Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-205

172 2W»» országos ülés 1897. deczember 27-én, hétfőn. meghamisítani, lényegéből kiforgatni, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Volt már, t. ház, a kormánynak ezen ügyben egy törvényjavaslata a ház előtt, a melyet a ház akkor el is fogadott. A függetlenségi párt nem fogadta el, de meg sem akadályozta annak elfogadását; de akkor önök elsősorban ismerték el a függetlenségi pártnak hazafiságát. Nem szeretnék félreértetni. A függetlenségi pártnak e kérdésben követett álláspontja nyílt és világos. (Igaz] Úgy van! a szélső baloldalon.) Kifejtetett itt a ház előtt, hogy nem fogadja el azon törvényjavaslatot, mert ellenkezik meggyőződésével, mert azon törvényt, a melylyel a kiegyezés az 1867 : XII. törvényczikkben megalkottatott, s annak prolongálását rossznak károsnak tartja az ország szempontjából, mert az gátolja a nemzet önállóságának, a melynek minden téren érvényesülni kell, megvalósulását; de a mint az múltban követett eljárásának már számtalanszor megfelelt, kivételes eszközökhöz nem tartotta szükségesnek nyúlni, mert a javaslat a törvényeken és annak garancziáin, főleg azon garanczián, a mely a nemzetnek egy szebb jövőhöz tartotta fent útját, nem gázolt keresztül, (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) és akkor, t. ház, talán nekünk is szabad volt mérlegelnünk azon szempontokat, melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam nekünk most ajánlott megfontolásra. De a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot én legalább részemről oly rossznak, károsnak, sőt egyenesen veszélyesnek nek tartom a nemzetre és annak jövőjére nézve, hogy épen hazafiságom követeli azt, hogy a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése ellen minden erőmből, mi csekélységemtől telik, küzdjek. (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) Azon novemberi provizórium javaslatához hozzá volt ffízve, t. ház, hogy annak Ausztriában is alkotmányos úton, a császárparagrafus kizárásával kell létre jönnie. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Hogy hová tette ezen országos határozatot az igen tisztelt kormány, azt nem tudom, de hogy az alkotmányosságot meg nem találta Ausztriában, az bizonyos. Utalok magára a törvényjavaslat indokolására is, midőn azt mondja (olvassa): »A szóban lévő ügyeknek e törvényjavaslatban tervezett módon való ideiglenes rendezése azon feltevésen alapúit, hogy ő Felsége többi királyságaiban és országaiban is alkotmányos úton megfelelő azonos határozatok fognak törvényerőre emelkedni. E feltevés azonban eddig nem következett be, sőt kétséges, bogy ő Felsége többi királyságaiban és országaiban az ott fenforgó parlamentáris viszonyok között megfelelő törvény kellő időben létre fog-e jöhetni. Ily körülmények között a magyar kormánynak szem előtt tartva az 1867 : XII. törvényczikk 68. §ának rendelkezését, mely szerint, ha és a mennyiben az idézett törvény 58—67. §-aiban elősorult tárgyak fölött az egyezkedés ő Felsége többi királyságai- és országaival nem sikerülne, az ország önálló törvényes intézkedési jogát magának fentartja, kötelessége arról gondoskodni, hogy Magyarország törvényhozása a többször idézett ügyek iránt önállólag intézkedhessek.* Tehát, t. ház, ezen előttünk fekvő törvényjavaslatba van lefektetve azon önállóság, melyet a kormány a nemzetnek adni akar. Ez tehát azon önálló törvényes intézkedési jog, melyet Deák Ferencz az 1867: XII. törvényezikk 68. §-ában a nemzetnek fentartott, ha kiderülne, hogy Ausztria vagy Magyarország a szövetséggel élni nem akar, vagy nem képes. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egyoldalúan fentartani egy szövetséget, — mert hiszen világogan szövetségről van szó, hiszen azon törvényekben, melyek az I. §-ban foglaltatnak, világosan benne van a szövetség szó, — egyoldalúlag fentartani a szövetséget, ha azt a másik fél velünk megkötni nem akarja: de a mely rossz, káros az ország óriási részének szempontjából is. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hát lehet-e, szabad-e, t. ház, önálló törvényes intézkedési jognak nevezni azt, a mely csak akkor érvényes, ha az Ausztriában is fentartatik, külön ben elveszti hatályát ? (Úgy van ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Hát az az ismérve egy nemzet önálló intézkedésének, hogy az csak akkor önálló, ha azt egy más állam akcze>tálja? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha Ausztria kegyeskedik fentartani állapotát, különben már nem önálló, már nem érvényes? (Ügy van! a szélső baloldalon.) Hát nem világos megsértése ez a törvénynek és a nemzet önállóságának ? Én, t. ház, ezen törvényjavaslatot nem önálló rendelkezésnek, hanem önállóságunkat elveszteni akaró rendelkezésnek tartom, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) ez kigúnyolása a nemzet önállóságának. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen világos, t. ház, ezen törvényjavaslat létre jöttének tendencziája is, mert a novemberi provizórium-javaslathoz hozzá volt fűzve, hogy annak Ausztriában is alkotmányos úton kell keresztül mennie. És mert ott alkotmányos úton keresztül nem mehetett, és jelenleg, sőt január elsejére sem mehet alkotmányos úton keresztül, a törvényt meg kellett csinálni Magyarországon úgy, a hogy lehet. Hogy törvényt sért-e ezen akarat, vagy nem, az mindegy, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) de a nemzet függetlenségének egy részét sem szabad elayernie, ha arra törvényes joga, alkalma volna is.