Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-199

40 199. országos ülés 1897. nem látom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha azonban, 1. ház, arra nézve tétetnek e házban módosítások, hogy tudniillik e gondolat, mely szerint úgy most, mint a törvényben előállott eshetőségben más alapon, mint a vámterületi önállóságnak alapján Magyarország elvileg nem állhat és más alapon nem tárgyalhat, ha ez a törvényjavaslat szövegében minden félreértés ellen még jobban biztosíttatnék, azt én hálásan fognám venni, esetleg magam is indítványozni fogom a részletes tárgyalás során. Ezekben beszámoltam azokról a szempontokról, a melyeknek helyes mérlegelése után én arra az eredményre jutottam, hogy az előttünk levő javaslatnak sem intézkedő részében, sem abban a részében, mely a kormányra nézve utasítást tartalmaz, közjogilag sérelmes momentum nem foglaltatik. Mihelyt ezt tisztán láttam, már most a politikai mérlegelésnek a kérdése állott elő, vájjon ahhoz szavazatommal járúljak-e, vagy nem? (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A politikai szempontok, melyek egy ellenzéki pártot ilyen kérdés feletti elhatározásában vezetnek, egész jogosultan lehetnek pártpolitikai, lehetnek bizalmi természetűek. Engemet és t. elvbarátaimat semmi szemrehányás nem érhetne, ha mi azt mondanánk, hogy daczára annak, hogy közjogi kifogást a javaslat ellen nem teszünk, mégis, mert a kormánynak politikai tevékenységét elítéljük, mert benne nem bizunk, mert különösen a kiegyezés ügyében elkövetett hibáinál fogva e téren még kevesebb jót várhatunk tőle, mint bármely más téren, e javaslatot meg nem szavazzuk. Ezért minket rendes körülmények között szemrehányás nem érhetne és én senkinek szemrehányást nem teszek, a ki egész eljárását erre az alapra fekteti. De, t, ház, előttem oly politikai érdekek lebegtek, és minket elhatározásunkban olyan politikai érdekek vezettek, a melyeknek súlya mellett eltörpül a bizalmi szempont és a politikai ellentét, a mely minket a kormánytól elválaszt. (Helyeslés bal- és jobbfelöl.) A mint a minap egy a napirendre vonatkozó szavazáskor egy közbeszóló képviselőtársamnak mondtam, ha én ebben a pillanatban el tudnám választani a kormány érdekét az ország érdekétől; ha én fel tudnám most a kormány nehézségeit használni és ezáltal azt a kormányrendszert megbuktatni a nélkül, hogy az én felfogásom, az én előrelátásom szerint ezzel a nemzet érdekét sérteném, hát én ezt ezer örömmel tenném. Tessék elhinni, sokkal könnyebb volna ezt tennem, mint a mit most teszek. (Tetszés bálfelól. Derültség és zaj a sssélsó baloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! Egy hang a szélsőbalon: Tojástánczot jár! Mozgás balfelöl.) Itt semmi tojástánezről nincs szó, t. képdeerember lf-én, pénteken. viselőtársam. (Mozgás. Egy hang jobb felöl: Ki mer ilyet mondani ebben a házban?) Itt állok én, nem mint mai gyerek, hanem 25 éves parlamenti múltammal. (Élénk éljenzés és taps a balés jobboldalon.) Ennek a 25 éves parlamenti múltamnak alapján megkövetelhetem, hogy bármiért helytelenítse is valaki az én eljárásomat a maga felfogása szempontjából, annak motívumaihoz a kételynek árnya se férjen, (Zajo$ tetszés, éljenzés és taps a bal- és jobboldalon. Mozgás a szélsőbalon és felkiáltások: Igaza van!) Olfty Lajos: Igaza van! Erre nincs joga senkinek! Bartha Miklós: Nem úgy kell vele bánni, mint Bánffyval! Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, ne szóljon közbe. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert: Az országnak az az érdeke, a mely minket vezetett, a melyet, ha valaki tőlem eltérőleg fog fel, én őt azért sem nem kárhoztatom, sem nem gyanúsítom; melynek felfogása azonban engem vezetett s a melyet a ház és az ország előtt kitárni akarok, a követkézé : Odavetette tegnapi, nagyórdektí beszédében Kossuth Ferencz t. barátom, hogy ő tagadja, mintha itt valami komoly, valami kivételesen nagy helyzet volna. Hát, t. ház, lehet, hogy neki igaza lesz, mert csak az ezentúli események fogják meghatározni, mivel állunk ma szebben • egyszerűen lekéséssel egy terminusról, a mi magában véve, megengedem, csekély dolog, vagy e lekésós mögött olyan események rejtőznek-e és készülnek-e, a melyek Magyarországot sok mindenféle téren új állásfoglalásra, új irányzatoknak megállapítására fogják kényszeríteni. De bármint legyen ez, t. képviselőház, lehet, — én óhajtom, vajha úgy legyen, — hogy néhány hét, néhány hónap múlva ez a mai helyzet retroszpektive igen kicsinek, igen közönségesnek fog bizonyulni; lehet, hogy Ausztriában — és én óhajtom, hogy úgy legyen — a beiállapotok ismét rendes alkotmányos mederbe fognak jutni, (Egy hang a szélső baloldalon: Bajosan! Mozgás.) lehet, hogy Ausztriával ismét mint normális állapotban levő alkotmányos országgal meg lehet állapodni, vagy meg nem állapodni a szerint, a mint a mi gazdasági érdekeink parancsolják, és akkor igaza lesz Kossuth Ferencz t. barátomnak, a ki a mai helyzetnek túlzása elől óva int. De nem szeretek jóslatokba bocsátkozni, tehát megmaradok ennél az egyszerű tételnél: lehet az ellenkező is, (Igaz! Úgy van! balfelöl.) lehet, hogy e mögött a terminus-mulasztás mögött a szomszéd és velünk szövetséges állam belállapotainak olyan fejlődése, olyan elementáris erőknek összeütközése rejlik, melyekről ha vájjon lehet-e azokat