 forint felesleg, tehát még mindig van, de már csak 7,200.000 forint. Ha most ezt kiegészítjük a negyedik negyedre és ekként állítjuk össze az eredményt, akkor ki fog tűnni, hogy egész évre a felesleg 9,600.000 forintot fog tenni. Már most 1896-ban a tényleges eredmény 41,700.000 forint pluszt tüntetett fel és mégis deficzit volt, mi lesz 1897-ben, a mikor a többlet csak 28,900.000 forint és még inkább mi lesz 1898-ban, a hol 6