Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-203

203. országos ülés 1897. deecember 22-én, szerdán. f; ket tanúsított, s ott a hadi téren, az én felfogásom szerint, sokkal nagyobb sikereket szerzett, mint a milyeneket a politikai téren volt alkalma szerezni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) vájjon akkor, a mikor két hadakozó fél közül az egyik nem is a másik fél ügyessége, hanem a saját mozdulatai ügyetlensége folytán (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.), Saját csalódásai és helytelen eljárása folytán a Rubikon mellé került, akkor a másik hadakozó féltő), az ellenféltől követelheti-e, hogy őt víznek ne szorítsa. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt a szolgálatot a t. kormánynak megtenni nem fogjuk; nem fogjuk megtenni még azért sem, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy ha esetleg a t. kormány nem vész bele abba a Rubikonba, a t. szabadelvű párt, hanem kievez belőle, ott a Rubikonon tál olyan sivatagok következnek, melyeken nem terem meg semmi alkotmányosság ; de ha önök az alkotmányosságot harmincz év óta úgy magyarázták, hogy a végeredmény az lett, hogy a Rubikonon átúszva az alkotmányfcalanság sivatagjaiba tévedtek, akkor mi önöket ott fogjuk Nagyni azon a sivatagon, és semmiesetre sem fogjuk megmutatni a kivezető utat, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) semmi esetre sem fogjuk megsegíteni abban, hogy arról a sivatagról ismét az alkotmányosság vidékére visszatérjenek. (Élénk helyeslés és éljenzés ä szélső baloldalon.) Ezek után legyen szabad röviden a t. nemzeti párt álláspontjával, és azokkal foglalkoznom részletesebben, a melyeket gróf Apponyi Albert mélyen tisztelt képviselő úr adott itt elő. (Halljuk! Halljuk!) A t. nemzeti párt eljárására nézve az a nézetem, hogy az, legalább a mi szempontunkból, valóban csodálatos. Mert mit láttunk 30 év óta, t. ház? Láttuk azt, hogy várhoz hasonlítva az 1867 : XÍI. törvényczikket és kiegyezést, annak a várnak, daczára annak, hogy megőrzése elsősorban nem az o feladata volt és nem az ő kezére volt bízva, annak a várnak bástyái és érintetlensége fölött épen a nemzeti párt őrködött legjobban és leghatározottabban. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És mit látunk most, t. képviselőház? Hogy a mikor egyik legfőbb erősségét és bástyáját az az őrség, a melyre annak megőrzése elsősorban bizva van, önként feladni készííl, akkor a t. nemzeti párt nemcsak nem gátolja meg e jogfeladást, hanem neki még segítséget is nyújt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.). Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam mindjárt beszéde elején úgy jelezte álláspontját, hogy az ő felfogása a vámterület kérdésében, mint közgazdasági kérdésben, évek óta az, hogy a mennyibea kölcsönös méltányosság az ország érdekeinek és közgazdasági életérdekeinek megfelelő kiegye1ÉPVH. NAPLÓ. 1896 - 1901. XI. KÖTET. zést lehet létrehozni a közös vámterület alapján, ő ennék előnyt ad. Ezzel szemben 30 év tapasztalatai nyomán bátran hivatkozhatunk arra, a mit különösen igen szépen és részletesen sok adattal és bizonyítékkal felszerelve fejtettek ki előttem úgy Kossuth Ferencz, mint Komjáthy Béla t. képviselőtársaim, hogy azon érdekek, a melyeket gróf Apponyi Albert igen tiszteletreméltó igyekezettel összeegyeztetni kivan, annyira ellentétesek, a közöttük levő ür annyira áthidalhatatlan, hogy egy oly kiegyezés létesítése közös vámterület alapján, a mely egyformán szolgáltat igazságot Ausztriának és Magyarországnak, legalább az én felfogásom szerint teljesen lehetetlen. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És nemcsak én gondolkozom így, a ki hive vagyok a közjogi ellenzéknek, hanem így vélekednek a szakkörök is, Legyen szabad e részben a budapesti kereskedelmi kamara egyik bizottságára hivatkoznom, a melynek nem ugyan többsége, hanem kisebbsége nem régen kimondotta, hogy úgy járt Magyarország Ausztriával, mint járni szoktak azon államok, a melyek nincsenek közgazdasági erő egyenlő fokán és mégis vámközösségre lépnek, hogy tudniillik az erősebb elnyomja a gyengébbet, így jártunk mi is, így járt Magyarország Ausztriával szemben. Egy másik észrevétele gróf Apponyi Albert t. képviselő úrnak az, hogy a közös vámterület alapjáról való letérést a^ért sem tartaná helyesnek, legalább egyelőre, mert a monarchia mindkét államának közgazdasági organizmusa félévszázad óta ezen az alapon fejlődött és ennek az alapnak elNagyásából eredő gazdasági következmények senki által teljesen ki nem számíthatók. T. ház! Én azt tartom, hogy arra az 50 év alatti fejlődésre talán mégsem lehet egészen helyesen hivatkozni. Hiszen ebből az 50 esztendőből 20 esztendő alkotmányon kívüli kormányzati időre esik, ebből 20 esztendő olyan időre esik, midőn Magyarországnak semmi szava sem volt sehol, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a mikor a magyar érdekeket nem vette figyelembe senki, a mikor Bécs korlátlan hatalommal uralkodott, s a mikor Bécs azt tehette, a mit akart. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És e húsz esztendő után következett harmincz esztendő mi volt? Egyszerűen meghosszabbítása az első húsz esztendőnek. Hiszen megmondta Enyedy Lukács t. képviselő úr, hogy 1867-ben, a mikor a kiegyezés közgazdasági részét megkötöttük, minden alap és tájékozottság nélkül állottunk Ausztriával szemben és kénytelenek voltunk vele megkötni azt a kiegyezést, a melyet ő nekünk előterjesztett. Elismerem mind a mellett, hogy azóta történt némi változás, de alapelve, fő jellemvonása az újabb közgazdasági kiegyezé17