Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-199

199. oriiágos llés 1897 „ deezentber 17-éa, pénteken. m minden más állami ügykör fölött; következtek aztán azok a szakaszok, a melyekben részint kimondatik, hogy politikai szempontból kívánatos a vámközösség alapján megegyezésre jutni, részint felsoroltatik, hogy az ilyen váoiszövetségnek mi lenne közgazdasági tartalma, részint pedig a 61. §-ban kimondatik, hogy ilyen vámszövetség egyedül az alkotmányos kormányok előterjesztésének útján a két parlament alkotmányos megegyezésének alapján köthető meg. Erre rá azután következik a 68. §-nak az a mondata, hogy »ha, és a mennyiben az előbbeni szakaszokban körülirt tárgyak felett és az ott meghatározott módon a megegyezés nem sikerülne, az ország önálló intézkedési joga lép életbe és az országnak jogai minden tekintetben épségben tartatnak«. Az előző szakaszok megvilágításával kell tehát megvizsgálni a 68. §. értelmét. Azért annak oly magyarázatai, a melyek, nem gond >lom, hogy itt e házban hozattak fel, hanem egyes publiczisztikai közleményekben olvashatók voltak és magánbeszélgetésekben előfordultak, mint hogy ha a 68. §-ban az ország önrendelkezési joga annyit jelentene, hogy az ország azt teheti, a mi neki tetszik, tehát esetleg vámszövetséget is köthet, nem tarthatók; mert a 68. §. intézkedései egy alternatívát fejeznek ki, tudniillik ellenkezőjét anaak, a mi a korábbi szakaszokban a vámszövetség létrejövetelére nézve megmondatott. A 61. § ban előirt módon létrejöhet a vámszövetség; ha az nem jön létre, a 68. §. alapján életbe lép az ország önálló intézkedési és rendelkezési joga. Ezek a kitételek ebben az összefüggésben nem jelenthetnek mást, mint a kettős alternatívának másik oldalát, jelenthetnek tehát akármit, de csak vámszövetséget nem. Ezt, mint az alternatíva másik ágát, egyenesen kizárják. Ennél kevesebbet ebben a szakaszban találni nem lehet, de eunél többet belemagyarázni, ha politikai preokkupáczió nélkül, tisztán közjogi szempontból nézzük a dolgot, szintén nem lehet. Az önálló rendelkezési és intézkedési jog az országnak oly rendelkezése, a mely minden egyéb lehet, csak vámszövetség nem. Mi az a vámszövetség? A vámszövetség két, vagy több állam akaratának egymás iránti lekötése abból a ezélból és azzal a tartalommal, hogy úgy egymás közt, mint minden idegen faktorral szemben a vámszövetség tartamára önálló vámpolitikai egyéniségüket elvesztik és egy vámpolitikai egységgé olvadnak össze. Ez a vámszövetség. Nem az a vámszövetségnek a karakterisztikuma, hogy vájjon egymás határán vámot szednek-e és milyent, — ez a közgazdasági politika kérdése, — hanem az a karakterisztikuma, hogy egymással és minden harmadik tényezővel szemben egymás akaratát lekötik abban az irányban, hogy önálló vámpolitikai egyéniségükről lemondván, vámpolitikai egységet képeznek. Ennek folytán a vámszövetség ideje alatt sem egymással szemben, egymástól függetlenül nem határozhatnak oly tárgyakra nézve, a melyek a vámszövetségbe belevonattak, sem idegen faktorral, harmadik, vagy negyedik állammal szemben egyezményeket, szerződéseket, vagy bármi néven nevezendő megállapodásokat különkülön nem köthetnek, mem módosíthatnak, nem magyarázhatnak, hanem csak együttesen. Ha már most kimondjuk azt, hogy 1897 végén megszűnik Magyarország és Ausztria közt a vámszövetség; ha mi kimondjuk azt, hogy az ország önálló intézkedési és rendelkezési joga lép életbe, ezzel mi azt mondottak, hogy nem lehetséges, nem köthető meg, nem jöhet létre, fenn nem tartható, nem prolongálható ezen a módon Magyarország és Ausztria között az a jogállapot, mely szerint egymással kölcsönösen lekötött akarattal, úgy egymással szemben, mint harmadik faktorral szemben egy vámpolitikai egységet képez. De ilyenről ebben a javaslatban nincs szó. Ez a törvényjavaslat először nem tartalmaz Ausztria és Magyarország közt egymással szem ben semminemű jogi lekötöttséget. Az ezen törvényjavaslatban fentartott tényleges állapotnak — bocsánatot kérek, hogy e kifejezéssel kell élnem, de mást nem találok —. fentartása, megszüntetése, vagy módosítása január elsejétől kezdve kizárólag a magyar törvényhozás elhatározási jogkörébe esik vissza. (Helyeslés jobb és balfelől.) Ma kimondjuk a törvényben, hogy a létező tényleges állapotokat fentartjuk, de erre nézve Ausztriával szemben semmiféle kötelezettséget nem vállalunk. Ha a magyar törvényhozásnak úgy tetszik, január másodikán ezt a törvényt megváltoztathatja és fölállíthatja a vámsorompót a nélkül, hogy ebbe bárkinek Ausztriában beleszólása lenne; ós meg is szűntünk vámpolitikai egységet képezni idegen államokkal szemben. Ha idegen államokkal szemben vámpolitikai kérdések fölmerülnek, esetről-esetre elrendelheti az országgyűlés, hogy ezeket az osztrák kormánynyal és egyéb illetékes osztrák faktorokkal egyértelmtíleg akarja megoldani; de ebben az állapotban, a melyet a jelenlegi törvényjavaslat föntart, erre nézve nemcsak semmi kényszer nem foglaltatik, hanem újabb törvényhozási intézkedés nélkül ily együttes eljárás vámpolitikai kérdésekben idegen államokkal szemben nem is képzelhető, közjogilag nincs is megengedve. (Tetszés balfelől.) Itt tehát, t. ház, a vámterületi különválásnak minden közjogi ismérvei életbe léptek. Itt a vámszövetség semmiféle, közjogi jellegéhez tartozó részlet fentartva nincsen. (Zaj a szélső-