Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-198

20 198. országos ülés 1897. äeczember 16-á.n, csütörtökön. Magyarország van olyan helyzetben, hogy nem tud saját maga lábán megállani? Megállanak itt mellettünk kis államok, a melyek gazdaságilag távolról sem olyan fejlettek, mint mi, a melyeknek történeti múltja sem olyan, mint a mienk, a melyeknek fejlődése szellemileg nem érte el azt a íokot, a melyet mi elértünk. Itt van Szerbia, itt van Romána, itt van még Montenegró is; végig mehetünk Európának csaknem minden államán. Kérdem önöket, vájjon nem kisebb Magyarországnál Svájez, nem kisebb-e Belgium, Hollandia, nem kisebb e, legalább a. népesség számára nézve, Svédország, Norvégia, nem kisebb-e Portugália, Spanyolország? Hogyha mindezen országok kisebbek és meg tudnak n maguk lábán állani, hát csak mi vagyunk olyan gyámoltalanok, (Igaz! Úgy van! a] szélső baloldalon.) csak mi nem tudunk megállani a magunk lábán, csak minekünk van szükségünk mindig arra az osztrák mankóra? (Élénk tetszés a szélső haloldalon.) Én ezt, t. ház, el nem hihetem, tiltakozik ez ellen önérzetem, mint magyar hazafinak ; tiltakozik ez ellen belátásom, mint gondolkozó férfiúnak; tiltakozik ez ellen azon kötelességérzetem, a mely azt parancsolja, hogy ne hirdessem a világ előtt azt a szégyent, a mely Magyarországot ezen nyilatkozatok alapján éri. (Zajos helyeslés és mozgás a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Lealázták az országot, az igaz ! Justh Gyula: Le kell mondani az ily miniszternek, a ki ilyen meggondolatlanul beszél ! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szégyelje magát! Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Kossuth Ferencz: A t. miniszter úr egész érvelése, a melyre ezen rendkívüli veszélyes és az országra nézve — kimondom — szégyenteljes állítását bazirozza, teljesen elhibázott és téves (Helyeslés a szélső baloldalon.) Még pedig igen könnyű kimutatnom vele szemben azt, hogy téves, azon adatokra támaszkodva, a mely adatokat maga a t. miniszter úr köteles gyűjteni és gyűjti is. Á t. miniszter úr kimutatta azt, hogy mily óriási szüksége van Magyarországnak az osztrákokra, felsorolt ott számokat, hogy ennek és annak a ezikknek milyen százalékát, milyen mennyiségét hozzák he ide ésviszszük kijMagyarországból Ausztriába. Furcsa, hogy épen azon czikkeket választotta ki, a melyekből a kivitelünk a legnagyobb Ausztriába és mellőzte azt, a mit neki mellőznie, mint szakembernek, nem lett volna szabad. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert hisz átlagokról kell beszélni és nem kiválogatni azon czikkeket, a melyek leginkább bizonyítan

; látszanak a felállított hamis tételt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én utána néztem ennek az átlagnak és az igaz, hogy a magyar statisztikai hivatal évkönyve a múlt évről még nem nyomatott ki, legalább én nem tudtam megkapni a könyvkereskedésekben, tehát kénytelen voltam az utolsó megjelent kötetre szorítkozni, de hiszen az arányok mégis csak körfílbelől azok maradnak és többnyire ugyanazok is és a t. miniszter úrnak leszek bátor megjelölni az átlagos számokat. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Összes kivitelünk Ausztriába értékben 77-24°/o, összes behozatal Ausztriából 8i*21°/o, tehát az osztrák behozatal történetesen 4°/o-kknl nagyobb, mint a magyar kivitel. Ez azt mutatja, hogy Ausztriának sokkal jobban van érdekében velünk kiegyezni, mint nekünk. (Közbekiáltások balfelől: Ez világos! Ez régi dolog!) Mert hiszen Ausztria 4°/o-kal többet hoz be az ő terményeiből, a mint a mennyit mi kiviszünk, tehát épen 4°/o-kal nagyobb érdeke van, mint nekünk. De, t. ház, azt is tekintetbe kell venni, hogy milyen nemű dolgok azok, a miket mi kiviszünk. (Felkiáltásokig, szélső baloldalon: Ez a fontos!) és milyen nemű dolgok azok, a miket az osztrákok behoznak ? A t. miniszter úrnak vagyok bátor figyelmét arra felhívni, hogy az összes 77°/o-nyi kivitelnek nagy része, — mert hát az összes kivitelnek teljes 50°/o-a és egy tört — mind csupa élelmezési czikk (Úgy van! Úgy van! Ez az! a szélső baloldalon.) és ipari segédanyagok. Ha tehát Ausztria kizárná ezeket, akkor a saját gyomrát vámolná meg, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és saját gyárait zárná be. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt pedig a német nem teszi, annál sokkal okosabb. Holott, t. ház, és t. miniszter úr, vizsgáljuk csak meg, (Halljuk! Hall juh! a szélső baloldalon.) hogy mi az, a mit az osztrákok hozzánk behoznak: (Felkiáltások a szélső baloldalon: Parti-árúk! Zaj. Halljuk! Halljuk !) szövött kelmék, posztók, czipők s ilyenféle dolgok, a melyeket mi végre másutt is megkaphatunk, (Közbekiáltások a szélső baloldalon: Jobbat és olcsóbban!) végre is nem fogunk éhezni, ha ezeket az osztrákoktól meg nem kaphatjuk, egyszerűen csak az fog történi, hogy azok közülünk, a kik elegánsan szoktak öltözködni talán német felfogás szerint, kevésbbé elegánsan fognak az utczán járni: (Közbekiálltások a szélső baloldalon: Dehogy!) Ez már pedig t. túloldal nem oly fontos, mint a milyen fontos az, hogy ha valaki a gyomrát kénytelen megvámolni és a gyárait kénytelen bezárni. (Úgy van! Úgy van!a szélső baloldalon.) Minden józan felfogás szerint tehát nem az a tétel áll, a mit a t. miniszter úr felállított, hogy: Rettegned kell neked, Magyarország.