Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.
Ülésnapok - 1896-222
222. országos ülés 1808. január 21-én, pénteken. Sínem tudom, hogy nagyobb Összegeket kért a hadügyminiszter legutóbb is a delegáczióban ezen gyanús anyagból épült sátortábor fentartására. Azt hiszem, hogy ott is sokat lehetne megtakarítani. Tudok esetet, mikor a Hanságból a Fertő mellől vásárolták ősszé a szénát, hordották nagyobb vasúti állomásokra, mondjuk Pozsonyba, ott lerakatták kazalokba, s onuét vitték a galicziai lovasság részére a Ferdinandsnordbahn-on Kolomeába. Mire való a munkács-stryi és a mező-laborczi összeköttetés, mikor megkerülik vele a fél monarchiát, lerakják kétszer-háromszor, messziről tengelyen szállítják és úgy látják el a galicziai lovasságot a Fertő mellől szénával. Vagy a montur-liferálásnál, mikor a brassói ezred —mondjuk — Triesztben fekszik, Morvaországból, Bríinnből minden készletet előbb elküldenek Brassóba, ott lebélyegzik, és onnan küldik el Triesztbe. Onnét a régi ruhákat visszaküldik Brassóba, s onnét megint Brünnbe reparálás végett. Ilyen sok hercze-hurczát csinálnak, mert a helyett, hogy a bélyegzőt küldenék el egy-egy altiszttel, a masszákat küldik el. Ez az a hadseregben, fájdalom, még most is uralkodó czopf-rendszer, a mely a takarékosság ellen van. Ennyiben érintettem én a találmányokat, nehogy úgy járjunk el most a"? ágyúknál, mint a puskáknál, hogy milliók legyenek kidobva és utólag derüljön ki, hogy könnyelműen és hiába adattak ki a milliók. Azért örülök, hogy a miniszter úr biztosít arról, hogy az átvizsgálások alaposan történnek. Én is ezt óhajtom és világért sem akarnék takarékoskodni a vizsgálati költségekben, hanem komoly átvizsgálást óhajtok, nem mint a múltban, mert elég példa van, hogy a magunk kárán tanúihassunk. . A miniszter úr egyik további megjegyzésemre oly felvilágosítást adott, a melyben nemcsak hogy meg nem nyugodhatom, de figyelmeztetem az egész házat, hogy nagy közjogi sérelmet ejtett a miniszter úr. Én nem azt kérdeztem, hogy a Ludovika-Akadémiában milyen lesz a jövő, — mint ő mondotta, — ez majd itt lesz, és ha Isten éltet, megnézem, meg is kritizálom — hanem a mostani állapotot kérdeztem, hogy hány tantárgy taníttatik német, nyelven. A miniszter úr maga is elismerte, hogy taníttatik, mert azt mondta, hogy a magyar mellett igenis szükségesnek tartja tannyelvképen. Ez már törvénysértés. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az ellen én sem szólok, hogy tantárgy legyen a német, és a franczia nyelv, sőt óhajtom, hogy az legyen, de nem szabad német nyelven előadatni, mert az határozottan ellenkezik a honvédség magyar szolgálati nyelvével. Hiába mossuk — magyarázzuk, ez törvényszegés. De itt egy nyilatkozatot is tett a miniszter úr, a melyet felszólalás nélkül Nagyni nagy hanyagság volna. Azt mondta, — majdnem szórói-szóra —: igenis elkövetek mindent a német nyelv tanítására, mert ezt megköveteli a két nyelv paritása. B. Fehórváry Géza honvédelmi miniszter: Ezt nem mondtam! Thaly Kálmán: Ezt mondta — felirtam rögtön — a két nyelv paritása. Rögtön vettem az írásomat és feljegyeztem. (Zaj.) B. Fehérváry Géza honvédelmi miniszter : A paritás szót ki sem mondtam! Thaly Kálmán: T. ház! Hála Isten, Magyarországban vagyunk és a honvédelmi intézmény a honvéd-törvény szerint nem ismeri más nyelvnek a paritását; itt Magyarországon nem ismerünk nyelvet, a mely paritásba volna helyezhető a magyarral. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Vigyázzon t. miniszter úr, a miniszteri székből ilyen nyilatkozatot ne méltóztassék tenni. (Helyeslés a szélső baloldalon). B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem is mondtam! Thaly Kálmán : Én tiltakozom az ellen, hogy más nyelv paritásba helyeztessék a magyar állami nyelvvel, akár pedig a honvédségnél paritásba helyeztessék a magyar nyelvvel más nyelv. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ott nyelvek paritásáról szó uem lehet, szónak nem szabad lennie. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ott a magyar nyelv áll elől és egyedül és a többi nyelv mélyen alatias. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És örülök, hogy ez így van, mert ha így nem volna, akkor Ausztria sorsára jutnánk mi is. B Fejérváry Géza honvédelmi ininisz ter: Eszemben sem volt paritásról beszélni! (Élénk felkiáltások balfelől : Azt mondta: Tanítás!) Thaly Kálmán: Jól hallottuk, paritást mondott, fel is jegyeztem. (Zaj jobbfelöl.) T. ház! Ez ellen a felfogás ellen és a német nyelvnek a magyarral paritásba helyezése ellen akár a Ludovika-akadémiában, akár az országban a legélesebben kell tiltakoznom. Érdekes nyilatkozatot tett a miniszter úr az én ég Bolgár Ferencz t. képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy a védtörvény meghozatala óta tíz év letelvén, ép az új védtörvényjavaslat a most kezdődő évben tárgyalás alá fog jönni, mi valóság van azokban a hírlapokban már megjelent közlésekben, hogy az újonczlétszám tetemesen emelkedni fog. A t. miniszter úr azt felelte, aziránt még magam sem vagyok tisztában, és hogy nem nyilatkozhatik, hanem várjunk, míg beterjeszti a javaslatot. Azt én is tudom, hogy mikor a törvényjavaslatot beterjeszti, abból meggyőződhetünk, hogy mit akar. Én azonban azt is kértem a