Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-200

200. országos ülés 1897. deczeiuber 18-án, szombaton. 6S ságot; (Derültség éz zaj d szélső baloldalon.) semmi egyéb, ez ki van véve. És ha arra azt mondja Kossuth Ferencz t. képviselőtársam, hogy miféle Önrendelkezés mely mástól függ, hát bocsánatot kérek, itt tévedésben van. Először ezen határozatok, azoknak életbeléptetése nem függ senkitől, csak mi mondjuk ki, ez is tőlünk függ, hogy a viszonosságot megvárjuk, és ha ilyen deklarácziók egyáltalában lehetségesek nem lennének, hisz akkor — hogy a magánjogból hozzak fel példát — az a betíítől, az ajándékozástól épen a v betűig, a végrendelkezésig egyáltalán semmiféle önálló intézkedés nem volna lehetséges, (Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) mert ezekben mindig az illető intézkedésnek létrejötte a másik fél elfogadásától függ ugyan, mert különben nem lehetséges ajándékozás és nem lehet hatályos a végrendelet, (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ne oda beszéljen! Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) de nem az intézkedő függ attól. ( Zaj a szélső baloldalon. Tetszés jobb felől.) Az alapeszmék, az alapérdekek pedig, a melyekről itt szó van, — a mint igen helyesen méltóztatott tegnap Bartha Miklós képviselő úrnak közbekiáltani gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam beszédében — le vannak téve azon sokszor említett törvény B8. §-ában és itt az 59. § ban, — a melyre én akarok hivatkozni — említi az érdekek kölcsönös érintkezésének fontosságát és számos voltát. Ezen érdekek számos volta és fontossága indította tehát Deák Ferenczet és a kiegyezés akkori megteremtőit arra, hogy akkori j'ogaink teljes feutartása mellett vámszövetséget kössenek. KoBSllth Ferencz*. Szabad kereskedelmi rendszer mellett! Hegedüs Sándor: Ezzel szemben most közbekiáltotta Kossuth Ferencz^ t. képviselőtársam és tegnap kifejtette Barta Ödön t. képviselő sam, hogy akkor azonban szabad kereskedelmi rendszer volt és most védvámrendszer van. A nélkül, hogy abba a hibába esném, hogy egyoldalúan elébe álljak egy oly dolognak, a melyet most nem tárgyalunk, kötelességemnek ismerem konstatálni, hogy ha akkor a szabad kereskedelem rendszere mellett előnyösnek tartottuk a vámszövetséget, úgy az abból a szempontból határozottan helyes. Mert mi egy vámközösségnek in theoria az előnye bármely országok között? A piacz. Egyiknek is, másiknak is. A piaczot a szabad kereskedelem annyira nem biztosítja, mint a védvámrendszer. És a nemzetközi viszonyokban mi az előny? A nemzetközi viszonyokban az előny bizonyos exkluzivitással járhat, így ha másutt hasonló előnyök fel nem találhatók. Mikor Európában a 60-as és 70-es évek elején a szabad kereskedelmi rendszer uralkodott, akkor úgy a mi nyersterményeinkre nézve, mint Ausztria iparczikkeire nézve sokkal könnyebben találhatott piaczot e határokon kivííl is, mert védvámok a külországokban, oly mértékben legalább, a mint most vannak, nem voltak és a tengerentúli verseny nem létezett. Most a védvámok fokozatosan zárták el a piaczokat és a tengerentúli verseny rohamosan mind beljebb és beljebb hatol és ennek következtében a versenyképességet nagy mértékben nehezíti. Ha tehát azt méltóztatnak mondani argumentumképen, hogy igazolja a vámszövétséget a szabad kereskedelem, bocsássanak meg t. képviselőtársaim, sokkal inkább igazolhatja a védvámrendszer. Természetes, hogy ez még sokkal inkább áll Ausztriának iparczikkeire nézve, tehát reá nézve még fontosabb. (Élénk ellentmondás a szélső baloldalon.) De, t ház, itt állunk a feladat előtt. És a feladat kettő: Mi történjék a jelenben és mi történjék a jövőben? Minden átmeneti időben, és minden átmeneti rendszerben, akár nemzetgazdaság, akár jog, akár mi legyen a kiindulási pont, természetesen mindig a status quo; és RZ SL különös, hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársam ezt tagadja,„úgy határozati javaslatában, mint beszédében. 0 teljesen igazolja, hogy 1898. január elsejére már intézkedni kell, nemcsak határozni, nemcsak elveket proklamálni. Intézkedni kell az összes pénzviszonyok és vám tekintetében. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hegedüs Sándor : A törvényjavaslat mit mond? Az könnyen oldja meg a dolgot. Azt mondja, a status quo megmarad, még pedig törvényes úton mondatik ki ezen fentartás. Kossuth Ferencz t. képviselőtársam .. . (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek! Hegedüs Sándor: .... határozati javaslatában gyakran ezt a jövő előzi meg és az a jelen elébe van téve. Ki akarja mondatni most, hogy mit kell a jövő feladat tekintetében tenni és ezért proklamálja már most az önálló vámterületet. Igaz ugyan, hogy azután a határozati javaslatának végső passzusában utasítani kívánja a kormányt, hogy az átmeneti szabályzatok iránt intézkedjék. Ez megközelíti a gyakorlati feladatot, de nem oldja meg, mert ő maga azt mondja, hogy a kormány lépjen érintkezésbe és pedig — a mint beszédében kifejezte — mindjárt, ő mondja azt, hogy az ország érdekeire való tekintettel miképen kell gondoskodni az átmenetről; azonban azt maga sem vonhatja kétségbe, hogy az meglehetős hosszú alkudozást és előkészületet tesz szükségessé. Mi marad addig? Marad addig a statusquo. 0 tagadja a status quót, többet mondok, nekünk azt a szemrehányást teszi, hogy a status quónak törvény útján való fentartása által is törvénysértést, alkotmánysértésl követnénk el;